Kistérség az agglomerációban 2008/5

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Pest Megye

Kistérség az agglomerációban 2008/5

X. évfolyam, 5. lapszám
Szerző(k):
Takács Mária jegyző Vecsés




A monori kistérség 15 településével az agglomerációban helyezkedik el. A települések fejlettsége változó. Összetett kistérség, amelyben 6 város található.

 


A monori kistérség 15 település (Bénye, Csévharaszt, Ecser, Gomba, Gyömrő, Káva, Maglód, Monor, Monorierdő, Nyáregyháza, Péteri, Pilis, Üllő, Vasad, Vecsés) közreműködésével működik – a 2007. szeptember 10-én elfogadott – a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján, melynek központja Monor.
A többcélú kistérségi tárulásokkal kapcsolatosan nagyon sok tanulmány jelent meg, amelyek tartalmazzák a kistérségek feladatát, mai helyzetét, ami leginkább a területfejlesztési és „integrált” közfeladat ellátási egységek működésében nyilvánul meg.
A helyi önkormányzatok számára a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény már biztosította a szabad társulási lehetőséget a közigazgatási feladatok ellátásában (körjegyzőségek és egyéb feladatok).
Az Önkormányzati Törvény biztosította ugyan a szabad társulás lehetőségét, de a valóságban a legkisebb település is ragaszkodott az Önkormányzati Törvényben biztosított önállósághoz és sajnos önálló feladatellátásra rendezkedtek be és a jól együttműködő alapellátási feladatok tekintetében is megszüntették a közös munkát 1990-1991-ben (pl.: alapfokú oktatás).
Pár év multával a kisebb települések saját helyzetükön tapasztalták, hogy az Önkormányzati Törvényben biztosított alapellátások teljes körű ellátására, annak anyagi finanszírozására képtelenek és ekkor kezdtek elsősorban körjegyzőségek létrehozásával plusz forráshoz hozzájutni és a közigazgatási feladatok közös ellátására társulni.
Az önkormányzatok úgy ítélték meg, hogy önállóságukat csak úgy tudják megőrizni, ha minden feladatot önállóan látnak el és a szomszéd településekkel való együttműködésüket és a feladatok megoldását szűkkörben határozták meg.
A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003.(XII.18.) Kormányrendeletben megfogalmazott kötelezőség több önkormányzatot is megrémített és nem tudta úgy értékelni a társulás fogalmát és célját, hogy az az Önkormányzati Törvényben megfogalmazott önállóságát nem érinti, illetve nem érintheti. Ezt a hiányosságot teljes mértékben a törvény sem korrigálta.
A 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról enyhítette a hiányzó jogszabályi környezetet és a statisztikai kistérségen belül elindult a közös együttgondolkodás.
Egyértelmű, hogy ezen törvény az országban fellelhető olyan térségeknél nagyon jól alkalmazható, ahol egy körzetközponti város körül lévő kistelepülések feladataik ellátásához kapcsolódóan megfelelő szakemberekkel ellátott városi hivatallal köthetnek együttműködési megállapodást a közigazgatási feladatok ellátására, azon belül a szociális, gyermekjóléti, oktatás, egészségügy stb. feladatokban. Ezen kívül a területfejlesztés is jelentőséggel kellene, hogy bírjon.
Az előzőekben leírtak alapján és az Önkormányzati Törvényben megfogalmazott főbb elvek alapján láthatóvá és tapasztalhatóvá lett az, hogy az önkormányzatok teljesen önállóan alapellátási feladataikat megoldani képtelenek, figyelemmel arra, hogy költségvetési bevételeik azt nem biztosítják.
Mindezek ellenére nagyon nehezen indult meg a feladatok közös megoldása, amely most már mikrotérségi társulásos formában kezd jól működni.
Helyi tapasztalatok
Vecsés város 2007. január 1-ig a Gyáli Statisztikai Kistérséghez tartozott, ezen időpontot követően a Monori Statisztikai Kistérség tagja.
A jó együttműködést bizonyítja, hogy már 2007. év végén sikerült 4 mikrotérségi tárulásban feladat megoldást megszervezni és együttműködési megállapodást kötni. Ezek a mikrotársulások jól működnek, új ellátási formák is megjelentek, melyekkel a lakosság elégedett. A közös feladatmegoldás plusz normatív támogatást is biztosított.
A mikrotérségi társulásban résztvevő települések elhelyezkedése nem az első bekezdésben leírt optimális elhelyezkedés az agglomerációban.
Itt szeretném jelezni azt, hogy a fővárosra szinte felfűzött, a környezetében lévő agglomerációs városokat nagyon nehéz a jelenlegi jogszabályi környezetnek megfelelően elhelyezni a feladatellátásban.
Ebben a környezetben nehezen alkalmazható és sok hátrányt okoz a törvény azon szigorú szabálya, ami szerint a körzethatárok átlépése a feladatellátás tekintetében kizárt (ez oldódik a regionális EU-s pályázatok benyújtásánál, azonban oldhatatlan probléma az önkormányzatok feladatellátásának területén).
Összegzés
Az önkormányzatok társulási rendszere előremutató és a jövőre nézve nagyon fontos forma, de jelenleg az önkormányzatok tartózkodó magatartása és fenntartása miatt nehéz az előre lépés és nagyon nehéz a legoptimálisabb lehetőségek kiválasztása és annak megoldása.
A főváros környéki agglomerációs városok vonatkozásában elhelyezkedésüknél és jelentőségüknél fogva ez még nehezebb, mert státuszukból adódóan a törvényben megfogalmazott térségközponti feladatok ellátását mindannyian meg tudnák oldani, de a jogi szabályozás arra nem terjed ki, hogy e területen milyen módon kerüljön megfogalmazásra és meghatározásra a térségközponti szerep.
A jövőre nézve fontos és lényeges feladat a közigazgatási reform, amelynek keretében ez az ellentmondás illetve speciális helyzet megoldásra kerülhetne.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu