Diagnózis: elégtelen ellátás 2007/6

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Egészségügy

Diagnózis: elégtelen ellátás 2007/6

IX. évfolyam, 6. lapszám
Szerző(k):
Orbán Csaba dr.
jegyző
Lakitelek

A költségvetésből lehívható támogatások növelése minden településnek létérdeke, amelyhez „jól jönnek” a társulásokat ösztönző normatívák. E mellett a társulások hosszú távon is biztonságos feladatmegoldást csak érdekazonosság, és a közös problémák egymásra tekintettel való megoldása esetén jelenthetnek. Közös gond sok van. Egyik ilyen az egészségügyi alapellátás.

 


A háziorvosi tevékenységre vonatkozó 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 4. § (2) bekezdése értelmében a háziorvos feladatkörébe tartozik az ügyeleti szolgálatban való részvétel, azonban ennek munkajogi kereteit fogalmazza meg az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. LXXXIV. törvény 5 § (5) bekezdése.
E szabály alapján egy vállalkozó háziorvos évente (40 órás heti rendelési időt feltételezve) összesen legfeljebb 1040 órányi ügyeletre kötelezhető, holott egy évben mintegy 6750 óra ügyeleti időre lenne szükség. Ezt minimálisan 7 orvos és ugyanennyi kisegítő személyzet tudja teljesíteni. Megjegyzendő, hogy közalkalmazottak esetén az éves ügyeleti idő maximuma 412 óra.
Nagyvárosi kórház, vagy falusi körorvos?
Az időkeretben rejlő problémát egy nagyváros közelségében viszonylag könnyű áthidalni. Kézenfekvő a jól felszerelt, sok orvosból álló városi ügyeleti rendszerhez csatlakozni. Lakitelek és a környező települések azonban Kecskeméttől már olyan távolságra esnek, hogy rosszabb esetben az orvosnak akár 50 km-t is meg kéne tennie egy beteghez hívás teljesítésére. Nem utolsó sorban a beteggel való közvetlenebb kapcsolat az ellátás gyakorlatát is lényegesen segítheti.
Terápia: önkormányzati társulás
Egy kis településen legfeljebb 2-3 háziorvos praktizál, így még mindig szükséges további legalább 4 orvos a folyamatos betegellátás megszervezéséhez. Lakitelek, Szentkirály, Tiszaug és Tiszaalpár együttesen, az itt dolgozó 8 orvossal már képes ezt a feltételt megteremteni. Ehhez a megfelelő keretet a társulási törvény (1997. évi CXXXV. tv) adja, amelynek alkalmazásával 2004 őszétől megalakult a Tisza Menti Összevont Orvosi Ügyeleti Társulás.
A társulás központja és az összevont ügyelet székhelye, a többi falutól megközelítően azonos távolságra fekvő Lakitelek lett.
Az önkormányzat e célra ügyeleti lakást és orvosi rendelőt alakított ki a szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003.(X. 20.) EszCsM rendelet előírásainak megfelelően, továbbá ügyeleti terepjárót vásárolt egy sikeres pályázat forrásait kihasználva. Az asszisztenciát a társulással szerződött orvosok biztosítják. Az orvos távollétében egy olyan kaputelefon rögzíti a beteg csengetését, amely egyidejűleg az orvos mobiltelefonján is beszélgetést kezdeményez.
Egy orvosra 1715 fő ellátott esik, ami egy átlagos háziorvosi körzet nagyságát teszi ki.
Az ügyelet 15 millió forintos költségvetésének 60 %-át az OEP támogatása adja. A fennmaradó összeget a települések lakos arányosan fizetik meg. Így a többletköltség évente 360 Ft lakosonként.
A társult települések deklarálták, megtesznek mindent annak érdekében, hogy az összevont ügyeleti ellátás a lakosság nagyfokú megelégedésére működjön. Ennek ellenére több problémával is meg kellett birkózni.
Az ellátott lakosság egy része idegenkedett az ismeretlen orvosoktól és főleg az ügyeletre történő átutazástól. Ez Tiszaalpáron népszavazáshoz vezetett, de a 2006. december 10-én megtartott voksolás érvénytelennek bizonyult. Intő jel azonban ez arra, hogy a megfelelő kommunikáció elengedhetetlen a lakossággal, illetve ebbe a munkába az ellátottakkal közvetlenül résztvevő orvosokat is be kell vonni.
Az orvosok megfelelő díjazása is fontos kérdés, amit csak kölcsönös kompromisszumokkal lehet megoldani.
Felülvizsgálat panasz esetén
Jelentősen módosította az ügyeletre vonatkozó normákat a 72/2006. (XII. 15.) AB határozat, a 2003/88/EK irányelv, továbbá az Európai Bíróság több ítélete alapján elfogadott törvénymódosítás.
A 2007. július 1-től hatályos rendelkezések egyrészt pontosítják az ügyelet fogalmát, másrészt az időkeretbe csak a ténylegesen egészségügyi tevékenységgel töltött időt rendelik számítani. Ugyanakkor azonban a jogalkotó vélelmezi, hogy az ügyelet során az orvos ténylegesen végez is ilyen tevékenységet.
A törvénymódosítás előterjesztése szerint akkor indokolt ügyeletet szervezni, ha az orvos az ügyeleti idő 25%-át meghaladóan, de legfeljebb annak 50%-áig tényleges munkavégzési feladatokat is teljesít. Ellenkező esetben elegendő a készenléti ellátás, amely már nem számít be abba a bizonyos időkeretbe. Szintén az indokolás hívja fel a figyelmet egy EU bírósági döntésre, amely szerint az orvosok díjazása differenciálható aszerint, hogy az ügyeletben ténylegesen folyt-e tevékenység, vagy nem. E változások átvezetése a helyi gyakorlaton még a jövő feladata.
Kétséges azonban, hogy érdemes-e megtörni a mára kialakított „egészséges” kompromisszumot az ellátás optimuma és a települési igények között. Még akkor sem, ha a szabályok mögött az egyébként olyan fontos költségcsökkentési szándékot is fel lehet fedezni.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu