A kisebbségi önkormányzatok működésének tapasztalatai

„A gyakorlati tapasztalatok tükrében úgy látjuk, hogy a kisebbségi önkormányzati státusz önmagában nem csodaszer. Tényleges mozgástér és gazdagabb eszköztár nélkül nem alkalmas a kisebbségi érdekek kellő megjelenítésére és képviseletére.  A szabályozás jövőbeni feladatának tartjuk, hogy mindenekelőtt az eszközrendszer bővítésével, lehetővé váljon a kisebbségi önkormányzatok közjogi súlyának növelése.”
A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője ellátja a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését is.
A közigazgatási hivatal tevékenysége azonban nem merül ki a kisebbségi önkormányzatok döntéseinek puszta utólagos törvényességi ellenőrzésében. A problémamegoldó és prevencióra törekvő közigazgatási modellt szem előtt tartva úgy ítéljük meg, hogy minden érdekelt számára célszerűbb és hasznosabb, ha a problémák megelőzésére koncentrálunk. A törvényességi ellenőrzés eszköztárában ezért foglal el fontos helyet a tanácsadás, a szakmai segítségnyújtás és a szakmai képzés. Sajnos a működés terén ennek ellenére még mindig sok a szabálytalanság.
A kisebbségi önkormányzatok hatáskör gyakorlásával kapcsolatban két ellenkező véglet figyelhető meg. Esetenként előfordul hatáskör túllépés, amely azzal függ össze, hogy főleg szociális ellátások tekintetében (pl. szociális segélyezés) egyes kisebbségi testületek önálló döntési jogkört igényelnének.   A másik véglet abban mutatkozik meg, hogy anyagi források hiánya miatt a kisebbségi önkormányzat a jelenlegi hatáskörével sem tud minden esetben élni (pl. intézményalapítás, működtetés).
A kisebbségi önkormányzati határozatokra tett írásbeli törvényességi észrevételek száma csökkenő tendenciát mutat, míg a működés körében, illetve mulasztás miatt tett észrevételek száma stagnál. (2000-ben 654 testületi jegyzőkönyv érkezett törvényességi ellenőrzésre. A meghozott 1092 határozatból 2 esetben kellett törvényességi észrevételt tenni. A működés körében tett észrevételek száma 16 volt.)
Eddigi tapasztalataink szerint a kisebbségi önkormányzatok működésével kapcsolatos törvényességi kifogások oka zömében a jogszabályi, szakmai ismeretek hiányára vezethető vissza. Éves képzési terveinkben ezért helyezünk egyre nagyobb hangsúlyt a kisebbségi önkormányzatok vezetői számára hasznosítható ismeretek átadására.
A helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetése a kisebbségi önkormányzat határozata alapján elkülönítetten épül be. A kisebbségi önkormányzatok nagy része – részben a szűkös anyagi források miatt – nem rendelkezik hosszabb távú gazdasági elképzelésekkel.
Meglehetősen eltérő gyakorlat alakult ki a kisebbségi önkormányzatok települési önkormányzatok általi támogatása terén. Azt látjuk, hogy ez főként városokban és nagyobb nemzetiségi hagyományokkal rendelkező településeken vagy más okokból szorosan, jól együttműködő önkormányzatok esetében jellemző, kisebb településeken azonban a központi előirányzaton kívül alig rendelkeznek más forrásokkal.
Összességében nem könnyű általánosítható következtetéseket levonni a települési önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok kapcsolatára, együttműködésére nézve. A kisebbségi önkormányzatok jelentős része rá van szorulva a helyi önkormányzatok hivatalainak és tisztségviselőinek segítségére, a segítség megadása azonban nagyrészt a személyes belátáson, hozzáálláson múlik, és természetesen magán a kisebbségi önkormányzaton is, hogy mennyiben tud érvényt szerezni a segítségnyújtásnak.
Arra is volt példa, hogy a megfelelő kapcsolat azért nem alakulhatott ki, mert a kisebbségi önkormányzat megalakulását követően túlságosan tágan vonta meg feladat-és hatáskörének kereteit, és a települési önkormányzatot vetélytársnak tekintette.
Összefoglalva a kisebbségi önkormányzatok általános működése és gazdálkodása ma még nem mindenben felel meg a törvényességi követelményeknek. Egyes kisebbségi önkormányzatok működése formális, kellően nem dokumentálható, míg mások szűknek érzik a feladat- és hatáskörök által kijelölt mozgásteret.
A települési önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok kapcsolata, együttműködése meglehetősen tarka képet mutat, mert az túlságosan nagy mértékben függ az önkéntességtől és a belátástól. A megfelelő kapcsolatok kialakítását a közigazgatási hivatal gyakoribb helyszíni konzultációval, tanácsadással igyekszik elősegítheti.

DR. BÉRCESI FERENC
1944-ben Dunaszekcsőn született.
1971-ben a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott, 1981-ben jogi szakvizsgát tett.
1974-1990 között a Városi Tanács titkárságán dolgozott, a rendszerváltás után a pécsi önkormányzat Jegyzői Irodájának lett a vezetője. 1995-től a Baranya megyei Közigazgatási Hivatal vezetője.
Oktat a pécsi jogi kar Közigazgatási Tanszékén, a pécsi Egészségügyi Főiskolán. Tagja az IM jogi szakvizsga bizottságának.