A ’98-as színvonalat nehéz túlteljesíteni

"Szeretnénk, ha az évezred első választásakor a tradicionális elemek ötvöződnének a modernizáció követelményeivel – fejti ki Rytkó Emília, a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (KÖNYV) helyettes vezetője, akit a jövő évi választások előkészületeiről kérdeztünk.

Rytkó Emília szerint úgy éltük meg az ezredfordulót, mint egy riasztó jelzést, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ számos országában szabálytalanságoktól hangosak a választások. Hiszen ilyet láthattunk Belorussziában, Boszniában, az egész jugoszláv térségben botrányok botrányokat követtek, és ki hitte volna, hogy az Egyesült Államokban összeomlik a számolási rendszer. Hirtelen az derült ki, hogy az a demokratikus választási rendszer, amely mindenhol sok-sok alkalommal jól vizsgázott, vagy legalábbis azt gondoltuk, hogy jól vizsgázott, tele van törésekkel.

A nyilvánosság a legfontosabb eszköz

A magyar választási rendszer lényegét tekintve változatlanul a mai napig is jó. Olyan mennyiségű garanciális elemet tartalmaz, hogy nehéz olyan pontot találni benne, amelyre az Országos Választási Iroda ne lenne felkészülve. Kérdés, hogy mindennek ismeretében alkalmazható-e Magyarországon a tradicionális választási rendszer, vagy sem. „Nekem az az álláspontom, hogy igen, ez eddig minden alkalommal bevált, mind az országgyűlési, mind az önkormányzati választásokon, népszavazásokon. Mindez azt bizonyítja, hogy ez a rendszer jól működik” – fejti ki Rytkó Emília. A kérdésre, hogy választási csalásra Magyarországon volt-e példa, elmondja: választási csalással, amíg emberek vesznek benne részt, mindig akad, aki kísérletezni fog. A kérdés az, hogy ez a rendszer fel tudja-e tárni az ilyen szándékot. Mert szándék és kísérlet mindig van. De a választási törvénybe számos garanciális szabály van beépítve, és tartalmaz két nagyon fontos elemet is. Az egyik a nyilvánosság, amely az eredmény megállapításáig szinte az egyetlen és legfontosabb eszköz. Ha a nyilvánosság számára látható, ami történik, akkor nem lehet csalni. A másik nagyon fontos eszköz, hogy minden érdekelt részt vesz a folyamatban. Rytkó Emília szerint a jövő évi választásokat illetően a legfontosabb megőrizni a tradicionálisan pozitív elemeket, felhasználni azokat a tapasztalatokat, amelyeket azóta ezek során gyűjtöttek, és átörökíteni a következő évezredbe a tisztességet, a szakszerűséget és a tisztaságot.

Módosítani, de hogyan?

Minden parlamenti ciklusban felmerül a korszerűsítés lehetősége. A kérdés csak az, hogy mi maradjon, és mi az, amin változtatni kellene. Két olyan kérdés van, amely állandóan napirenden van. Az egyik a parlament létszámának a csökkentése, a másik pedig az arányosság javítása. „A változtatás szándéka az, hogy a polgárok választási akarata minél jobban érvényesüljön a választási eredményben. Ezért is olyan bonyolult a mi választási rendszerünk, hiszen nem akarjuk hagyni elveszni az egyéni választókerületi versengésben a vesztesekre leadott szavazatot. A vegyes választási rendszerben így az a konstrukció született meg, hogy a töredék szavazatokat – ha a pártnak megfelelő listái is vannak, és megfelelő százalékot ért el az összesített versenyben – összesítjük, és így az országos listából a párt még tud mandátumokat szerezni. Kétségtelen, hogy a listás választási rendszer jobban mutatja az arányosságot. A parlamenti képviselőknek körülbelül a fele jut be listáról, a másik fele egyéni választókerületből. Ha csökkenteni kellene a parlamenti létszámot – ami egyébként ésszerű dolog, hiszen olcsóbb és hatékonyabb lenne a parlament működése –, akkor is felvetődik az a kérdés, hogy milyen számban csökkenjenek a listák és milyen számban az egyéni jelöltek. A pártok évek óta hezitálnak ezen a kérdésen, és sem az előző, sem a jelenlegi ciklusban nem született konszenzus” – fejtette ki Rytkó Emília.

