A közoktatási alap-hozzájárulás folyamatos csökkenése miatt a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Besenyszög Önkormányzatának át kellett gondolnia, hogyan tudná oktatási intézményeit továbbra is a meglévő színvonalon, de mégis gazdaságosabban működtetni.Rá kellett jönnünk, hogy bármennyire is sikerült érvényt szerezni a költségvetési megszorításoknak (az iskola esetében 3 fő leépítése) nincs más választásunk, mint olyan önkormányzatot keresni, aki akár hasonló vagy egyéb más okból intézményfenntartó társulásban működtetné oktatási intézményeit.

2006 novemberében, az előzetes költségvetés tervezésekor merült fel a gondolat, hogy az egyre csökkenő közoktatási alap-hozzájárulások következtében kieső forrásokat milyen módon lehetne pótolni.
Elsőként a költségvetési megszorítások kerültek szóba, de miután ezek is kevésnek bizonyultak, – hiszen ennek a szakmai korlátok gátat szabnak -, felmerült a lehetősége egy intézményfenntartó társulásban történő feladatellátásnak. A közoktatási törvény 88. § (4) bekezdése, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény ad erre lehetőséget.
Besenyszög község (3550 lakos) kötődése a környező kisebb településekhez igen laza, ebben jelentős akadály, hogy közvetlenül tömegközlekedési eszközzel – Szolnok városán kívül – egyetlen települést sem lehet megközelíteni. Ennek ellenére a jó szakmai munkakapcsolat révén Besenyszög és Tiszasüly iskoláinak vezetői felvették egymással a kapcsolatot és megvitatták, hogy van-e létjogosultsága annak, hogy társulásos formában látnák el a közoktatási feladatokat. Már az első beszélgetés alkalmával kiderült, hogy mind a két fél számára jelentős anyagi előnyökön túl, pozitív pedagógiai eredményei is lehetnének a közös intézménynek.
Tiszasüly településen az utóbbi 3 tanévben rohamosan csökkent a tanulók száma. A 2007/2008 tanévben 9 gyermeket írattak be az első osztályba. Tiszasüly számára nem csupán anyagi, de létkérdés is volt a társulás meglépése. Besenyszög településen stagnál a tanulólétszám, ami a normatíva igénylés szempontjából kedvező, de messze nem elegendő a már megszokott színvonalon folyó oktatásra.
Szülői és nevelőtestületi értekezleteken ismertettük elképzeléseinket, kikértük az érintettek véleményét. Sehol sem örültek az összevonásnak, mégis azt kell mondanom, hogy komolyabb problémák nem adódtak sem a nevelők, sem a szülők részéről a társulással kapcsolatban.
A két település Képviselő-testülete ilyen előkészítés után támogatta a társulás létrejöttét.
Aláírásra került a Társulási Megállapodás közoktatási intézmény közös fenntartására, amely rögzíti az általános rendelkezéseket, társulás célját, a társulás tevékenységi körét, feladatait, a feladatellátás módját, a társulás működésével kapcsolatos feladatokat, a társulás vagyoni viszonyait. A települések régi oktatási intézményeinek megszűntetése után új, egységes intézmény alapításáról döntött a két képviselő-testület. Az új intézmény neve Besenyszög – Tiszasüly Chiovini Ferenc Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény lett.
Pedagógiai szempontból pozitív a társulás mérlege. A közoktatási szakértő szakmai irányítása mellett elkezdődött a felkészülés a 2007/2008 tanévre. Szakmai együttműködési programban kidolgoztuk a szakmai együttműködés lehetőségét a vezetés szintjén, a pedagógusok szintjén, a szülői szervezet szintjén a gyermekközösségek szintjén épp úgy, mint a fenntartó szintjén. Átdolgozásra kerültek az iskolai dokumentumok, a pedagógiai program, helyi tanterv, a minőségirányítási program, az SZMSZ, a házirend és a szabályzatok.
A gyakorlatban két telephelyen folytatódott továbbra is az oktatás, közös igazgatással. Mind a két intézményegységben 1-8. évfolyamon tanulhattak a tanulók, éppen úgy, mint az azt megelőző tanévben. A szakos ellátottság a besenyszögi intézményegységben a társulás előtt 100%-os volt, átszervezéssel a tiszasülyi intézményegységben is megoldhatóvá vált a társulás következtében. A nevelők áttanításával kémia, matematika, ének-zene, történelem tantárgyak oktatása vált szakossá, valamint helyben látjuk el a gyógytestnevelést is mind a két intézményegységben.
A közösen kialakított munkaközösségek egységes szakmai munkára adnak lehetőséget, a jó tapasztalatok átvétele elősegíti a szakmai munka színvonalának emelkedését. Az intézmény vezetője meghatározott napokon tartózkodik az intézményegységekben, így élő és napi kapcsolatban van a tantestület tagjaival, az intézmény dolgozóival, tanulóival. Arra törekedtünk, hogy a tanulók életében a társulás a lehető legkevesebb változást hozza. A munka szervezése nagy körültekintést igényel, mivel 6 pedagógus ingázik a két iskola között.
A tiszasülyi intézményegységben tanuló diákoknak bővült a kínálat, hiszen második nyelvként a 6. osztálytól felvehették az angol nyelvet, beiratkozhattak a művészeti alapiskolába.
Pénzügyi szempontból a tanulónkénti 45000 Ft kiegészítő normatíva a 437 tanulóra jelentős többletbevételt eredményezett. A munkaerő jobb kihasználásával szintén takarékosabb bérgazdálkodás vált elérhetővé.
Az intézmény gazdálkodási jogköre, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézmény pénzügyi, gazdasági feladatait a besenyszögi Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Csoportja látja el. A gazdálkodás terén nem igazán célszerű a költségvetési év közben szeptembertől átvenni a fenntartással járó tevékenységet, mert zavart okozott a pénzügyi elszámolásokban.
A társulás jogi megítélését árnyalja a közös intézmény vezetőjének megválasztására vonatkozó jogi szabályozás. A két képviselő-testület által elfogadott Társulási Megállapodás szerint a közösen fenntartott intézmény igazgatójára vonatkozó munkáltatói jogokat a két társult önkormányzat képviselő-testülete közösen gyakorolja. A Közigazgatási Hivatal hívta fel a figyelmünket az 1997. évi CXXXV tv. (Ttv.) 88. §-ra, mely szerint a közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselő-testület gyakorolja. Vagyis csak az egyik képviselő-testület dönthet az igazgató kinevezéséről. Ez a szabály a – fenntartásból arányosan részt vevő – kisebb önkormányzat számára méltatlan helyzetet eredményez. A Társulási Megállapodás eredeti változata a két képviselő-testület együttes ülésén biztosította volna a beleszólást az igazgató kinevezéséhez a társult önkormányzat képviselő-testületének is. (A jogalkalmazói gyakorlat e kérdésben nem egységes. A TÖOSZ ÖNkormányzat című folyóirata 2008. júniusi számában olvastam Tordas és Gyúró községek viharos iskolaigazgató választásáról, ahol a „két helyi önkormányzati testület minősített többségű döntéssel” határozott. A cikkből kiderül, hogy külön-külön…)
Összességében elmondható, hogy az elsősorban pénzügyi okokból létrejött társulás nem hátrányos a szakmai munka eredményessége szempontjából sem. Zavartalan és eredményes tanévet tudhatunk magunk mögött.