2002 augusztusa egész Közép-Európában megmutatta, hogy "a víz az úr". Az országgyűlési biztos ez év június végén fejezte be immár a második országos, átfogó vizsgálatát, amelyet az augusztusi árvíz sajnálatosan rendkívül aktuálissá tett.

Az első vizsgálat a települési belvíz, csapadékvíz elvezetés, mint közfeladat ellátatlanságával foglalkozott, és azt mutatta, hogy az országos helyzetet alapvetően a belterületi vízrendezéshez és vízkárelhárításhoz szükséges létesítmények hiánya, és a települési vízgazdálkodási közfeladatok nem kellő volumenű, színvonalú ellátása határozza meg. A június végén befejezett vizsgálat témái az egyes ingatlantulajdonosok, építtetők közrehatása a település vagy idegen ingatlanok vízkár általi veszélyeztetettségében, valamint ennek kapcsán a hatóságok eljárása vagy mulasztása, valamint az előző jelentés ajánlásainak teljesítése voltak. A jelentés kilenc egyedi panasz vizsgálatának megállapításait és ajánlásait is tartalmazza. Az országos helyzetről – többek között – megállapítja, hogy a településeken szabálytalanul építettek, bontottak, megváltoztatták a terepviszonyokat az ingatlanokon vagy a közterületen, amelynek következtében károk keletkeztek. A szabálytalanságoknak némelyike egyszeri, és azonnali károkat okozó. Más esetekben akár évtizedek alatt elkövetett szabálytalanságok hatása adódik össze, és véletlenszerű, hogy ez mikor lépi át a kritikus határt. (Esetleg csak több év után, rendkívüli esőzéskor stb.)
Jellemző az is, hogy az érintett területeket annak ellenére építették be, hogy azok nem, vagy csak korlátozottan voltak alkalmasak erre a célra. A kiirtott növényzet, erdő, gyep, szántó stb. helyett a beépített, burkolt felület koncentráltan vezeti a vizet a települések alacsonyabban fekvő területeire. Az újonnan beépített területet esetleg minden közművel ellátják, de nem számolnak azzal a hatással, amelyet a környezet megváltozása a korábban meglévő településrészekre gyakorol. Ott rendszerint hiányos a települési infrastruktúra is, amelyet az önkormányzatnak kellene biztosítania. Figyelembe véve a több évtizedes lemaradást, a rendelkezésre álló eszközök korlátozott voltát stb., ennek a helyzetnek a máról-holnapra való megváltozása nem várható. A szabálytalan tevékenységek gyakran a belvíz-csapadékvíz elvezető művekben mutatkozó hiányosságok szakszerűtlen "orvoslására" irányulnak, és a szabálytalankodók saját tulajdonukat kívánják értékesebbé, használhatóbbá stb. tenni, mások kárával nem törődve. Meghatározó jelentőségű ezért, hogy az önkényes megoldásokat, a szabálytalanságokat a jegyzőnek, mint az építési-, út-, és vízügyi hatóságnak kell(ene) megakadályoznia, illetve helyreállítatnia az eredeti állapotot. Mivel a panaszokat kiváltó helyzet abból is eredhet, hogy az önkormányzat a közszolgáltatást nem kellően biztosítja (tipikusan pénzügyi okból), gyakran a szabálytalankodás ellen sem lép fel hatósági hatáskörében a jegyző. A "jobbítás szándékát", "önvédelmet" stb. értékelnek olyan indokként, amely megszünteti az eljárási kényszert, illetve nem tisztázzák kellően a tényállást, hiszen esetleg saját munkáltatójukat – a helyi önkormányzatot – kellene intézkedésre kötelezni. Más esetben nem ismerik fel, hogy hatósági eszközökkel is élhetnének, illetve kézenfekvőbbnek látszik más, önkormányzati eszközök igénybevétele (kiépíteni valamit, segélyt adni a panaszt tevőnek stb.).
A biztos megállapította, hogy a belvíz- és csapadékvíz elvezetés hiányosságai miatt az érintett állampolgároknak az Alkotmányban biztosított jogaival kapcsolatos visszásságok léteznek. Megszüntetésükhöz az állam és az önkormányzatok több, összehangolt intézkedése szükséges. Ezeknek csak egy része olyan, amelyet az országgyűlési biztos ajánlhat, és azok is függvényei olyan döntéseknek, amelyekbe nem szólhat bele (pl. költségvetési, tulajdonosi döntések). Ezért kezdeményezte, hogy a miniszterelnök folytassa az első vizsgálat után megkezdett helyzetfeltárást, és intézkedjék az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságok orvoslására, beleértve a szükséges törvénymódosítások kezdeményezését, továbbá intézkedést a költségvetési források biztosítására. Kiemelten kezdeményezte a jegyző mint hatóság és a saját önkormányzata mint tulajdonos és közszolgáltató közötti összeférhetetlenség rendezését (amit már többször, több jelentésben kezdeményeztek a korábbi biztosok és a jelenlegiek is). A vízügyi, építésügyi hatósági feladatok ellátásához szükséges függetlenség (és szaktudás) megteremtése nélkül a vizsgálatban feltárt alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságok nem szüntethetők meg.
A jelentés az országgyűlési biztosok internetes honlapján (www.obh.hu/allam/) OBH 2528/2000. számon teljes terjedelemben megtalálható.