Valamennyiünk előtt ismeretes tény, hogy a Kormány jogalkotási programjában szerepel a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításának tervezete. Ugyanakkor az is köztudott dolog, hogy a reform (vagy racionalizálás) a törvény számos pontját érinti, a fővárosi problémákkal azonban nem foglalkozik, pedig módosítási igény ezen a területen is lenne.

A Magyar Közigazgatás című folyóirat 2001. szeptemberi számában a Belügyminisztérium önkormányzati munkacsoportja közzétette a kidolgozott vitaanyagra érkezett javaslatokat. Értesülhettünk arról, hogy a koncepciót a polgármesterek, önkormányzati képviselők, jegyzők és más önkormányzati szakemberek, továbbá önkormányzati szövetségek mintegy 90 helyen tárgyalták meg. Az észrevételek csak kicsiny százaléka származik a törvényesség helyi letéteményeseitől, a jegyzőktől, holott munkájuk egy jelentős részét teszi ki e törvény alkalmazása. A szakma igényli, hogy megkérdezzék véleményét egy-egy átfogó reformfolyamat előtt. Ennek egyik célravezető módja, hogy a jegyzői szövetségek, klubok, egyesületek adnak változtatási javaslatot a törvényalkotónak, tudva, hogy egységesebb fellépésük nagyobb eredményhez vezethet.

Fenti céloktól vezérelve döntött úgy a fővárosi jegyzői kar, a 2001. szeptember 28-ai ülésén, hogy szükség van egy legitim, fővárosi jegyzők szakmai érdekképviseletét ellátó szervezetre, ezért 16 fővárosi kerületi jegyző és a főjegyző a Fővárosi Jegyzők Egyesületének megalakításáról döntött.

Az egyesület célja az egyesületi tagok, a Budapesten hivatalt viselő önkormányzati jegyzők szakmai érdekképviselete, szakmai továbbképzésük és együttműködésük elősegítése. Az egyesület tagja lehet minden olyan, a fővárosban jegyzői, főjegyzői köztisztviselői jogviszonyban álló személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezően elfogadja, az alapszabályt aláírja, kötelezettséget vállal az egyesület céljainak megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésre.
A szakmai és érdekképviseleti munka hatékonysága érdekében az egyesület három szakmai kollégiumot hozott létre, melyek a közszolgálat, az önkormányzatiság és az államigazgatás területén véleményt nyilvánítanak, szakmai állásfoglalásokat, ajánlásokat alakítanak ki. Minden egyesületi tag köteles legalább egy és jogosult több szakmai kollégium munkájában részt venni.
Az egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott adományokból gazdálkodik, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik. A tagsági díjakat az egyesület elsősorban fenntartási, ügyviteli költségek, valamint az egyesületet terhelő járulékok és adók megfizetésére használja fel.

Az alakuló ülésen megválasztásra került az egyesület ügyintéző szerve, az elnökség, döntés született a képviseleti jogosultság, a tagdíj 2001. évi mértékéről, továbbá elfogadásra került az egyesület pecsétje.

Kedves Jegyző Kollégák! A szeretet ünnepének közeledtével engedjétek meg, hogy a Fővárosi Jegyzők Egyesülete nevében valamennyiőtöknek békés, nyugodt Karácsonyt, sikeres új esztendőt és mindenek előtt jó egészséget kívánjak!