Megváltoznak-e a pártok a kampány után? 2001/6

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Választás

Megváltoznak-e a pártok a kampány után? 2001/6

III. évfolyam, 6. lapszám
Szerző(k):
Csizmadia Ervin politológus



Az igen tisztelt olvasó talán meglepődik a címbéli kérdésen, pedig e sorok szerzője csupán arra szeretné irányítani a figyelmet, hogy a kampány amolyan politikai másállapot, kizökkenés a jól ritmizált ciklusközi időből, mondhatnánk azt is unalomból.

 

A kampány sűrítve hordozza mindazt, ami egy ország politikai kultúrájában a legkevésbé jó, például az ellenfél lehetetlenné tételére, lejáratására kihegyezett versenyt. Ezért aztán bizonyosan azt válaszolhatjuk címbéli kérdésünkre, hogy a pártoknak már csak azért is változniuk kell a kampány után, mert mint minden másállapot után előbb utóbb visszaáll a normálállapot, azaz a pártok előbb-utóbb visszanyerik megszokott alakzatukat, s erre készteti őket az élet rendje, meg a nyugalomra vágyó választók akarata is. Lehetetlen lenne a mindennapi élet, ha a pártok folyamatosan pörölycsapásokat mérnének egymásra, botrányok követnének botrányokat, s a nagyérdemű még a maradék csekély bizalmát is elveszítené a túlizgékony pártokkal szemben.
Ezért aztán nem kell nagy jóstehetség hozzá, ha azt mondjuk: 2002 májusában némi föllélegzésre számíthatunk, jön majd a koalíciókötés és a kormányalakítás szokásosan hosszadalmas időszaka, a pártok és a közhangulat pedig talán lehiggad kissé. De az olvasó nyilván felteszi magában azt a másik kérdést is, hogy miféle koalíció jöhet létre, hogyan változik a jelenlegi koalíció összetétele, s ha új koalíció jön, annak vajon milyen nehézségekkel kell számolnia.
Először is nem árt, ha tudjuk: a választások kimenetele minimum kétesélyes. A közvélemény-kutatások is jelzik, hogy a két nagy párt fej-fej mellett halad, s megjósolhatatlan, melyikük lesz a befutó. Voltaképpen mindkét nagy párt, az MSZP és a Fidesz győzelme mellett szólnak igen nyomós érvek. Ami az MSZP esetleges győzelmét illeti: választók igen nagy tömege gondolja úgy, hogy a jelenlegi kormány nem tartotta meg ígéreteit, rossz irányba vezeti az országot, és valamiféle sajátságos demokráciamodellt épít ki. Ezért a választók e széles rétege szerint jogos lenne a kormányváltás. A Fidesz esetleges győzelme megtörhet egy eddig érvényesülő trendet: az eddigi kormányoknak 1990 óta csak egy ciklusuk volt programjuk megvalósítására, és valamennyinek mennie kellett négy év eltelte után. A Fidesz-vezette koalíciónak most esélye van kormányzása meghosszabbítására.
A dilemma tehát röviden ez: jöjjön ismét egy kormányváltás és az ezzel járó óriási purparlé vagy a rendszerváltás óta először egy kormány kapjon még egy ciklust programja megvalósítására? Vannak, akik szerint csak kormányváltással lehet gátat vetni a jelenlegi negatív tendenciáknak, és vannak, akik úgy vélik, csak akkor van esélye az országnak a fejlett Nyugathoz való felzárkózásra, ha a mostani kormány még négy évig hatalmon marad.
Akármelyik változat következik is be, a győztesnek súlyos nehézségekkel kell majd megbirkóznia. A nehézségek abból fakadnak, hogy a pártkínálat alaposan megfogyatkozott, hovatovább nem lesz kivel koalíciót kötni. Előállhat egy koraszülött kvázi-kétpártrendszer, s ha föntebb másállapotról beszéltünk, akkor talán érthetőbbé válik mondandónk: talán éppen ez a korán születő kétpólusú rendszer teszi (vagy már tette) mássá a feleket, tette terhessé őket – egymás számára. Magyarán: kevés a potenciális koalíciós társ, és ezért sok a túlfeszülő indulat, a taktikázás, a mimikri és a kiszámíthatatlanság. Négypárti parlament esetén (ami egyáltalán nem valószínűtlen) párt legyen a talpán, amely stabil kormányt tud produkálni, márpedig a stabilitás a magyar demokrácia egyik legkomolyabb vívmánya volt eddig.
Ellentétben tehát a fizika oly sokat szajkózott törvényével: pártok igenis elvesznek és egyáltalán nem lesz lehetőségük az átalakulásra. Most még nem mondhatjuk meg bizonyosan, hogy ez az eltűnés vajon hogyan érinti az egész magyar demokráciát. Csupán azt konstatálhatjuk, hogy a magyar lakosság pillanatnyilag elfordult a közép- és kispártoktól, felsorakozik a nagyok mögé s ez által magabiztossá is teszi őket. Ám könnyen lehet, hogy némi biológiai tréfára kerül majd sor: koraszülés, másállapot, terhesség után jön majd a vajúdás. Lehetséges, hogy mikor mindenki azt hinné: a kampány sikeres és eredményes, nos az egész kampány után jön majd csak a neheze. A magam részéről némileg félek, hogy minden eddiginél nehezebb lesz négy évre működőképes, stabil kormányt alakítani. Ha a két nagy mellett csak az SZDSZ és a MIÉP képviselői ülnek majd csak a parlamentben, akkor elgondolkodhatunk a lehetséges variánsokon.
Szavazni persze szavazzunk – legjobb lelkiismeretünk szerint.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu