A körjegyzőség, mint kisebbségi önkormányzati hivatal
Hány kisebbségi önkormányzat hivatala lehet egy körjegyzőség?

Tipikusan aprófalvas települések kinevezett körjegyzője vagyok. Az Egerági Körjegyzőséghez tartozik Egerág (1031), Szőkéd (407), Áta (220), és Kisherend (237) községek. Körjegyzői helyettesítést látok el ez mellett már több mint egy éve a Kozármislenyi Körjegyzőségen, ahová Kozármisleny (3983), Pécsudvard (647), Bírján (445), Szemely (426) és Lothárd (266) községek tartoznak. A 9 településen összesen 7700 lakos él és 6 kisebbségi önkormányzat jött létre 1998-ban (2 cigány, 2 német, 2 horvát).

Az Egerági Körjegyzőségen 7 fős apparátus, a Kozármislenyben 12 fős apparátus dolgozik. 1994-ben még csak 2 kisebbségi önkormányzat alakult meg. Ha a tendencia így folytatódik – ami szinte biztos, mert már további kisebbségek képviselői jelezték, hogy 2002-ben kisebbségi önkormányzatot alakítanának -, akkor jövőre várhatóan már 10-12 kisebbségi önkormányzat is alakulhat a térségben. Mivel minden községünkben található cigány és német nemzetiségű család, és elég 5 főnek kezdeményeznie a választást, majd 50 érvényes szavazat a jelöltekre, félő, hogy 10 felett lesz a kisebbségi önkormányzatok száma.
Miért merem leírni ezt a kifejezést, hogy „félő”? Azért mert a kistelepüléseken a körjegyzőségi hivatalt képesek teljes mértékben lekötni, lebénítani a körjegyzőséghez tartozó kisebbségi önkormányzati testületek működésének kötelező, adminisztrációs illetve gazdálkodási kiszolgálása. „A jegyző mást se csinál, mint napról napra egyeztet a kisebbségi önkormányzatok képviselőivel és elnökeivel a törvényes, szabályos működés és ülésvezetés érdekében” – mondják egyre többet a helyi polgármesterek.

Az önkormányzatok 1990-es megalakulásakor, majd az önkormányzati hivatalok (polgármesteri hivatal, vagy körjegyzőség) létszámának meghatározásakor sehol sem számoltak a kisebbségi önkormányzatok működésével összefüggő adminisztrációs, irodai és szakmai kiszolgálásával kapcsolatos kötelező feladatok ellátásával. Tovább elmélkedve: elvileg egy településen könnyen létre lehet hozni akár mind a 13 törvényesen elismert kisebbség önkormányzatát (nagyvárosokban és a Fővárosban ez már megtörtént). Kérdezem sérül-e a helyi önkormányzati jog, ha a 7 fős apparátus – illetve a (kör)jegyző – egészében csak kisebbségi önkormányzati jegyzőkönyveket, meghívókat, előterjesztéseket, könyvelést, bakszámla-vezetést és egyeztetéseket végez? A megyei közigazgatási hivatalok a jegyzőkönyvek meglétét, formáját, tartalmi elemeit, a megfelelő előterjesztéseket, a döntési formákat továbbra is csak a körjegyzőn kérik számon, holott az Ötv. ezt nem nevesíti jegyzői feladatként. De mivel az Államháztartási törvény kötelezően előírja egy „Együttműködési Megállapodás” megkötését a települési és a kisebbségi önkormányzat között, és annak tartalmi elemeit is meghatározza, ezzel már komoly feladat hárul a hivatalra, ami természetesen bármikor számon is kérhető. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint egy nemrég elkészült ÁSZ vizsgálati jelentés, amely kizárólag a kisebbségi önkormányzat gazdálkodását vizsgálta. A vizsgálati jelentés a feltárt adminisztrációs hiányosságok, pénzkezelési, bankszámla-vezetési formai hibák kiküszöbölésének, és a szabályzatok meglétének felelőséül minden esetben a jegyzőt jelölte meg. Itt jegyzem meg, hogy 6 kisebbségi önkormányzat bankszámlájának és pénztárának kezelése már további köztisztviselők alkalmazását indokolná, nem beszélve a jegyzőkönyvezetés, szabályzatok szerződések előkészítéséhez, előterjesztéséhez szükséges önálló köztisztviselő alkalmazásának szükségességéről. Számoljunk tovább. A Kozármislenyi Körjegyzőség esetében a 4 kisebbségi önkormányzat testületi ülésein a jegyzőnek érdemes részt vennie a törvényes, szabályos és gördülékenyebb döntéshozatal érdekében – ha nincs ott a jegyző vagy képviselője, utólag több gond születhet a nem megfelelő jegyzőkönyvi, vagy határozati formák alkalmazása miatt – így ez az évi kötelező minimális 6 testületi ülés esetén 24 testületi ülést jelent. Ehhez hozzávesszük az 5 települési önkormányzat évi átlag 5×10 testületi ülését, látható, hogy a körjegyző (vagy megbízottja) az év 52 hetéből 74 képviselőtestületi ülésen vesz részt, készít előterjesztést, készít jegyzőkönyvet, viseli a döntések végrehajtásával kapcsolatos szakmai felelősséget.

Ennyi elmélkedés után egy konkrét problémát is ismertetnék a gyakorlatból:
Egerágon 1998-ban létre jött a cigány kisebbségi önkormányzat 5 fő kezdeményezésére. A Kisebbségi önkormányzat saját felmérése szerint összesen csak 4 roma család él a faluban! Az önkormányzat működése igen nehezen indult be, már az elnök megválasztásakor problémák merültek fel a 3 fős testületben. Ha az egyik képviselőt javasolták elnöknek, akkor ő már nem szavazhatott, így ha a másik két képviselő ellentétes véleményen volt, nem tudtak elnököt választani. Az önkormányzat 2 és fél éves működése alatt háromszor választottak elnököt (mindenkire sor került). Ez az egyet nem értés addig bonyolódott, mígnem a testület 2000. nyarán feloszlatta magát. Újabb probléma: időközi választást kellett kitűzni (1999. évi LXV.tv.). A választás költsége a kisebbségi önkormányzatot terhelte, de sem vagyona, sem pénze nem volt (Ötv. 18.§ (3) és a 102/A.§). A választás költségeit a települési önkormányzat nem előlegezte meg, sem a BM így azt a Körjegyzőség – mint önálló költségvetési szerv – állta. Ha az időközi választás eredményes, és újból megalakul a kisebbségi önkormányzat, akkor a kisebbségi önkormányzatot megillető állami támogatásból ez a választási költség levonható lett volna, azonban a kisebbségi önkormányzat jelöltek hiányában nem tudott megalakulni, így állami támogatást sem kapott. Az időközi választás költségei kb. 250.000,-Ft-ot tettek ki, amelyet a körjegyzőséget fenntartó 4 önkormányzat fizetett közvetetten meg, holott az Egerági Cigány Kisebbségi Önkormányzathoz Szőkéd, Áta és Kisherend községeknek vajmi kevés közük volt. A kisebbségi települési önkormányzatok megszűnésének szabályai tárgyában ugyan van egy BH (2000/255) mely kimondja „A kisebbségi önkormányzatok megszűnése esetén vagyonuk a helyi önkormányzat tulajdonába megy át, ezért a vagyon erejéig a helyi önkormányzatnak kell helytállnia”. Igen ám de a mi esetünkben a megszűnt kisebbségi önkormányzatnak nem volt vagyona, így a helyi önkormányzatra sem szállt át semmi, mégis fizetnie kellett. Úgy gondolom ezzel erősen alkotmánysértő helyzet állt elő, ugyanis olyan kiadásért kellett a helyi kistelepülési önkormányzatoknak fizetniük, amelynek kiadása nem szolgált sem települési helyi önkormányzati érdeket, sem kötelező, vagy önként vállalt önkormányzati feladat vagy hatáskör ellátását.

Dr. Bíró Károly
1967-ben született Tapolcán
Híradástechnikai Üzemmérnöki oklevelet szerzett 1989-ben, 1995-ben Államigazgatási Főiskolán diplomázott, majd 2000-ben a Pécsi Egyetemen doktori képesítést szerzett.
Pályafutását katonatisztként kezdete, majd Pilisszentlászlón jegyző 1994-től. Egerágon 1996-tól kinevezett jegyző.
A Pécs Környéki Jegyzőklub vezetője 1997-től Jegyzők Országos Szövetségének tagja 1995-től, 2000-től a JOSZ Számvizsgáló Bizottságának a tagja.
Nős, felesége közgazdász, egy leány gyermeke van. Hobbija a vadászat.