Érd a legek városa. Lakosságszáma a legdinamikusabban növekszik – talán – az egész országban. Évente átlagosan 1300 új lakos költözik be, akik döntően a fővárost elhagyó fiatalok. A város átlagéletkora nem éri el a 35 évet, az egyik legfiatalosabb települése az országnak. Közép-Európa egykori legnagyobb faluja mára egy 65 ezer lakosú várossá fejlődött, amely 2006-tól már megyei jogú rangot is kapott. 1990 óta a város lakossága szinte megduplázódott. A friss megyei jogú város egy év alatt új kistérségi központtá is vált.

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007-ig a Budaörsi Kistérségi Többcélú Társulás (BKKT) tagja volt. A város súlyának, körülményeinek megváltozására, érdek érvényesítésének hatékonysága eredményeként 2007. március 30-án a város kezdeményezte a BKTT-ből történő kilépést, és új Érdi székhellyel működő kistérség megalakulását. Az Országgyűlés 2007 tavaszán jóváhagyta a kezdeményezést, de a köztársasági elnök vétó jogának gyakorlása miatt a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvénymódosítás 2007. szeptember 25-én lépett hatályba és ennek köszönhetően az új Társulás csak 2007. október 26-án tartotta meg alakuló ülését Érd, Diósd és Tárnok részvételével. A Kistérségi Társulás teljessé tételéről – Százhalombatta vonatkozásában – azóta is folynak tárgyalások, hiszen ez tenné lehetővé, hogy közös működtetésű intézményeinket a legmagasabb normatívák leigénylésével tudnánk működtetni.
2008. május 20-án a Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal kezdeményezésére – a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 10/G. § (2) bekezdése alapján – megalakult az Érdi Kistérségi Fejlesztési Tanács.
Az új kistérségben a folyamatosan növekvő lakosság újabb és újabb kihívásokat állított a hivatalunk elé. Több település jegyzőjének folyamatosan gondot okoz – állampolgári panasz áradat kíséretében – az okmányirodák leterheltsége. Nagy az ügyfélforgalom, hosszú a várakozási idő. Előjegyzésekkel, jobb szervezéssel próbálunk segíteni a helyzeten. A kistérség megalakulása után az érdi és tárnoki Polgármesteri Hivatal együttműködési megállapodást kötött tárnoki okmányirodai telephely biztosítására. Tárnok vállalta a helyiség biztosítását, üzemeltetését, az irodai infrastruktúra kiépítését. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala biztosította a hivatalos, védett telefonvonal és a számítógép telepítését. Tárnokon az Érd MJV Önkormányzat Polgármesteri Hivatal állományába tartozó 3 fő köztisztviselő foglalkozik a személyi igazolvány, vezetői engedély, útlevél és a gépjárművek forgalmi engedélyének ügyintézésével.
Az Európai Uniós csatlakozás, a pályázati források tervezett és hatékony elérése a hivatali felépítést is érintette. A Jogi, a Közbeszerzési és az Informatikai csoport mellett a Kistérség és Területfejlesztés, Európai Uniós Kapcsolatok és Pályázati Ügyek Csoportja alkotja a Stratégiai Irodát. E szervezeti egység sokrétűsége és egységes irányítása miatt hatékonyan képes feltérképezni a pályázati lehetőségeket, valamint előkészíteni és elkészíteni azokat. Az igen szerteágazó testvérvárosi kapcsolatok szervezése is az iroda feladata, így nem csupán gyakoriak és rendszeresek ezek a találkozók, hanem tartalmi mélysége miatt a közös pályázati projektek elindítása is lehetséges.
Érd legaktuálisabb uniós pályázati projektje a csatornahálózat kiterjesztése. A város jelenleg mintegy 20 százalékban csatornázott. A múlt öröksége ez, de felmérhető, hogy egy 20 ezer háztartással rendelkező városban mekkora feladat a rendszer kiépítése. A szennyvíztisztító kapacitásának bővítése éppúgy részét képezi ennek, mint a Csatorna és Vízközmű Társulat megszervezése. Ez utóbbi a 2008. július 28-án megalakult és sikerült elérni, hogy az érintett ingatlantulajdonosok 71,2%-a belépjen a Társulatba. Sikeres pályázat esetén várhatóan 2011-12-ben megvalósulhat a teljes csatornázottság. A projekt szintén illeszkedik Érd kistérségi központi szerepébe, hiszen a kistérségből két településsel: Diósddal és Tárnokkal közösen valósul meg a fejlesztés.
Az agglomeráció sok esetben magával hozza az alvóváros kép kialakulását. E kép megváltoztatása terén két stratégiai kitörési pontot határozott meg a városvezetés: a kultúra és a sport. A kultúrára fordítható források növelése érdekében a Közgyűlés létrehozta Érd egykori újjáépítőjéről Batthyány Fülöp hercegről elnevezett Batthyány Kulturális Alapot. Az alap az Oktatási és Kulturális Bizottság véleményezésével dönt a források felhasználásáról. A rendezvények jegybevételei, a szponzori támogatások, az árusok által fizetett helypénzek ebbe az alapba kerülnek, s újabb programok megvalósítása érdekében kerül felhasználásra. Az alap lehetővé teszi a magántőke nagyobb volumenű bevonását.
Érd számára a magántőke, a befektetők bevonása elsőrendű fontosságú. Ezért elkészült a város befektetői ajánlatait tartalmazó kiadványa, amely széles spektrumon kínál lehetőségeket az érdeklődők számára.
Érd a legújabb kistérségi központ vendégként, befektetőként egyaránt vár mindenkit.