Szolnok Megyei jogú Város mindig is törekedett külföldi kapcsolatok kiépítésére, fejlesztésére. Azokban az esetekben, amely kapcsolatépítések komolyabb kötelékké építhetőek, kulturális, kommunikációs területen pedig rövid idő alatt virágzóra fordíthatóak, illetve konkrét gazdaságfejlesztési potenciált rejthetnek magukban, a mindenkori városvezetés törekedett testvérvárosi kapcsolat kiépítésére is.

A finnországi Riihimäkivel közel negyven éves, a romániai Nagybányával és a németországi Reutlingennel tizennyolc éves a baráti jó viszony. Igen szerteágazó kapcsolatok és aktív együttműködés alakult ki a lengyelországi Bielsko Białaval, az olasz Forlival, az izraeli Shohammal és a japán Yuzával is. A legfrissebb testvérvárosi megállapodások közé tartozik a közép-angliai Eastwood és a kínai San Men Xia képviselőivel aláírt egyezmény.
A testvérvárosi együttműködések révén számtalan, iskolák és kulturális intézmények közötti közös program valósulhatott meg az elmúlt évtizedekben, nem is szólva a személyes baráti kapcsolatok kialakulásáról.
Úgy ítéljük meg, hogy a konferencia turizmuson, a kulturális rendezvényeken való megjelenésen és az önkormányzati szakmai viszontlátogatásokon túl a gazdasági élet számára is megjelenő produktumot kell elérnünk.
Jász-Nagykun-Szolnok Megye, így városunk sem tudja kiaknázni a régió másik két megyéjének meglévő földrajzi adottságát, a határ menti kapcsolatokat, így más eszközhöz kell folyamodnia. Városunk kiemelt projektjei mind a turisztikai adottságok fejlesztésére irányulnak. Ennek egyik eszköze, a helyi turisztikai potenciál összefogásának generálása, másik pedig, a testvérvárosi kapcsolatok turisztikai irányú fejlesztése.
A turizmus fejlesztése melletti elkötelezettségét fejezte ki a város jelenlegi vezetése akkor is, amikor elfogadta a „Szolnok a Tisza Fővárosa” szlogent, az ebben rejlő fejlesztési irányt. Szolnok városának jelenleg az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökséghez egy projektje került beadásra a turisztikai prioritáson belül, kettő pedig a város rehabilitációs konstrukcióban. A turisztikai projekt, Szolnok szívében levő Tiszaliget fejlesztésére irányul. A meglévő fürdő és sportpályák jelentős fejlesztésével szeretnénk létrehozni egy termálvízre alapozott sport-rekreációs központot, mivel gyógyvizünk elsősorban mozgásszervi betegségekre hat, másrészt élményfürdőt, illetve fitnesz, wellness lehetőségeket. A fejlesztés keretében a fürdő melletti sportpályák is nagymértékben átépítésre kerülnének, a fürdő területén és amellett épülő szállodák vendégei, az idelátogató sportolók, csapatok igényeinek kielégítésére. Ehhez a fejlesztéshez kapcsolódik a belváros rehabilitációjára beadott kiemelt projekt is, hiszen a város ebben a projektben szeretne megépíteni például a városközpont és a Tiszaliget között egy gyaloghidat, a Tisza partján lévő sétány mellett található szobrok díszvilágítását. A harmadik kiemelt projekt, a Tisza városközponttal ellentétes oldalán lévő városrészen, Szandaszőlősön egy városi decentrum létrehozását célozza meg. A kiemelt projektekhez kapcsolódik a vállalkozások által megvalósítandó beruházások, melyeknek köszönhetően termál, sport és gyógyszállók épülnek a Tiszaligetben, a belvárosban. A fejlesztésekhez elkészített megvalósíthatósági tanulmány szerint prognosztizálható, hogy a Tiszaligetre irányuló turisztikai fejlesztés regionális, illetve azon túlnyúló hatású lesz. Ezen tény ismeretében a város vezetése felismerte, hogy generálni kell a helyi, kistérségi, megyei turisztikai szereplők együttműködését, fejleszteni kell a közösen kiajánlható turisztikai termékkosarakat, a létre kell hozni egy turisztikai desztináció menedzsmentet.
A nemrég létrehozott Turisztikai Egyesület célja, hogy a turizmusban dolgozó szakemberek által felhalmozott szaktudást városunk, turisztikai vonzerejének növelése érdekében összehangoltan tudja használni. A turisztikai szereplőinek felismerése, miszerint közös érdek együtt dolgozni, időszerű volt, a város tagsága, mozgató ereje egy ilyen egyesületben pedig példa értékű.
A külföldi marketing tevékenység azokon a területeken lehet hatékonyabb, ahol valamilyen információval már rendelkeznek városunkról. Kézen fekvő, hogy a már jól működő testvérvárosi kapcsolatokat gazdasági kapcsolatokká alakítani hatékonyabb, mint új városokat ide csábítani.
Úgy érzem, hogy a támogatásokkal létrejövő beruházások, a lakosság támogatása, a vállalkozók összefogása és a testvérvárosi kapcsolatokban rejlő kiaknázatlan potenciál egységesen olyan fejlődési lehetőséget biztosíthatnak a város számára, amelyre már régen vágytunk, mi szolnokiak.