Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében várhatóan az idei év közepétől számított másfél év alatt 1.500 milliárd forintértékű építésre kap megbízást a magyar építési ágazat, az építőipar.

Az ilyen mértékű beruházás növekedéshez nem csak az építőipari termelés, kapacitás szükséges, hanem az építésügyi ágazat egésze, amelynek szerves része az építésügyi igazgatás is, mivel ennek keretén belül teremtődik meg az építési beruházások jogi előfeltétele.
A korszerű építésügyi igazgatásnak az érdekegyeztetésre kell épülni, és ennek érdekében olyan szabályokat kell alkotni, melyek tiszteletben tartják az építtető ügyfél egyéni igényét (érdekét), ugyanakkor lehetővé teszik azt is, hogy a közügy körébe tartozó részletek tekintetében magának a közösségnek is legyen módja az érdekeinek érvényt szerezni. A közösségi érdekek érvényesítésének fontos eszköze a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési terv, melyben bizonyos mértékig előre is rögzíthetők egyes feltételek. Az építésügyi igazgatási ágazat tehát a nagyszabású feladat megvalósíthatósága érdekében kidolgozta azokat a jogszabályváltoztatásokat, amelyeket nem csak az idő múlása, hanem a dömpingszerű beruházások megjelenése is megkövetel, megkövetelt.
A fentiekhez kapcsolódó, az elmúlt időszakban a fokozott érdeklődés által kísért, az építésügyi igazgatás teljes vertikumát meghatározó jogszabályok hatályba lépése, alkalmazása újabb gondokat okozhat, ezért az építésügyi igazgatást érintő új szabályozási elemek ismertetését célravezetőnek tartom.
Az építésügyi igazgatási jog magában foglalja az építésügyre vonatkozó feladatokat, az építésügyi igazgatási szervek szervezetére, hatáskörére és működésére, valamint az építési tevékenységgel kapcsolatos anyagi- és eljárásjogi szabályokat.
Az építésügyi igazgatási feladatokat ellátó szervek azonban az építésügyi igazgatási joganyagon felül egyéb jogágak előírásait is köteles alkalmazni, így például a környezetvédelmi jog, a polgári jog, a büntetőjog és szabálysértési jog, stb., szabályait is.
Az Étv., amely az építésügyi igazgatás alapja, tartalmazza egyebek mellett: az állami, önkormányzati és hatósági szervek építésüggyel, településrendezéssel kapcsolatos feladatait, hatásköreit, a településrendezés célját, feladatát és eszközeit, valamint a településrendezés általános szabályait, a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézményeket, 1996-ban módosult.
Az OTÉK az egyik legalapvetőbb és legstabilabb joganyagunk, kisebb módosításokon kívül csupán a 166/2007. (VI. 28.) Kormányrendelet módosította, várhatóan azonban a közeljövőben esik át egy szinte teljes felülvizsgálatot követő módosításon.
A közelmúlt jogszabályváltozásai érintették az építésügyi és az építés-felügyeletihatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló Kormányrendeletet, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényt, az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló KTM rendeletet.
Módosult, illetve hatályát vesztette többek között az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló KTM rendelet, a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet, az építésügyi bírságról szóló KTM rendelet, az építés-felügyeleti bírságról szóló Kormány rendelet, az építésügyi hatósági kötelezési eljárásról szóló KTM rendelet, helyébe lépett az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet.
Nélkülözhetetlen a tervezettség, és az ezzel együtt járó jogi szabályozás akkor is, amikor a település egésze további működőképességéhez, identitását hordozó értékeinek megőrzéséhez, a települési közösség érdekeinek érvényesítéséhez jogi garanciák szükségesek, mert a fejlesztő vállalkozók tőkebefektetési érdekei nem esnek egybe, vagy legalábbis nem mindenben azonosak a települési közérdekkel. Különösen a nagyobb települések esetében illúzió, erős kohézióval és egységes értékrenddel rendelkező olyan helyi társadalomról beszélni, amelyeknek jogi irányítására nem lenne szükség.
Mára a vonatkozó törvényekkel, és az ezekre épülő rendeletekkel kialakult az a legfontosabb jogi háttér, melynek keretei között a mai magyar társadalom szakterületünket érintő problémáit kezelni tudó településtervezés, építésügyi igazgatás folytatható.
A települési önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint – a településrendezési feladatukat ellátják a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával, továbbá az ún. sajátos jogintézmények, építésjogi követelmények, tilalmak, telekalakítás, elővásárlási jog, kisajátítás alkalmazásával, amelyeket az OTÉK tartalmaz.