A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás (SZL) rendszere migrációjának részeként új, cím- és körzetnyilvántartó rendszert vezetett be, melyben megújításra került a központi címnyilvántartás, helyi szinten pedig online adatbeviteli és szolgáltató felület működik az okmányirodai, és az időközben minden jegyzőségig kiépült anyakönyvi informatikai infrastruktúrán. A körzetnyilvántartás a címnyilvántartással egy rendszerbe integrálva került kialakításra.

Az új címnyilvántartásban nyilvántartható címek köre a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendeletnek megfelelően változott meg, azaz a lakáscímek mellett minden más (postai) cím is tárolható, adattartalma kibővült a régió és településrésznév, valamint a címelemekhez kötődő további adatokkal. A címekhez kötődően tárolásra kerül az ingatlan fekvése (bel-külterület), a cím típusa (telek, lakás célú, nem lakás célú ingatlan, vegyes), az építmény vagy telek jellege, illetve a cím bejelentkezésre használhatósága. A címadatok egy része körzetként kezelt.
A fentieken kívül a címekhez kötődően felvehetők kapcsolati adatok (pl. helyrajzi szám), a nem lakáscélú címekhez szöveges kiegészítő adatok, illetve az egy ingatlanhoz tartozó, különböző címek összekapcsolhatók (pl. sarokház).

Az új rendszer bevezetésével a címadatok nyilvántartásba vétele ellenőrzöttebbé vált, megszűnt a lakcímbejelentéshez kapcsolódó automatikus címfelvétel, bejelentkezni csak a nyilvántartásban az adott időpontban szereplő, „engedélyezett” címekre lehet.
A helyi címnyilvántartás vezetése a jegyző feladata. A címmegállapítást a jegyző önkormányzati képviselő-testületi határozat, az építésügyi hatóság határozata valamint egyéb értesítések (pl. postai irányítószám változás) alapján végzi.
A helyi nyilvántartás vezetésére az új rendszerben az eseményeket megalapozó határozatok, ügyiratok alapján, helyi szinten, online módon, számítógépes támogatással kerül sor, s a rendszer hatékony lehetőséget biztosít az adatok minőségének javítására is.
A minőség javítása, az adatok hasznosítása
Az új rendszer bevezetésével tehát informatikailag megteremtődött a lehetősége egy jó minőségű, valamennyi postai címet tartalmazó címnyilvántartás létrejöttének, melynek adatai az eddigieknél sokkal szélesebb körben lennének hasznosíthatók.
Lakcím- vagy címadatokat sok nyilvántartás kezel (pl. SZL, ingatlan-nyilvántartás, önkormányzati és térképi alapú nyilvántartások, KSH, bankok, stb.), de nagy részük nem, vagy csak esetlegesen értesül a címnyilvántartásban bekövetkezett változásokról, így adataik aktualitása sem megfelelő, s ez sok problémát okoz a polgároknak ügyeik intézése során.
Az adatszolgáltatást a címeket kezelő nyilvántartások (pl. ingatlan-nyilvántartás, önkormányzati ingatlankataszter, térképi alapú nyilvántartások, stb.) részére a címnyilvántartásba felvehető kapcsolati adatok (pl. helyrajzi szám, ingatlankataszteri azonosító, stb.) teszik lehetővé.
A fenti nyilvántartások adatainak aktualizálása, a közeledő 2011-es népszámlálás (melyhez adatfeltöltés és a minőségjavítás egyaránt szükséges), valamint az esetlegesen bevezetésre kerülő ingatlanadó miatt is alapvető érdek lenne a címnyilvántartás adatminőségének javítása, egy közhiteles címnyilvántartás létrehozása.
Az etalon címnyilvántartás megteremtésének feltételei
A címnyilvántartás hiányzó adatokkal való feltöltéséhez és megfelelő minőségének eléréséhez meg kell teremteni a szükséges feltételrendszert.
 Ahhoz, hogy az eseményekről minden adatforrástól (ingatlan-nyilvántartás, építésügyi hatóság, stb.) eljussanak az értesítések és a szükséges adatok a címnyilvántartást vezető szervekhez, sor kell, kerüljön az értesítési rend Kormányrendelet szintű szabályozására. A jogszabály létrejöttéig a jegyző saját hatáskörben szabályozhatja a címnyilvántartást vezető szerv értesítésének módját, a feladatmegosztást a népesség-nyilvántartás és az építésügyi hatóság között (pl. SZMSZ-ben, munkaköri leírásban).
 Meg kell, történjen a címmegállapítás részletes szabályainak (címszabvány) kidolgozása, egységes alkalmazásának, a nyilvántartásban szereplő címek címszabvány alapján történő felülvizsgálatának, és ennek alapján esetleges korrekciójának jogszabályban történő előírása. A szabályozás létrejöttét megelőzően is sor kerülhet a helyi címnyilvántartás „nem ellenőrzött” címeinek felülvizsgálatára és korrigálására a rendelkezésre álló nyilvántartások (korábbi helyi címnyilvántartás, építéshatósági nyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás) adatai vagy bejárás alapján.
 A nyilvántartás vezetését, a címnyilvántartásban eddig nem szereplő címekkel való feltöltését és a címadatok minőségének javítását elősegítené a személyi (plusz kapacitás) és technikai feltételek javítása is (sávszélesség növelése, nagyobb településeken külön munkaállomás biztosítása, hozzáférés a TAKARNET-hez, telefon a gépnél, pen-drive).