Az illetékhivatalok sajátos közigazgatási jogállással rendelkeznek. A megyei (fővárosi) önkormányzati hivatalok belső szervezeti egységei, de az adott megyére utaló elnevezéssel. Ez abból adódik, hogy az elsőfokú illetékügyi hatáskör az adózás rendjéről szóló törvény szerint a megyei (fővárosi) főjegyzőkhöz van telepítve. Költségvetési szempontból általában részjogkörű költségvetési egységek a hivatalok, vagy még ilyen státusszal sem rendelkeznek. Maga a költségvetési finanszírozás is sajátos, mert a megyei jogú városok is hozzájárulnak az illetékhivatal költségeihez a nekik juttatott illetékbevételek arányában. A hivatalok vezetői közvetlenül a megyei főjegyző irányítása alatt állnak.

Az alábbiakban bemutatjuk a Bács-Kiskun Megyei Illetékhivatalt, rövid bepillantást nyújtva a hivatal munkájába, a munkavégzés körülményeibe.
A hivatal létszáma 79 fő, az ügykezelőkkel és fizikai alkalmazottakkal együtt. 28 fő felsőfokú végzettségű, és jelenleg 16-an tanulnak főiskolán vagy egyetemen.
A szervezeti felépítés négy feladatstrukturált osztályra épül, az osztályvezetők, illetve az osztályok munkáját a hivatalvezető és helyettese felügyeli. A hivatal Kecskeméten az ún. régi megyeháza épületében működik, mely valójában a valamikori Pénzügyigazgatóság székhelye volt. A 80 éves épület állapota nagyon rossz volt, ezért a megyei önkormányzat, mint tulajdonos jelentős anyagi terheket vállalva 2003-ban elkezdte az épület felújítását. A fűtéskorszerűsítést követően elkészült a tetőfelújítás, az akadálymentesítés, és jelenleg folyik az utcai homlokzat felújítása. Mindez közel 200 M Ft-os beruházás. Az Illetékhivatal saját anyagi eszközeiből az épület földszintjén új, korszerű, három munkahelyes ügyfélfogadót alakított ki.
Itt kell megemlíteni azt, hogy a hét minden napján teljes munkaidőben fogadjuk ügyfeleinket, szünnap és ebédidő nélkül.
Ez év január 1-jétől megváltozott egyes eljárási illetékek lerovásának módja. Ennek részeként az Illetékhivataloknál megszűnt az eljárási illetékek illetékbélyegben történő lerovásának lehetősége. Az Illetékhivatalnál indított eljárások, valamint az Illetékhivatal határozatai elleni fellebbezések tekintetében az illetéket az Illetékhivatal számlájára banki átutalással, készpénz-átutalási megbízással vagy a házipénztárban készpénzzel kell megfizetni. Ezzel is összefügg, hogy 2004. év végén ügyfélpénztárat létesítettünk, melyet 2005. január 3-án nyitottunk meg. Itt lehetőség van a vagyonszerzési, az államigazgatási eljárási illetékek (az illetékhivatali beadványok, továbbá a tízezer forint feletti államigazgatási eljárási illetékek) befizetése mellett a bírósági eljárási illetékek gyors megfizetésére és igazolására is, továbbá a megrongálódott, tévesen felragasztott vagy a feleslegessé vált illetékbélyeg értékének visszatérítésére. A pénztár bizonyította létjogosultságát, hiszen szeptember 30-ig a pénztári bevétel több mint 141 M Ft volt, 3446 ügyféltől.
A hivatal eredményes munkájának egyik legfontosabb mérőszáma az illetékbevételek alakulása. 2003-ban összesen 3.962 M Ft, 2004-ben már 4.705 M Ft, 2005. első félévében pedig 2.763 M Ft bevételt szedtünk be. A bevételekből az állami költségvetés, valamint a megyei (fővárosi) és a megyei jogú városok részesednek, mely az önkormányzatok számára meghatározó jelentőségű saját bevétel.
Az Ingatlanértékelési Osztály az öröklési, ajándékozási, visszterhes vagyonszerzési ügyekben a megye egész területén az ingatlanok forgalmi értékeinek felülvizsgálatát végzi. A munkafeladatokat tizenkét érdemi ügyintéző munkatárs látja el. A helyszíni szemléket végző dolgozók mindegyike rendelkezik értékbecslői szakképesítéssel.
2004. évben érkezett, és helyszínelhető vagyonszerzési ügyek száma több mint 35 ezer volt, ellenőrzésre került közel 10 ezer vagyonszerzési ügy. Az illetékügyek vizsgálatából eredő illeték alap emelés 6,2 Mrd Ft volt 2004-ben.
Ez évtől a forgalmi érték megállapításokkal kapcsolatban megfogalmazott elvárás a szakmai színvonal, a szakmai megalapozottság javítása volt. Ennek alapján kevesebb ügyben, de nagyobb hatékonysággal végeztük e feladatunkat az első félévi adatok alapján.
A beérkezett vagyonszerzési ügyek száma 2005 I. félévben 16 235 db volt, ebből helyszíni érték felülvizsgálat 3216 ügyben történt. A vizsgálatokból eredő illeték alap emelés a kevesebb vizsgált tétel ellenére 4,8 Mrd Ft.
