Bács-Kiskun megye Magyarország legnagyobb területű megyéje, 119 településéből 18 város.

A településhálózat az alföld jellemzőit tükrözi, így a sík vidéken elszórtan, egymástól nagy távolságra találhatók a lakott települések. Jellemző a kiterjedt tanyavilág, valamint a településeken kívül eső, nagy kiterjedésű üdülő övezet, ahol szezonban a megnövekedett lakossági létszám, szezonon kívül pedig az üdülőkben őrizetlenül hagyott, sokszor komoly értékek védelme jelent fokozott bűnmegelőzési feladatot.
A tanyák egy részében nagy értékekkel bíró munkaeszközöket tárolnak, és jelentős az ún. rideg, külterjes állattenyésztés. Növekedik azon külföldieknek a száma, akik tanyákat vásárolnak, és nyugati színvonalon rendezik be azokat.
Szezonális jelleggel, főként betakarítási időszakban jelentős számban jelennek meg illegális, külföldi munkavállalók. Sok személy elleni bűncselekmény az ő „számlájukra írható”.
Az említett körülmények az utóbbi években vonzották és vonzzák a bűnözőket, bűnöző csoportokat, akik viszonylag gondtalanul fosztogathatnak, esetenként drasztikus, erőszakos módon.
A tanyavilágban sok idős, többségükben egyedül maradt ember él, akik életkoruk, gyenge fizikai és egészségi állapotuk miatt szinte teljesen védtelenek az olykor gátlástalan, mindenre elszánt bűnözőkkel szemben. A tanyás és külterületi részeket a rendőrség létszámhelyzeténél és mobilitási lehetőségeinél fogva nem képes folyamatos kontroll alatt tartani. A 90-es évek második felében a megye külterületi, tanyás részén a közbiztonsági helyzet jelentősen romlott. Nőtt az e területeken ismertté vált bűncselekmények száma, ezek 97,8%-a vagyon elleni deliktum volt. Ezen belül jelentős mértékben szaporodtak a lopások. Emelkedett az erőszakos és garázda jellegű, továbbá a személy elleni jogsértések száma is. Ez a tény, és a tanyán élő emberek, kiszolgáltatottsága eredményezte azt a felismerést, hogy valami új, hatékony intézkedés-sorozatot kell bevezetni, mely a helyzetet pozitívan befolyásolja.
Bács-Kiskun megyében, 2002-ben a Belügyminisztérium kezdeményezésére, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya szakmai irányításával és a Kecskeméti Rendőrkapitányság együttműködésével indult el egy modell értékű bűnmegelőzési és áldozatvédelmi program előkészítése, amely a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány (BMK) anyagi támogatásával valósult meg 2002. július 1. és 2002. december 31. között.
A Kecskeméttől délnyugatra fekvő – Izsák, Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Jakabszállás, Városföld és Orgovány települések külterületéhez tartozó – tanyavilág biztonságának javítására készített program célja volt: a lehető legszélesebb társadalmi összefogás alapján, olyan 24 órás tanyavédelmi szolgálat kialakítása, amelynek eredményeként nő az ott élő állampolgárok személy-, vagyon-, valamint egészségügyi- és szociális biztonsága. Az összefogás lényege az volt, hogy kialakuljon a tanyán élőkkel kapcsolatos információk áramlási útvonala, valamint a beérkezett információkra hatékonyan reagálni képes egység jöjjön létre. Az összefogás érdekében a településeken olyan együttműködési megállapodások jöttek létre, amelyekben az aláíró felek vállalták, hogy a tanyavédelmi program megvalósításában a tőlük elvárható módon közreműködnek, lehetőségükhöz mérten hozzájárulnak a külterületi tanyás térségben lakók biztonságának javításához.