A jegyzők feladatai

A jegyzők feladatai, lényegét tekintve, a jövő évi választások alkalmával sem változnak. Egyébként is, de a választások alkalmával különösen ők a mozgatórugói a települési feladatok végrehajtásának. A feladatok nem hétköznapi feladatok, mert bár részeire bontva minden feladat igen egyszerűnek tűnik, de hihetetlen precízséget, óriási tervezőmunkát és nagyon nagy lelkiismeretességet igényel. Ezt a munkát nem lehet megismételni, így tehát elrontani sem szabad. A jegyző letéteményese, törvényes őre, felelőse, képviselője és végrehajtója a választási folyamatnak. Ezért a munkáért a jegyzőket csak csekély mértékben fizetik meg, többnyire megszállottként végzik feladatukat.
Az első dolog tehát az, mondja Rytkó Emília, hogy a jegyző lelkileg készüljön fel erre a feladatra. Nagyon sok helyen a jegyzőnek a legelső kötelessége az, hogy a hozzá tartozó kistelepülések jegyzőit megtanítsa a szakmára, vagyis most a csapatépítő munka a legfontosabb. Meg kell tanulni a jogszabályokat, a legapróbb részletekig. Ennek elsajátításában segítséget jelent a Választási Füzet sorozat. Ehhez kapcsolódóan az Országos Választási Iroda a nyáron egy hathetes, nagyobb ívű felkészítést már tartott, most pedig folyamatosan készítik elő a választási füzeteket. Még ebben az évben eljut a jegyzőkhöz a Választási Információs Szolgálatok működéséről szóló kiadvány. Ilyen információs szolgálatot minden településen létre kell hoznia a jegyzőnek, ahová bárki bemehet, ha valamilyen választási kérdéssel kapcsolatban tájékozódni szeretne. A választási iroda szintén ebben az évben tervezi megjelentetni A választási kampányra vonatkozó szabályok gyűjteményét. Ezek a szabályok esetlegesek és nagyon kevés helyen találhatók meg. A gyűjtemény tartalmazná például a médiatörvényben található előírásokat is, és minden más, ide vonatkozó szabályt. Különösen a választások előtt lehet hasznát venni annak a kiadványnak, amely a választási eljárást kifogásoló panaszokat és a jogesetek elemzését tartalmazza. Jövőre természetesen megjelentetnek egy útmutató füzetet is a szavazatszámlálóknak, valamint egy gyűjteményes füzetet az összes jelöltről.

Informatikában már nincs új a nap alatt

1998-ig látványosan fejlődött az informatikai infrastruktúra, amit 2002-ben már nagyon nehéz túlteljesíteni (1998-ban a választási eredmény már olvasható volt az interneten, mégpedig egy dinamikus eredmény-megállapítás volt látható), de megtartani is legalább olyan nagy feladat – fogalmaz Rytkó Emília. 1998 után azonban működésbe léptek az okmányirodák, és azóta a KÖNYV Hivatal és 263 város között folyamatos a hálózati összeköttetés. „Eddig az OVI adta az eszközöket a választásokhoz, most a közigazgatás fejlődését szeretnénk a választási célokra felhasználni. Egy kisebb beruházást azonban még szeretnénk végrehajtani: minden városba telepítenénk egy számítógépet, amelyek a tájékoztatást szolgálnák, hogy ne kelljen az okmányiroda gépeit kivonni a tájékoztatás idejére. A feladatok végén azonban ez is az okmányirodákban maradna” – mondja végezetül Rytkó Emília.