A szolgáltató állam jellemzői a közigazgatási eljárási törvényben 2005/2

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Közigazgatási reform

A szolgáltató állam jellemzői a közigazgatási eljárási törvényben 2005/2

VII. évfolyam, 2. lapszám
Szerző(k):
dr. Tóth Zoltán



Az állam és az ügyfél kapcsolata történeti korszakonként meghatározott. A kapcsolat jól jellemezhető az állam funkcióinak a változásával. A II. világháború előtt a „hivatal” feladata a meglevő társadalmi különbségek konzerválása volt az emberek között. A szocializmus idején új funkciók jelentek meg, amelyek az állam szociális, ám paternalista szemléletét tükrözték. A rendszerváltás után összeomlott a 40 évig stabil közigazgatás.

1990 után évekbe telt amíg az új szemlélet, a szolgáltató állam eszméje kialakult. Az átmenet idején támadt zavarokat jól példázza, hogy a korrupció elharapódzott a hatósági eljárásban, hogy az építési engedélyek kiadása sem az ügyfél, sem az önkormányzat érdekeit nem szolgálta, az emberek rendszeresen sorban álltak ügyeik intézése miatt a hivatalokban. A szolgáltató állam ideája természetesen a kreatív köztisztviselők részéről mindig igény volt, de elemi erővel külső tényezők tudták csak érvényre juttatni.

 

Az első ilyen külső követelmény a gazdasági élet felől érkezett: a közigazgatási eljárás ne akadályként, hanem támogatóként jelenjen meg a gazdasági társaságok életében, azzal hogy kiszámítható szabályok alapján, gyors intézkedéssel lehessen társaságokat alapítani, működtetni. Ez tulajdonképpen a gazdasági versenyképesség igénye.

 

A második nagy kihívást az Európai Unióhoz való csatlakozás hosszadalmas folyamata jelentette, hiszen minden évben Brüsszel értékelte a magyar közigazgatás teljesítményeit.

 

A harmadik nagy kihívást az informatika gyors fejlődése jelentette. Míg a 90-es évek elején egy köztisztviselő egy évi béréből egy számítógépet lehetett vásárolni, addig jelenleg 10 új PC-re is telik belőle.

 

Az átütő igények lassan megváltoztatták a politikusok gondolkodását is. Rájöttek, hogy változtatni kell a magyar közigazgatáson. A szolgáltató állam eszméjének a megvalósulásához azonban három parlamenti ciklus is szükséges 1999-ben határozta el a kormány az új törvény megalkotásának a szükségességét, amelyet 2004-ben szavazott meg az Országgyűlés, és a törvény tejes körben 2006 után hatályosul.

 

A Ket. legfőbb újítása az Áe.-hez képest az, hogy az ügyfelet teszi az eljárás központjává a hivatalok helyett. Az államigazgatási és önkormányzati hatósági eljárás rendkívül bonyolult még az egyszerűbb ügyekben is. Ennek két oka van: egyrészt egy hatósági ügyben rendkívül szerteágazó érdekeket kell érvényesíteni. Gondoljuk egy új beruházásra vagy építkezésre. Míg korábban ez csupán „hatalmi döntés” volt és mindenki örülhetett, hogy épül valami, addig a jogállamiság elve megköveteli az érdekek tisztességes egyeztetését, és ezt csak sok állami, önkormányzati és civil szervezet, illetőleg sok másodlagosan érintett magánszemély együttesen képes megvalósítani. A másik oka a bonyolultságnak az, hogy az állami szervezet politikai okok miatt nagyon szerteágazó és az egyszerűsítéshez nincs meg a politikusok akarata (ehhez is legalább három parlamenti ciklus kell). A Ket. azzal oldja meg a problémát, hogy a hivatalokban meglevő adatok összegyűjtésének a terhét leveszi az ügyfélről és azt a hivatalra hárítja. Ez történelmi változás a közigazgatásban.

 

A másik lényeges változás az Áe.-hez képest, hogy a Ket. átfogóan ad lehetőséget az elektronikus ügyintézés bevezetésre. Ma már valóságos, de teljes körű lakossági igény az e-közigazgatás. Azonban kompromisszumot kellett kötni a költségvetéssel, ez a cél csak fokozatosan valósulhat meg. Nóvumot jelent a közigazgatási szerződés intézménye is.

 

A terrorizmus kihívása értette meg a politikusokkal a személyazonosítás fontosságát. Az Európai Unióban, minden tagországban 450 millió potenciális ügyféllel kell számolni. Távlatilag ez megköveteli a gyors, de rendkívül biztonságos ügyfélazonosítás szükségességét. Erre a kihívásra technikailag nagyon jó válasz az elektronikus aláírás. Önmagában azonban elégtelen, mert konkrét alkalmazások még nincsenek hozzá. Ezek kifejlesztése újabb parlamenti ciklust igényel – megértés esetén.

 

Jelenleg a www.magyarorszag.hu áll rendelkezésre az elektronikus ügykezdeményezésre és a hivatalokban való személyes ügyfélfogadási időpont lefoglalására. A jövő azonban már készen áll új kezdeményezések megvalósítására. A Ket. szerint, ha egy minisztérium nem alkot kizáró jogszabályt, akkor az ügyfelek részéről kezdeményezhető az elektronikus ügyintézés. Az éber főhatóságok, akik nem akarnak semmit tenni, már dolgoznak a tiltó szabályokon. A Ket.-et még több főhatóság nem olvasta el, így nem tesznek semmit. Azonban vannak egyes állami intézmények, amelyek megértették a változás szükségességét és tesznek pozitív lépéseket. Példaként a személyi adat és lakcímnyilvántartást és az adóigazgatást említhetem.

 

Az okmányirodák (amelyek a választási irodák bölcsőjéből bújtak ki) jelenthetik azt a szervező erőt a magyar közigazgatásban, amelyek motorjai lehetnek az elektronikus ügyintézésnek. Ez a szakmai erő. Politikusok nélkül azonban nem megy. A politikusok a saját személyes közigazgatási ügyeiket még mindig úgy intézik, hogy megbízzák a titkárukat: intézze már el az ügyüket az illetékes hivatalnál. Persze semmi törvénytelent nem kérnek, csak ne kelljen sorban állniuk a hivatalnál….

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu