A 2007. november-decemberi lapszámban megjelent azonos című cikkem eredményeként igen sok visszajelzést kaptam a kollégáktól. A visszajelzések alapján körkérdés formájában megkérdeztük a jegyző kollégákat.

Kérdések:
1. Önkormányzatodnál az elmúlt 1-1,5 évben történt-e intézkedés önkormányzati feladat-átadás vonatkozásában?
Pl.:
– kiszervezés miatt az önkormányzat nem látja el korábbi feladatát;
– önkormányzati cégalapítás miatt az új cég látja el az önkormányzati feladatot;
– kistérségi társuláshoz került át feladat-ellátás;
– egyéb, egyedi megvalósítás lehetősége.
2. A feladat-átadás hogyan érintette az önkormányzati alkalmazottak számát?
– közalkalmazottak;
– köztisztviselők;
– munkavállalóként továbbfoglalkoztatott dolgozók aránya.
3. A feladat-átadás lebonyolítása okozott-e munkajogi jogvitákat?
– peres ügyek száma;
– pernyertesség alakulása;
– önkormányzati oldalról fizetési kötelezettség.
4. A következő költségvetési évben volt-e érezhető megtakarítás a korábbi intézkedések miatt?
– Ha igen, ennek milyen mértékű a nagyságrendje?
5. Van-e arról információd, hogy az érintett dolgozók, – amennyiben nem kerültek alkalmazásra munkavállalóként az új cégben, intézményben – milyen sikerrel tudtak érvényesülni a munkaerő-piacon?
6. A döntést hozó képviselő-testület értékelte-e már a feladat-átadás eredményeit?
7. Tervez-e önkormányzatod a közeljövőben változtatást a jelenlegi intézményi struktúrán?
– Ha igen, melyek a megvalósítás lehetséges módjai?
A megkérdezett önkormányzatokat igyekeztem úgy összeválogatni, hogy legyen közte község, kisváros, kistérségi központ és nagyobb, akár megyei jogú város is.
A válaszok alapján az alábbiak szerint foglalom össze álláspontomat:
Valamennyi érintett önkormányzat igennel válaszolt a feladat-átadás vonatkozásában. A legjellemzőbb a többcélú kistérségi társulások számára átadott valamely feladat-ellátás volt, leggyakrabban a belső ellenőrzés, illetőleg valamely szociális szakfeladat. Megyei önkormányzat felé történő feladat-ellátás is elég gyakran fordult elő, természetesen ez is a finanszírozhatatlanságra vezethető vissza és a nem kötelező feladatok ellátásától ily módon próbáltak meg szabadulni az érintett önkormányzatok.
Az önkormányzati alkalmazottak számát 15-30 %-os leépítéssel érintették az átszervezések.
Munkajogi vitákat alapvetően nem eredményeztek ezek a döntések, azonban néhány esetben az illetékes közigazgatási hivatalok törvényességi észrevétellel éltek és az is előfordult néhány esetben, hogy az érintett munkavállalók egyéb szakmai fórumot kerestek meg (pl.: ombudsman).
Kiemelés: A költségvetési megtakarítások nagyságrendjéről a kollégák nem tudtak egyértelmű, egzakt választ adni – talán azért, mert nem is olyan egyértelműen kimutatható a megtakarítás?!
A kiszervezéssel érintett dolgozók továbbfoglalkoztatása nem okozott olyan nagy problémát a településeken, talán ez azzal magyarázható, hogy egyrészt nagyobb városok azok, ahol ilyen intézkedésekre sor került és a lehetőség volt a munkaerő-piac szélesebb igénybevételére.
A kistelepüléseken a szükségszerűen felszabadított létszámot általában nem töltötték be, és ahol csak lehetett, úgy oldották meg a kényszerű létszámleépítés kérdését, hogy prémium-évek programban való részvételt ajánlottak fel az érintett munkavállalóknak.
A képviselő-testületek mindezidáig nem jellemző, hogy újra napirendjükre tűzték volna a feladat-átadások értékelését.
A közeljövőben várható intézkedésekkel kapcsolatban csaknem valamennyi válaszadó megjelölte a közoktatási feladat-ellátást és annak áttekintését, hogy ez a terület hogyan működtethető mind gazdaságilag, mind szakmailag megfelelően.
Valamennyi válaszadó a kistérségi feladat-ellátás lehetőségét kívánja megvizsgálni mind intézményfenntartói társulások, mind kistérség által fenntartott intézmény vonatkozásában.
Várhatóan ezen döntések meghozatalára 2008. I. félévében sor kerül, ismerve a már 2007. szeptember 1-től érvényesülő közoktatási törvényben előírt elvárásokat.
Fentiekben leírtakat összegezve megállapítható, hogy a települések lakosságszámától függetlenül helytálló volt az a korábban leírt megállapításom, hogy minden település eljutott arra a szintre, amikor végérvényesen át kell gondolnia intézményhálózatát és az ebből adódó alkalmazotti létszámot.
Természetesen a települések nagyságrendjét figyelembe véve adódnak a lehetőségek az átszervezésre, átalakításra.
Megjegyezni kívánom, hogy a körkérdéseket tartalmazó e-mail üzenetet csaknem 50 helyre küldtem meg, melyre válaszaikkal az alábbi kollégák voltak segítségemre, akiknek ezúton is tisztelettel köszönöm segítő közreműködését.
Dr. Ficsor László jegyző, Hajdúböszörmény, Bálint József címzetes főjegyző, Kalocsa, Dr. Vincze Ferenc címzetes főjegyző, Hajdúszoboszló, Dr. Bene Magdolna címzetes főjegyző, Tatabánya, Dr. Illés Pál jegyző, Kazincbarcika, Dr. Horváth Tivadar jegyző, Tata, Deákné dr. Schiffer Márta jegyző, Ács, dr. Teschmayer Gábor jegyző, Dombrád, Tatár-Kis Sándor dr. címzetes főjegyző, Balassagyarmat, Dérné dr. Varga Katalin jegyző, Tát, Tóthné Bodnár Irén jegyző, Emőd, dr. Kéki Zoltán címzetes főjegyző, Kaposvár, Bartusné dr. Sebestény Erzsébet címzetes főjegyző, Szécsény, dr. Ferenczi Mária jegyző, Kiskunhalas.