Az Alkotmánybíróság 58/2001. /XII.7./ AB határozatával megállapította, hogy a Családjogi törvény, valamint az anyakönyvi és névváltoztatási jogszabályok egyes paragrafusai alkotmánysértők. A Kormány előterjesztette a vonatkozó jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatait, melyeket az Országgyűlés elfogadott.

Az alábbiakban a leglényegesebb változásokra hívjuk fel a figyelmet.
1. 2002. évi … törvény, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról.
Az AB hivatkozott határozatában megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet jött létre annak következtében, hogy a Csjt. nem tette lehetővé azt, hogy a házasságkötést követően a férj is viselhesse felesége családi nevét. Ennek megfelelően a törvénymódosítás következtében a jövőben a férfiak is viselhetnek házassági nevet. A házasságkötést megelőző eljárás során nyilatkozniuk kell az anyakönyvvezető előtt arról, hogy melyik házassági névviselési formát választják.
A választható formák:
– kizárólag a maga teljes nevét viseli, amely lehet akár egy előző házassági név is!
– felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét ( ez esetben a feleség családi neve alatt az előző házassági név is értendő)
– családi nevét összekapcsolja a feleség családi nevével, hozzáfűzve a saját utónevét (az előbbieknek megfelelően mindkét fél „hozhatja” előző házassági nevét is)
Ez utóbbi forma újként jelentkezik a feleség részére is. Nem korlátozza a törvény azt sem, hogy ez esetben melyik fél családi neve állhat elől.
A házassági név családi nevekből képzett része maximum két tagból állhat – melyek közé kötőjelet kell tenni -, tehát ha az egyik vagy mindkét félnek eleve többtagú családi neve van, nyilatkozniuk kell arról, hogy melyik két tagot kívánják házassági névként viselni.
A feleknek a házassági névviselési forma viselésére vonatkozó megegyezése során figyelemmel kell lenniük arra, hogy a kettős házassági névviselési forma kivételével csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét, tehát arra nincs lehetőség, hogy a férj a feleség, a feleség pedig a férj családi nevét viselje házassági névként.
A feleség részére természetesen megmaradtak az eddigi névviselési formák is.
A házasság megszűnése, illetve érvénytelenné nyilvánítása után a házassági nevek tovább viselhetők mindkét fél esetében, ha ettől el kívánnak térni, ezt a tényt az anyakönyvvezetőnek bejelenthetik. Ilyen esetben sem viselheti azonban a volt feleség a volt férje nevét a házasságra utaló „-né” toldattal, ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte.
Nem változott az a szabály, amely tiltja újabb házasságkötés esetén az előző férj nevének viselését a „-né” toldatos formákkal, és ez a joga a feleségnek akkor sem éled fel, ha újabb házassága bármilyen jogcímen megszűnik.
Változott a Csjt.-nek a gyermek családi nevére vonatkozó szabályozása is. A gyermek – szüleinek megállapodása szerint – vagy az apa, vagy az anya családi nevét viseli. A házasságban élő szülők valamennyi, a házasság fennállása alatt született közös gyermeküknek csak azonos családi nevet adhatnak.
Amennyiben a szülők közös családi nevet viselnek (a férj és a feleség családi nevéből képzett kettős családi név, vagy valamelyik szülő családi neve), a gyermek is csak ezt a közös családi nevet viselheti.
A saját nevüket viselő szülők gyermeke  -a szülők megállapodása alapján – viselheti az apa és az anya családi nevét együtt is, de a gyermek családi neve ez esetben is maximum két tagú lehet, amelyeket kötőjellel összekötve kell az anyakönyvbe bejegyezni.
A változások 2004. január 1-jén lépnek hatályba.
2.  2002. évi … törvény, az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. tvr. / At. / módosításáról
Alapvető változás, hogy a névváltoztatási jogszabályok rendelkezései – az AB döntésnek megfelelően – beépítésre kerültek az At.-be. A családi és az utónév megváltoztatásáról változatlanul a belügyminiszter dönt, egyben megszűnik az anyakönyvi eljárásban végezhető utónév módosítás lehetősége. A házassági névviselési formán történő módosítás a továbbiakban egységesen anyakönyvi hatáskörbe tartozik, függetlenül attól, hogy a házasság fennáll-e vagy megszűnt.
A férfiak házassági névviselési lehetősége miatt megváltoznak bizonyos fogalmak is. A jövőben születési és házassági névről beszélhetünk. A születési név családi és utónévből áll.
Pontosításra kerültek a személyazonosság, illetve az állampolgárság igazolására vonatkozó szabályok, figyelembe véve az elmúlt években a kapcsolódó jogszabályokban bekövetkezett változásokat. A jövőben az igazolt hontalanság tényét is fel kell jegyezni az anyakönyvekbe, és bevezetésre került az „ismeretlen állampolgár” kifejezés is.
Összhangba került a kisebbségek utónévhasználatának szabályozása a kisebbségi törvény rendelkezéseivel. Ennek megfelelően 2004. január 1-jéig kell elkészíteni az országos kisebbségi önkormányzatoknak azt a nemzetiségi utóneveket tartalmazó jegyzéket, amelyből az érintett nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó személyek utónevet választhatnak. Amennyiben a kért név a jegyzékben nem szerepel, az érintett országos kisebbségi önkormányzat állásfoglalása lesz irányadó a kért név anyakönyvezhetőségével kapcsolatosan.
A jövőben a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személyek – amennyiben a házasuló felek, a tanúk és az anyakönyvvezető is érti és beszéli az adott nyelvet – az érintett nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén is házasságot köthetnek, tolmács egyidejű közreműködése nélkül is.
E tényt a házassági jegyzőkönyvben és az anyakönyvben is fel kell tüntetni. A módosítások következtében az anyakönyvek adattartalma is változni fog. Az új anyakönyvek, illetve anyakönyvi nyomtatványok bevezetéséig a régiek tovább használhatóak. Azon adatokat, melyekre az anyakönyvben nincs megfelelő rovat, a megjegyzés rovatban kell szerepeltetni.
Az At. módosítása 2002. december 15-én lép hatályba, kivéve Csjt. módosításával összefüggő paragrafusokat. (a férfiak házassági nevének, valamint a kettős házassági név bevezetésével kapcsolatos szabályok).
Várhatóan változnak az anyakönyvi és névváltoztatási eljárások illetéktételei is 2003. január 1-jétől.