A kistérségi társulások, szerveződések szerepe az elmúlt években, hónapokban jelentősen megnőtt. Ennek oka egyrészt az államigazgatási feladatok szervezésében kereshető, abban, hogy egy-egy feladat ellátását ma már nem a települési, megyei önkormányzatok szintjén, hanem kistérségi, körzetközponti szinten szervezik. Másrészt az önkéntesen, települési szinten szerveződő kistérségi társulásoknál is komoly együttműködés, szerveződés látható. Harmadsorban egyre inkább realizálódik az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, ahol a területi politika megvalósításában a NUTS-nak, az EU területi statisztikai rendszerének jelentős szerepe van. A NUTS IV. szintjét nálunk a kistérségek képviselik. Mindezeknek megfelelően kormányzati célként került meghatározásra a kistérségi igazgatás megerősítése.

A cikkben az elmúlt több mint egy évtizedben a kistérségi együttműködés szintjén kialakult helyzetet mutatjuk be. A témával sokszor és sok kutató foglalkozott már (Csefkó Ferenc, Enyedi György, Fürcht Pál, G. Fekete Edit, Horváth Gyula, Pálné Kovács Ilona, Pfeil Edit, Szigeti Ernő, stb.), ezért a cikkben a helyzet áttekintő bemutatására és nem annak értékelésére törekszünk.
A különböző kistérségi szerveződéseket más és más szempont szerint csoportosíthatjuk. Így lehetnek önkéntesen, helyi önkormányzati szinten létrehozottak vagy központi akarattal kialakítottak. Feladataikat tekintve beszélhetünk területfejlesztési célú, vagy önkormányzati, illetve államigazgatási feladatot ellátó társulások. Vannak a statisztikai elemzések elkészítése vagy a választások lebonyolítása érdekében meghatározott körzetek. A besorolás szempontjait tovább lehetne még sorolni, a táblázat a kistérségi szerveződések (általában azok, amelyekben az önkormányzatoknak is szerepe van) egyfajta besorolását mutatja.
A továbbiakban egy-egy, a kistérségi szinten jelentős szereppel bíró szerveződést mutatunk be azonos szempontok szerint, majd azokat röviden összehasonlítjuk.
gi szerveződések Magyarországon

1. A tervezési-statisztikai kistérségek
A statisztikai kistérségek rendszerét a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 1994. évi hatállyal vezette be. A rendszer kialakítására a megyéknél kisebb, de a településeknél nagyobb területi egységek, vonzáskörzetek rendszeres statisztikai megfigyelése, elemzése, a megyén belüli térségi különbségek bemutatása miatt volt szükség.
Jelenleg 150 statisztikai kistérség létezik, amelyek kialakításánál a következő szempontokat vették figyelembe:
– fedje le az ország teljes területét, azaz minden település tartozzon egy kistérséghez (de csak egyhez),
– hosszú távon legyen stabil, azaz kialakítását követően ne befolyásolja pl. a városi rang megszerzése,
– egy kistérségnek a központ mellett lehet társközpontja is,
– kövesse a közigazgatási (megye) határokat.
A rendszer kialakításakor a kistérségek meghatározása központilag, de a helyi szintek (megyei közgyűlés, a központi, illetve társközponti szerepre kijelölt városok, községek, a korábban létrejött önkormányzati társulások, stb.) észrevételeit is figyelembe véve történt.
2. Az önkormányzati területfejlesztési társulások
Önkormányzati területfejlesztési társulást, ahogy a neve is mutatja önkormányzatok, önkéntesen hozhatják létre elsősorban területfejlesztési, térségfejlesztési feladatok ellátására.
Ezen társulások száma pontosan nem ismert, mert azok létrehozása önkéntesen történik. Mivel az önkormányzatok nem kötelesek társulásokban részt venni, ezért az ország teljes lefedettsége sem valósult meg. Nincs korlátozva a települések társulásokban való részvétele sem, azaz egy település akármennyi társulásban részt vehet (ahogy arra több helyen van is példa). A közigazgatási határok követése szintén nincs előírva, így több esetben a társulások illetékességi területe átlépi a megyehatárokat.
A társulások stabilitása nem látszik tarthatónak az önkéntes – az egyes települések érdekei által is befolyásolt – társulás miatt.
A társulások egy részének a központja község, több társulásban város nem vesz részt.
3. A SAPARD kistérségek
Az Európai Unióhoz való csatlakozás előtti támogatások egyik eszköze a SAPARD, amely egy speciális program a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés támogatására. Hazánkban 1999-ben kerültek kiírásra a kistérségi vidékfejlesztési pályázatok, amelyek feltétele volt, hogy a kistérség összefüggő terület legyen, és egy település csak egyetlen kistérségben pályázhat.
