Battonya – ma kisváros – a soknemzetiségű Békés megye Dél-keleti szélén, a román államhatár közvetlen közelében fekszik. Kora-Árpádkori település, de fejlődése csak a XVIII.sz. második felétől gyorsul fel. A település első írásos említése 1340-ből származik. Battonyán a XV. században kizárólag magyarok laktak. 1529-ben és 1555-ben török martalócok törtek be a területre, melynek következtében a település 120 esztendőre az oszmán félhold uralma alá került és teljesen elnéptelenedett.

Az 1640-es esztendőktől szerbek-, később a területen románok és magyarok telepedtek meg.  Battonya ma is soknemzetiségű település: szerbek, románok és magyarok lakják. Ebből adódóan rendkívül gazdag a gazdasági és társadalomtörténete. Az itt élők nemzetiségi hovatartozása mellett figyelemre méltó a vallási sokszínűség is.
Magyarországon, e településen élnek legnagyobb számban szerbek. Fennmaradásukat a még ma is működő intézményeiknek és vallási együvé tartozásuknak köszönhetik.  A helyi szerb lakosság száma mára már jelentősen megcsappant, ám nyelvük és kultúrájuk megőrzésével, ápolásával nemcsak a helyi lakosság megbecsülését és tiszteletét vívták ki. A kulturális örökség ápolásában betöltött szerepük miatt éppen ezért a mindenkori vezetés részéről fokozott odafigyelésre, gondjaik, problémáik megoldásához segítségnyújtásra van szükségük.
Mint ahogyan a Magyarországon élő nemzetiségek többségénél, így a helyi szerb lakosság érdekeinek képviseletéért, 1994-ben Battonyán is megalakult a Szerb Helyi Önkormányzat. A kisebbségi önkormányzat a város igazgatásától az első jelentősebb segítségnyújtást a kisebbségi választások előkészítése és lebonyolítása során kapta.
A korábbi állapotoktól eltérően, a kisebbségi önkormányzat alapvető működési feltételeinek megteremtésében (helyiség biztosítás) és törvényes működéshez kötődő alapdokumentumok (különböző szabályzatok) elkészítésében ugyancsak sokat segítséget nyújtottak a Polgármesteri Hivatal vezető és beosztott munkatársai. A kisebbségi önkormányzat 1997-ben egy leromlott állagú egyházi ingatlan felújítását követően új helyre költözött.
A székhelyül szolgáló épület felújításhoz ugyancsak a város polgármesterének és a hivatal jegyzőjének segítő közreműködése révén sikerült a pályázati támogatást kieszközölni. A városi önkormányzatnak a kisebbségi önkormányzattal való kapcsolatát a kölcsönös megértés és a lehetőségekhez mért segítségnyújtás jellemzi. Az elmúlt időszakban – elsősorban a városi önkormányzat nehéz anyagi helyzete miatt – a legtöbb nézeteltérés a kisebbségi oktatási intézmények fenntartása kapcsán robbant ki. Általános gond volt, hogy a kis létszámú oktatási intézmények működési költségeit a normatív központi támogatás messze nem fedte le, ezért az önkormányzatnak ezeket az intézményeket az átlagot meghaladó mértékben kellett anyagilag támogatni. Ezen okok miatt, a nehéz anyagi körülmények közt gazdálkodó egyéb oktatási intézmények és a kisebbségi oktatási intézmények között jelentős feszültség keletkezett. Az utóbbi években a szerb és a román tannyelvű oktatási intézmények pótlólagos központi finanszírozása által a feszültségek mára már oldódtak, az intézmények fenyegetettsége megszűnt. A válságkezelésében a kisebbségi önkormányzat, a város polgármestere és a hivatal jegyzője együttesen és végül eredményesen vett részt. Az elmúlt időszakban jelentkező negatív jelenségek alapján, a helyi kisebbség továbbra is kéréssel fordul az országos szervekhez, hogy elviselhető pozitív diszkrimináció alkalmazásával továbbra is segítse a hazai nemzetiség által reprezentált nemzeti értékek gyarapítását, meglévő nyelvi és kulturális értékek megőrzését, hagyományok átörökítését. A további támogatás mellett, a város  jelenlegi  és elkövetkező  vezetésével  is a megértésen és a tiszteleten alapuló  partneri-,  jó kapcsolatokat kívánja  fenntartani

ROCZKOV FRIGYES
1950-ben, Battonyán született. 1974-ben a GATE Gépészmérnöki Karán előbb gépészmérnöki-, majd 1982-ben ugyanott energiagazdálkodási szakmérnöki diplomát szerzett.
Vezető beosztásban 18 éven keresztül a szövetkezeti szektorban fejtette ki mérnöki tevékenységét.
Tizedik éve, hogy Mezőhegyesen önkormányzati (városgazdálkodási) intézményt irányít.
1989-től helyi és országos szerb kisebbségi szervezetekben tölt be különböző tisztségeket.
A rendszerváltást követően három cikluson keresztül önkormányzati képviselő, 1998. óta Battonya város alpolgármestere.
Nős, két leánygyermek apja.