A feneketlen zsák szindrómája 2002/5

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Portré

A feneketlen zsák szindrómája 2002/5

IV. évfolyam, 5. lapszám
Szerző(k):
Estefán Géza dr.
címzetes főjegyző
Eger

Az utóbbi évek tapasztalatai megerősítettek abban, hogy a feltételek nélküli hatáskör telepítések, illetve bővítések nagy mértékben szűkítik a szolgáltató jellegű közigazgatás kiteljesedését. "Kialakult technikája" ennek a meglévő intézmények feladatköreinek bővításe, miközben elmarad a személyi és anyagi feltételek biztosítása. Ennek három jellemző példáját kívánom – a teljesség igénye nélkül – bemutatni.

 


Gyámhivatal
Az Egri Városi Gyámhivatal 32 település gyámügyeit látja el. A gyámhatóságok 1997. évi kialakításakor már figyelmen kívül hagyták a megyeszékhelyeken működő gyámhivatalok – jellegükből adódó – többletfeladatait a területi igazgatási központi normatíva megállapításánál. Például az alap és a szakellátást biztosító intézmények zömmel a megyeszékhelyeken működnek.
A későbbi jogszabályváltozások növelték a terheket (2001. évi XV. tv. A cselekvőképességgel, gondnoksággal összefüggő törvények mosósításáról). 2001. november 1-jétől több százzal növekedett a városi gyámhivatal illetékességébe tartozó gondokoltak száma, ezzel párhuzamosan már nem a gondnok lakóhelye szerinti gyámhivatal jár el, hanem a gondnokolt lakóhelye határozza meg az illetékességet.
A gondnokság alá helyezés iránti per megindításán túlmenően a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti pert a gyámhivatal indítja meg, amelyhez be kell szerezni az elmeorvosi szakvéleményeket. Ezek beszerzése is többletkiadással terheli a fenntartó önkormányzatot.
A hivatásos gondnokok alkalmazása a gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat feladata a gyámhivatal illetékességi területére kiterjedően. Az "egy gondnok, maximum harminc gondnokolt" jogszabályi változás miatt a három hivatásos gondnok számát meg kellett duplázni. Ezen területi jellegű ellátási kötelezettségre sincs biztosítva központi normatíva.
Bírságok
Nagyságrendileg emelkedett az önként meg nem fizetett helyszíni bírságokkal kapcsolatos intézkedések száma. A rendőri szervek havonta 80-100 db ilyen "nyomtatványt" tesznek át a jegyzőhöz, mint adóhatósághoz. Az említett szabálysértési bírságon kívül még legalább 30 olyan bírság – vagy törvény által elrendelten – adók módjára behajtandó köztartozás van, amit az önkormányzati hatóságoknak kell beszedni saját költségen. A kiszabott helyszíni bírságok beszedésének eredményessége alacsonyabb, mint pl. a helyi adóké. Az adók esetében folyamatos, éveken át tartó kapcsolat van az önkormányzati adóhatóság és az adózó között, a bírság csak egyszeri kapcsolat hasonló vagy akár magasabb igazgatási költségekkel.
Díjhátralék
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv. adók módjára behajtandó köztartozásnak minősítette az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralékot. A 26.§ értelmében a díjhátralék keletkezését követő 90. naptól a közszolgáltató – a felszólítás megtörténtének igazolása mellett – a díjhátralékot igényelheti a települési önkormányzattól. A szabályosan benyújtott igénylés alapján megindul a díjhátralék és a felmerült költségek adók módjára történő behajtása. Évente 300 ilyen igény érkezik, amelyet csak az adóügyi dolgozók létszámának emelésével és az igazgatási költségek növelésével lehet feldolgozni. Ha a köztartozás behajthatatlan, a települési önkormányzat – állami támogatás terhére – a behajthatatlanság megállapítását követő nyolc napon belül megtéríti a díjhátralékot.
A konstrukció érdekes: ha a jegyző rosszul dolgozik, az önkormányzat fizett.
Megjegyzem, hogy az esedékessé válás évében az adótartozás behajthatatlanság címén nem törölhető.
A három példa érzékelteti, hogy az önkormányzatokat érintő jogszabályok és az önkormányzat feladatát és hatáskörét megalapozó döntések előkészítésében nagy jelentősége van a belügyminiszter és az önkormányzati érdekképviseleti szervek együttműködésének (Ötv. 96. és 102.§). Ellenkező esetben itt is realizálódik a sakkban érvényes mondás: "világos indul, és három lépésben mattot ad."


Dr. Estefán Géza
1947-ben született Egerben, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott.
1972-1990 között a Heves Megyei Tanács VB Titkárság Szervezési és Jogi Osztályán dolgozott.
1990-től Eger Megyei Jogú Város jegyzője.
Nős, két gyermeke van.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu