A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács majdnem egy évvel ezelőtt, 2006. november 24-én fogadta el Dél-alföldi Operatív Programot. A cél az, hogy a Program segítségével a régió gazdasága erősödjön, növekedjen a versenyképessége és ezáltal megkezdje felzárkózását.

A kormány 2006. december 6-án fogadta el a Dél-alföldi Operatív Programot, amely az Európai Unió közösségi céljaival és a nemzeti fejlesztési célokkal összhangban fogalmazódott meg. A Dél-alföldi Operatív Program jövőképe – figyelembe véve a különféle elemzésben kimutatott területi különbségeket, sajátosságokat és a feltárt problémákat –, hogy a régió váljon a „tudás és egészség régiójává” az Európai Unió átlagához ütemesen felzárkózó Magyarországon. A Régió célja, hogy kiegyenlítse a területi különbségeket, és biztosítsa a fenntartható növekedést, valamint a foglalkoztatás bővítése. A fejlesztések különleges célkitűzései a következők:
• A regionális gazdaság erősítése és versenyképességének növelése, az innováción alapuló gazdasági szerkezetváltás elősegítése;
• A lakosság életkörülményeit meghatározó települési, környezeti állapot javítása a régió kohéziójának erősítése érdekében.
A lisszaboni stratégia céljait összefoglaló Integrált Iránymutatások makro- és mikro, valamint foglalkoztatási céljai közül kiemelt figyelem irányul a növekedésre; a tíz mikrogazdasági iránymutatás közül pedig háromra: az üzleti környezetre, a kis- és középvállalkozásokra, valamint az infrastruktúrára. Az operatív programban a foglalkoztatási célok szempontjából a rugalmasság, a humántőke befektetés és az oktatás-képzés jelenik meg. Természetesen az Operatív Program teljes összhangban áll az Új Magyarország Fejlesztési terv céljaival. A stratégiába beépül a társadalmi, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóság valamint a kohézió elve.  Ezek elérését közvetlenül is szolgálja: például a leghátrányosabb térségek elmaradásának csökkentése, az esélyegyenlőség, vagy az elérhetőség javítása, stb.
Az operatív programok működésének hatékonyságát, az egymást erősítő fejlesztések integrált megvalósítása zászlóshajó projektként segíti pl:
• A tudás – esély;
• Hét versenyképességi pólussal;
• Vállalkozásfejlesztés;
• XXI. századi iskola;
• Tiszta környezet;
• Leszakadó térségek felzárkóztatása.
Elsődleges célok
A Dél-alföldi Operatív Programnak elsődlegesen a fejlesztési programok által kijelölt fejlesztési irányok megvalósítását kell szolgálnia. A 2007-2013-as időszakra vonatkozóan a Dél-alföldi Operatív Program – a rendelkezésre álló fejlesztési források nagyságát is figyelembe véve – a következő kiemelt célokat fogalmazza meg: A regionális gazdaság erősítése és versenyképességének növelése, az innováción alapuló gazdasági szerkezetváltás elősegítése.
A Dél-alföldi régió versenyképességének javítása egyedül a Regionális Operatív Program forrásaiból nem lehet megvalósítani, ezért szükséges, hogy a régióba érkezzen a Gazdaságfejlesztés Operatív Program és a Közlekedésfejlesztés Operatív Program, a Társadalom megújítás Operatív Program és a Társadalmi infrastruktúra Operatív program fejlesztési forrása is. Ezek együttesen tudják megfelelő módon szolgálni a régió érdekeit, növelni a versenyképességet és elősegíteni a szükséges szerkezetváltást.
A régió gazdaságának fejlesztése több pillérre épül. Az egyik a Dél-alföldi régión átívelő, Budapest-Kecskemét-Szeged fejlődési tengely további megerősítése, a másik a versenyképesség és az innovációs alapú gazdaságfejlesztés. Ezzel párhuzamosan további tengelyek (Solt-Kalocsa-Baja és Baja-Szeged-Békéscsaba) mentén kell a régió fejlesztését lebonyolítani. Ezekhez a tengelyekhez tudnak kapcsolódni és gazdaságilag integrálódni a fejlesztések során a települések. A szoros együttműködések elősegíthetik az innováció- és versenyképesség-alapú gazdaságfejlesztést. Természetesen azok a települések is bekapcsolhatók a fejlesztésekbe, amelyek ezektől a tengelyektől távolabb esnek. Számukra az informatikai fejlesztésekre épülő regionális együttműködési hálózat biztosítja a bekapcsolódást a nemzeti és EU szintű gazdasági folyamatokba.
A lakosság életkörülményeit meghatározó települési, környezeti állapot javítása a régió kohéziójának erősítése érdekében
A tengelyek mentén lévő térségek sokkal kedvezőbb helyzetben vannak, sokkal nagyobb lehetőségek állnak előttük, mint a fejlesztési pólusoktól, vagy az alközpontoktól távolabb esők. A Dél-alföldi Operatív Program egyik fontos célkitűzése, hogy ezen területek népességmegtartó képessége javuljon, és elősegítése a városi szolgáltatások elérését, a nagyvárosi pólusokban meginduló gazdasági fejlődés és társadalmi innovációk minél gyorsabb terjedését.
A régió összetartásának erősítését a Regionális Operatív Programon túl az ágazati operatív programok közül elsősorban a humánerőforrás fejlesztését, valamint a hátrányos helyzetű emberek esélyeinek javítását célzó Társadalom Megújítása Operatív Program, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program támogatása tudja előmozdítani. A környezeti értékek védelme, fenntartható hasznosítása a Környezeti és Energetikai Operatív Program fejlesztési forrásaiból tud megvalósulni.
Prioritási tengelyek
A Dél-alföldi Operatív Program stratégiai célkitűzéseinek kivitelezése az alábbi prioritási tengelyek és prioritások mentén valósul meg:
1. Regionális gazdaságfejlesztés
A prioritás tengely elsődleges célja az általános üzleti környezethez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, ipari területek rehabilitációja, klaszterek ill. hálózatos együttműködések kialakításának, továbbfejlesztésének támogatásával a régió vállalkozásainak támogatása, valamint a helyi és térségi jelentőségű hídképző intézményi infrastruktúra fejlesztése. Ezen tevékenységek támogatásán keresztül az 1. prioritási tengely legfőbb célkitűzése a régió jövedelemtermelő képességének javítása, a helyi adottságokra épülő fejlesztések támogatása.
2. Turisztikai célú fejlesztések
A prioritási tengely a régió természeti-, kulturális-, épített örökségén alapuló turisztikai programkínálattal, szolgáltatások minőségileg magas színvonalú fejlesztésével kívánja a hazai és a nemzetközi kereslet igényeit kielégíteni, melynek megvalósítása során kiemelt szempontként kezeljük az együttműködés keretében megvalósuló fejlesztéseket. Emellett a magas minőségű gyógyturizmus és egészség megőrző/fejlesztő turizmuságak (wellness, fitness, beauty, sport, stb.) fejlesztésével járul hozzá a térség gazdasági versenyképességének növeléséhez.
3. Közlekedési infrastruktúra-fejlesztés
A Dél-Alföldön alapvető fontosságú a kistérségi központok közúti, illetve közúti tömegközlekedéssel való elérhetőségének javítása. A prioritástengely az elérhetőség javítása mellett, célul tűzi ki a fenntartható közlekedésfejlesztést, ami a kerékpáros és a közösségi közlekedés szervezési és infrastruktúra fejlesztés támogatásán keresztül jelenik meg.
4. Humáninfrastruktúra-fejlesztések
A prioritás közvetlenül hozzájárul a humán infrastruktúra, azon belül a társadalmi befogadáshoz és részvételhez elengedhetetlen és a régió lakosságának egészségi, mentális és pszichés állapotának javításához szükséges egészségügyi szolgáltatások fejlesztéséhez, az oktatási infrastruktúra, a szociális és közösségi infrastruktúra minőségi és fenntartható fejlesztéséhez, a szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség területi kiegyenlítéséhez, az akadálymentesített környezet megvalósításához.
5. Térségfejlesztési akciók
A prioritás egyrészt a városi jogállású településeket érinti, a városok fizikai környezete és társadalmi megújítása céljából. Emellett az integrált városrehabilitációs intézkedés körébe sorolható támogatható tevékenységek köre és komplexitása megköveteli e tevékenységek önálló, az egyéb térségfejlesztési akcióktól elkülönült kezelését. A településen és környékén nem mezőgazdasági területeken a csapadék- és belvíz elvezetése, és ehhez kapcsolódó területi vízrendezés, a csapadékvíz gyűjtő és elvezető hálózat valamennyi elemének összehangolt fejlesztésével, továbbá a kistelepülések szennyvíz kezelésének megoldásával a környezetbiztonság fokozására irányulnak a prioritás tevékenységei.
A magyarországi tizenöt Operatív Program közül a Dél-alföldi Operatív Programot fogadta el elsőként az Európai Közösségek Bizottsága 2007. július 27-én Brüsszelben. Ennek köszönhetően az elkövetkezendő 7 évben közel 238 milliárd forintnyi forrás használható majd fel a régió fejlesztésére.