A programra önkéntesen létrejött kistérségek pályázhattak, 1999-ben ezek száma 194 volt, amelyekben mintegy 2.700 település volt érdekelt, tehát az országos lefedettség itt sem valósult meg. A közigazgatási határok követése nem volt feltétel. A stabilitás itt is nehezen biztosítható az önkéntes létrehozás miatt.
4. A körjegyzőségek
Az 1990-es évek elején az önkormányzati rendszerre való áttéréskor minden település önállóvá vált. A hatékonysági, gazdaságossági követelmények miatt azonban célszerű volt a körjegyzőség fogalmát és intézményét bevezetni ahhoz, hogy a feladatok megfelelő színvonalon legyenek ellátva, amelyre a néhány száz lakosú települések valószínűleg nem képesek.
Az önkormányzati törvénynek megfelelően az ezer lakosnál kevesebb településeknek kötelező létrehozni abban az esetben, ha a szakmai követelményeknek megfelelő jegyzőt nem tudnak alkalmazni. Egyéb esetekben szabadon létrehozható.
A körjegyzőséget a megyén belül egymással határos települések alakíthatják meg. Ez az egyetlen olyan önkormányzati társulás, amelynél a megyehatár korlátot jelent.
2000. január 1-jén egy felmérés szerint a körjegyzőségek száma 535 volt, a körjegyzőségekhez tartozó települések száma 1.461 volt (Fürcht Pál (2001.): A településközi együttműködés, fejlesztési irányok, in: Régió, közigazgatás, önkormányzat, – szerk.: Szigeti Ernő, Magyar Közigazgatási Intézet, 2001., p. 327-341).
Mivel a körjegyzőség az önkormányzati társulások egy speciális fajtája, azt csak a fenti keretek között kell létrehozni, így az országos lefedettség nem megvalósítható, az együttműködő települések köre akár évente változhat. Egy település csak egy körjegyzőségnek tagja – nem is indokolja semmi a többes tagságot.
5. Az okmányirodák
Az okmányirodák 2000. január 1-jétől működnek, államigazgatási feladatot látnak el. Jelenleg 274 körzetközpont van, amelyek központilag, a Belügyminisztérium által kerültek meghatározásra. A létrehozásnál kizárólag a városi rang volt döntő, ha egy települést várossá nyilvánítottak, ott okmányiroda is kialakításra került.
Az okmányirodák illetékességi területe lefedi az ország teljes területét, egy település csak egy körzetközponthoz tartozhat, a körzetközpontok követik a megyehatárokat.
Stabilitásuk hosszú távon abban az esetben valósítható meg, ha – ahogy azt a jelenlegi törekvések is mutatnak – az okmányiroda létrehozásának feltételei megváltoznak (azaz a városi ranggal nem jár automatikusan okmányiroda kialakítása).
Az okmányirodák illetékességi területéről szóló kormányrendelet megalkotása során folyamatos egyeztetés történt az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériummal, illetőleg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal annak érdekében, hogy a gyámügyi, szociális, építésügyi és okmányirodai illetékesség harmonizációja folyamatosan biztosítható legyen.
Összegzés
A kistérségi szerveződések fentiekben bemutatott öt típusát összehasonlítva a következő megállapításokat tehetjük:
– A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatályba lépésével felgyorsult az önkormányzati területfejlesztési társulások alakulása, azokon a területeken, ahol korábban kistérségi társulás nem működött, általában a statisztikai kistérségek illetékességét követték az önkormányzatok.
– Az öt szerveződés illetékességi területe sok esetben nem egyezik meg.
– Az önkéntesen létrehozott társulásoknak nem tagja – nem is kötelezhető erre – valamennyi település. Ezzel szemben viszont több olyan település van, amely egyszerre több társulásnak is tagja egy típuson belül.
– A központilag létrehozott kistérségek illetékességi területébe, feladataiba az önkormányzatoknak kevés a beleszólása.
A fenti – társulásonkénti, szerveződésenkénti – bemutatás, valamint a rövid összegzés alapján is látható a kistérségi szerveződések területén kialakult zavaros helyzet. A pontosabb érthetőség érdekében célszerű lenne részletesebb vizsgálatokat, elemzéseket is folytatni, akár térképes ábrázolást is végezni. A részletesebb elemzések során célszerű lenne a vizsgálatokba bevonni további kistérségeket és figyelembe venni további szempontokat is (pl. a különböző típusú szerveződések száma megyénként, a különböző típusú szerveződésekbe tartozó települések és lakosság száma, további szerveződések illetékességi területével való összhang).