Első lépésként a program helyi szintű koordinálására alkalmazott két nyugdíjas rendőrtiszt (koordinátorok) településenként végiglátogatta a külterületi és tanyás részeken élő lakosokat. Az előkészítő munkának ez, a legtöbb időt igénybe vevő része a hét település 497,7 km2 nagyságú területének bejárását, 4.220 tanya meglátogatását jelentette. A tanyán élők végiglátogatása mellett azokon a településeken, ahol addig még nem jött létre, – Izsák, Ballószög, Orgovány, Jakabszállás községekben – megalakultak a polgárőr csoportok.
Minden településen kedvező fogadtatásra talált a program, minden önkormányzattól megkaptuk a szükséges segítséget, információkat. A Belügyminisztérium, illetve a BMK által biztosított támogatásból – többek között – mind a hét település kapott egy-egy, mobil telefonnal felszerelt Lada Niva típusú terepjáró gépkocsit. A terepjárók rendszerbe állításával létrejött a programnak az a nagyon fontos – 24 órás reagáló-képességgel rendelkező – eleme, amely a tanyán élőktől befutott információk, jelzések alapján mezőőrök, polgárőrök, szociális gondozók, falugondnokok, szükség esetén rendőrök bevonásával azonnal intézkedni képes.
A program másik lényeges részeként a tanyán élők összesen 370, korlátozott híváslehetőségű, segélykérő mobiltelefon kaptak. A telefonok átadásával teljessé vált a tanyán élő állampolgárok személy- vagyon- valamint egészségügyi- és szociális biztonsága érdekében elindított program lényegét képező információ-áramlási útvonal. Minden egyes tanyán élő állampolgár kapcsolatba tud lépni a programnak olyan szereplőjével, aki a nap 24 órájában, hatékonyan segítségére tud sietni.
A programhoz kapcsolódó valamennyi önkormányzat kapott egy-egy kisméretű, mobilizálható, GSM rendszerű átjelző riasztóberendezést. Ezek a készülékek GSM modemjük segítségével a figyelt területre történő behatolást érzékelve az előre beprogramozott telefonszámokra küldenek riasztójelzést.
A résztvevő hét településen pozitívan értékelték a kísérleti programot. Több száz különféle adatot, információt (bűnügyi, egészségügyi, szociális stb.) szereztek be és juttattak el az együttműködők az intézkedésre jogosult szervekhez, személyekhez. A tanyasi emberek már a rendszeres látogatásokat is örömmel fogadták.
A tanyavilágban élő emberek véleményén túl az eddigi tapasztalataink egyértelműen igazolják a modellértékű tanyavédelmi program sikerét. Az eredményes rendőri fellépésnek is köszönhetően a külterületeken, az üdülőövezetekben, a tanyás területeken az ismertté vált bűncselekmények száma megyei szinten 16,2 % csökkent. A kísérleti programban érintett hét település tanyás térségeiben viszont az előző év azonos időszakához képest a kísérleti program ideje alatt 72,9 %-kal csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, súlyos élet és testi épség elleni bűncselekmény, valamint rablás egyáltalán nem fordult elő, de jelentősen lecsökkent a tanyabetörések és a lopások előfordulása is.
A résztvevő települések önkormányzatai értékelve a kísérleti program befejezését követő visszajelzéseket, a megkezdett programot ígéretesnek, szükségesnek jellemezték és a közös folytatás mellett döntöttek. A további munkát jelenleg Közép-Homokhátsági Kistérségi Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Társulás formájában végzik.
A kísérleti program eredményeit látva rendőri szerveink támogatásával megyénkben három kistérségi társulás is alakult. Előbb a Lajosmizse és Térsége Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Társulás, majd a Tiszamenti Kistérségi Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Társulás és a Kiskun Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Társulás. Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Bűnmegelőzési Bizottságának kezdeményezésére a városhoz tartozó tanyavilág biztonságának fokozására szintén elkezdte a széleskörű társadalmi összefogásra épülő bűnmegelőzési, áldozatvédelmi programjának megvalósítását.
Tavaly a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 10 db terepjáró motorkerékpárt adományozott a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságnak. A körzeti megbízottak mobil telefonokat kaptak, amelyeken 24 órában, a megye bármely területén élő állampolgár intézkedni tudó rendőrnél tehet bejelentést.