A Kiszabási osztály tevékenységi körébe alapvetően – a forgalmi értéknek az Ingatlanértékelési Osztály által történő megállapítását követően – a beérkezett jogügyletek, hagyatékátadó végzések és egyéb okiratok alapján a vagyonszerzési (öröklési, ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási) és eljárási illetékek meghatározása; az ezekhez kapcsolódó, a jogalapot érintő jogorvoslati és egyéb ügyintézési feladatok (mentességek, kedvezmények utólagos biztosítása, jogalapi törlések eredeti állapot helyreállítása és/vagy a földhivatalok jogerős elutasító határozatai alapján) ellátása tartozik.
Ezen kívül – az Illetékhivatal ingatlan-értékesítéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségének eleget téve – az APEH felé továbbítandó adatlapok kitöltése és kezelése is az osztály feladata, mely feladatokat 19 érdemi ügyintéző és 1 ügykezelő látja el. A kiszabási ügyek száma 2004-ben 42.258 db volt, 2005. első félévben pedig 20.457 db kiszabási irat érkezett. A kiszabásokhoz kapcsolódó ügyiratok száma 2004-ben 4.577 db volt, míg ez év első félévben 2.190 db. A nagy mennyiség mellett is törekszünk arra, hogy több egyedi indokolású határozatot hozzunk, mely az ügyfelek számára lényegesen egyértelműbb és több információt tartalmaz, mint az ún. típushatározatok.
A Könyvelési és informatikai osztály feladata az iktatás, nyilvántartás, könyvelés, a házipénztár kezelés és a számítógépes ügyviteli rendszer működtetése.
A jogszabályi követelményekhez és a pénzügyminisztériumi elvárásokhoz igazodva új feladatként jelentkezett a gépjármű átíráshoz kapcsolódó idegen megyei vagyonszerzési illetékek kezelése, valamint az illeték-visszatérítések nyilvántartási és könyvelési feladatai is bonyolultabbá váltak. Az államigazgatási eljárási illetékek megfizetésének módjában bekövetkezett változások, a hatékonyabb munkavégzés és az ügyfelek gyorsabb, „komfortosabb” kiszolgálása érdekében a hivatal 2004-ben a házipénztár létrehozása mellett döntött, mely kialakítása közvetlenül az ügyfélfogadó iroda mellett valósult meg, hiszen a befizetések szorosan összefüggenek az ügyfélfogadási tevékenységgel. Már az első hónap pénztári bevétele (10 MFt) jelzi, hogy nem volt rossz döntés a pénztár létrehozása. Az átlagos napi pénzforgalom 15-16 M Ft közötti, az átlagos napi pénztári tételek száma 385 db. Kb. az ügyfélforgalom 70%-ból származik pénztári befizetés.
Az országban elsőként – Baranya megyével együtt – indítottuk el 1988-ban a személyi számítógépekre épülő ügyviteli rendszert, mely akkor az egész magyar közigazgatásban a tekintetben egyedülálló volt, hogy egy hivatal  teljes ügyviteli rendszerét átfogta, az iktatástól a könyvelésen át az illeték kiszabásáig. Mára azonban ez a rendszer elavulttá vált és napirenden van egy új modern programrendszer kifejlesztése, amely már az elektronikus ügyintézés és a szolgáltató közigazgatás követelményrendszerének is megfelel.
Az osztály feladatát 12 érdemi ügyintézővel, 5 ügykezelővel és 2 fizikai dolgozóval látja el.
Az Illetékbeszedési osztály feladata a hivatalhoz érkező méltányossági és az illetékbélyeg névértékének visszatérítésével kapcsolatos ügyek, valamint a jogerős és határidőben be nem fizetett illetékek beszedése, a hátralékok ingó és ingatlan végrehajtásra történő átadása az önálló bírósági végrehajtóknak. 2004-ben 13 fő ügyintéző és 5 fő ügykezelő látta el a fenti feladatokat.
Az osztály tevékenységének egyik fokmérője a behajtható hátralékok alakulása. 2004. év végén 896 M Ft volt ez az összeg, 2005. első félév végére sikerült 799 M Ft-ra csökkenteni.
Az önálló bírósági végrehajtóknak 2003. évben 1.099 ügyfél, 2004. évben már 1.568 ügyfél tartozását adtuk át behajtásra. Összességében a végrehajtás eredményeként 2004-ben 465 MFt illetéket szedtünk be.
Az osztályhoz érkező összes ügyiratok száma 2004-ben 27.400 db volt, ebből a méltányossági ügyek száma 8.677 db, a visszatérítési ügyek száma 2.904 db, a végrehajtási ügyek száma pedig 15.591 db.
Új feladatok elé állítja hivatalunkat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 2005. november 1-jei hatályba lépése. A hivatal dolgozóinak felkészítése részben a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal által tartott tanfolyamokon, részben a hivatalunk által szervezett továbbképzésen történt. A Közigazgatási Hivatal 2, illetve 5 napos oktatásain 18 dolgozó vett részt.
Ezen túl a hivatal valamennyi ügyintézője számára október hónapban heti egy alkalommal továbbképzést tartottunk, amelyen a Ket rendelkezéseinek ismertetése mellett – az illetékügyekben alkalmazandó – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) Ket-hez kapcsolódó módosításait is érintettük.
Munkánkat a folyamatosan változó jogszabályi környezet mellett kell állandó magas színvonalon ellátnunk, nap mint nap új kihívásoknak megfelelve. Az itt dolgozó munkatársak képesek a megújulásra annak érdekében, hogy az új Közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben is megfogalmazott szolgáltató közigazgatás elvárásainak megfeleljünk.