A 2007. év a fogyasztóvédelmi felügyelőségek életében az átszervezések éve volt. A regionális szervezeti struktúra kialakítása még a közigazgatási hivatalok szervezetén belül megtörtént január 1. napjától kezdődően, azonban a fogyasztóvédelmi igazgatást érintően a kormány további változtatások mellett döntött.

A III. középtávú fogyasztóvédelmi politika megvalósítására irányuló, 2007-2010 közötti időszakra szóló cselekvési program végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1033/2007. (V. 23.) kormányhatározat a fogyasztóvédelem szervezetrendszere tekintetében elrendelte, hogy az egységes fogyasztóvédelmi szervezetrendszer megteremtése céljából a fogyasztóvédelmi felügyelőségeket a közigazgatási hivatalok szervezetéből a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetébe kell integrálni. Ennek határidejét 2007. szeptember 1-jében jelölte meg a döntés.
A határozatban foglaltaknak megfelelően a szeptember 1-jén hatályba lépett, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) kormányrendelet egyrészt a főhatóság elnevezését módosította, másrészt kimondja, hogy az NFH a közigazgatási hivatalok szakigazgatási szerveiként működő fogyasztóvédelmi felügyelőségek (ideértve azok területi osztályait is), valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség általános jogutódja. Ezzel létrejött az országosan egységes irányítású fogyasztóvédelmi szervezetrendszer, amely a kormány elvárásai szerint – várhatóan bővülő létszámmal – hatékonyabban fogja ellátni a feladatait.
Az NFH, mint központi hivatal szervezeti felépítése lényegében nem változott. Élén továbbra is főigazgató áll, aki felügyeli a területi felügyelőségek igazgatóinak munkáját.
A már említett szeptember 1-jével a Dél-alföldi Régióban is létrejött az NFH területi szerve, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dél-alföldi Regionális Felügyelősége elnevezéssel. A Felügyelőség székhelye Szeged. Kecskeméten és Békéscsabán kirendeltség működik. Ezen túlmenően a szegedi székhelyen működik a Felügyelőség Ellenőrzés-koordinációs Osztálya, Kecskeméten pedig a Hatósági és Jogi Osztálya. A Felügyelőséget igazgató vezeti, melyben az általa meghatározott módon közreműködik a két kirendeltségvezető, illetve az osztályok vezetői. (Az egységesség jegyében az NFH országosan ezt a szervezeti felépítést alakította ki, az egyes regionális felügyelőségek között – a személyi és technikai lehetőségek figyelembe vételével – csak az osztályok elhelyezését illetően lehetnek különbözőségek.)
A fogyasztóvédelem társadalmasítása jegyében mind a székhelyen, mind a kirendeltségeken létre kell hozni a Fogyasztó Kapcsolati Irodákat, ahol a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetekkel együttműködve meg kell teremteni a fogyasztók magas színvonalú tájékoztatásának lehetőségét. Tekintettel arra, hogy a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteknek igen fontos szerep jutott eddig is a tájékoztatás, oktatás, illetve az igényérvényesítésben való segítségnyújtás terén, úgy véljük, hogy az állami fogyasztóvédelmi hatósággal szorosan együttműködve fokozni lehet a hatékonyságot, ezáltal a segítségre szoruló fogyasztók az eddiginél is hatékonyabban, gyorsabban tudják majd ügyeiket intézni.
A fogyasztóvédelmi felügyelőségek a korábbiakban a szakmai irányító által meghatározott vizsgálati program szerinti témákban és ütemezésben folytatták le aktuális vizsgálataikat. Ez a gyakorlat a jövőben sem változik. Továbbra is prioritás a fogyasztók életének, egészségének és vagyoni érdekeik védelme, ennek keretében a nem biztonságos, vagy kifejezetten veszélyes termékek értékesítésének megakadályozása, illetve forgalomból való kivonása, továbbá a tudatosan fogyasztókat megkárosító kereskedelmi gyakorlatot folytató vállalkozások szigorú szankcionálása. Mindezek érdekében a fentebb említett Kormányhatározat a következő intézkedéseket irányozza elő:
• a feladat- és hatásköri szabályozás módosításával általános fogyasztóvédelmi hatáskört kell biztosítani az integrált Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség számára;
• a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó hatóságok döntéseinek a lehető legnagyobb nyilvánosságot kell biztosítani a jogsértések mind szélesebb körben történő ismertté válása, és ezáltal a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében;
• a fogyasztói érdekek érvényesítése érdekében módosítani kell a fogyasztóvédelmet érintő jogszabályokat;
• az erőforrások biztosítása tekintetében javítani kell az NFH létszámfeltételeit.
A feladatok megvalósítására a Kormány viszonylag szűk, 2007. december 31-éig tartó határidőt szabott, a létszámbővítés várhatóan több lépcsőben, 2009. december 31-éig fog megvalósulni. Mindezek várhatóan azt eredményezik, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság a jövőben még hatékonyabban, az európai elvárásoknak még inkább megfelelve végzi a munkáját.
Tekintettel arra, hogy eddigi eredményeink a társhatóságokkal, így a jegyzőkkel való hasznos együttműködésnek is köszönhetőek, bízunk abban, hogy a Bács-Kiskun Megyében hagyományosan jól működő hatósági együttműködés a jövőben is fenntartható lesz.