Richard W. Soudriette 1988-2008 között a washingtoni székhelyű Nemzetközi Választási Alapítvány (International Foundation for Electoral System, IFES) elnöke volt.

Ön 20 évvel ezelőtt úgy döntött, hogy választási rendszerekkel kíván foglalkozni hivatás-szerűen az USA állampolgáraként. Ez egy egzisztenciális döntés volt az Ön életében vagy érzékelte, hogy ez a faladat egy világpolitikai kihívás?
Amikor húsz évvel ezelőtt felkértek, hogy segédkezzek az IFES megalapításában, már hosszabb ideje szolgáltam köztisztviselőként az amerikai Kongresszusban és az önkormányzati szinten; korábban több országban az amerikai Békehadtest igazgatójaként teljesítettem szolgálatot, megpróbáltam más országok politikai folyamataira is pozitív befolyást gyakorolni. Megbízatásom kezdete az IFES vezetésére szerencsés volt, mivel az időpont egybeesett a berlini fal összeomlásával és a demokratikus politikai rendszerek globális kiterjedésével.
Mit tart a legfontosabbnak a tevékenységében?
Két dolgot tanultam az utóbbi húsz év alatt az egyik, hogy mennyire fontos másokat a folyamatokba való részvételre rábírni és velük további kapcsolatokat ápolni, a másik pedig melyet alapítónktól, C. White úrtól tanultam meg az, hogy a demokráciára nincs sablonmegoldás. Bár mindannyian valljuk az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában tartalmazott alapelveket, minden országnak ki kell dolgoznia a választási és demokratikus berendezkedéséhez szükséges sajátos rendszerét.
Számomra az utóbbi húsz év legnagyobb felfedezése volt, amikor rájöttem, hogy annak ellenére, hogy valaki bármennyire is támogatja a demokratikus folyamatokat, nagyon elővigyázatosnak kell lennie abban, hogy ne ösztönözzön, sőt kerülje még a látszatát is annak, hogy saját megoldásait vagy bevált formulákat javasoljon megvalósításra. Rájöttem, hogy ez egy olyan folyamat, amelybe a részvevőket be kell vonni, miközben ügyelni kell és tiszteletben kell tartani az érintett országok, történelmi, politikai és társadalmi körülményeit is.
Ön tudta, hogy a 90-es évek elejétől rendszerváltás zajlik Közép és Kelet Európában?
Az érdekesség kedvéért megemlítem, hogy amikor először kezdtem dolgozni az IFES-nél, saját tapasztalatom főleg Latin Amerikára specializálódott és tevékenységünk a kezdet kezdetén főleg az amerikai kontinensre szorítkozott. Viszont 1989 elején egy csomó olyan eseménynek lettünk tanúi, melynek több része innen Magyarországról indult el; ezek között említeném a magyar határon a műszaki zár lebontását és a volt NDK közötti kapcsolatok alakulását, melyek a berlini fal összeomlásához vezettek olyan változásokat idézve elő, melyek hatása nemcsak a régióban, hanem az egész világon érezhetővé vált.
Melyek azok az értékek, amelyeket a demokrciában feltétlen érvényesíteni kell?
A demokratikus berendezkedés létrehozatalának alapeleme egy olyan helyzet létrehozatala, amely a demokráciát önfenntartóvá teszi. Ez nemcsak jól működő választási rendszerek létrehozatalából áll, hanem egy erős polgári társadalom létezését is feltételezi, ahol a kormányzáshoz szükséges feltételrendszer is megalapozott és a megválasztott képviselők rendelkezésére áll. Gyakran, akiket megválasztottak, fogalmuk sincs, hogy mik lennének a következő lépések. Amikor valaki támogatásban részesül, ez nem csak a választások lebonyolítására vonatkozik, hanem ami utána történik; egyetlen lehetőség a demokrácia hosszú távon történő begyökerezésére, ha az demokratikus kultúrával párosul. Véleményem szerint ezért játszott Magyarország olyan fontos szerepet nemcsak itt a régióban, hanem az egész világon.
Magyarországon elmélyítették a demokrácia kultúráját, és az erős gyökereket vert. Ez az, ami lehetővé tette azt, hogy más országokban is elősegítse a választási folyamatok támogatását olyan szervezeteken keresztül, mint például a budapesti székhelyű Közép és Kelet Európai Választási Szakértők Szövetsége (ACEEEO).
A legfontosabb a demokrácia kultúrájának kialakítása.
Az ACEEEO bizonyította, hogy mennyire fontos szerepvállalásra képes ez a szervezet Boszniában, Koszovóban, Grúziában, Palesztinában, stb.
Ön hány országban foglakozott a választásokkal?
Az IFES-nél eltöltött húsz év leforgása alatt lehetőségem volt a világ 65 országába személyesen ellátogatni. Egymástól különböző választási rendszereket, kultúrákat, tapasztalatrendszereket és politikai berendezkedéseket tanulmányoztam, arra a következtetésre jutottam, hogy alapvető érték, emberi érték, az hogy az emberek megválaszthatják saját vezetőiket.
Ön szerint a világ a demokratikus választások irányába halad, vagy kontinensenként mások az irányok?
Az utóbbi harminc év leforgása alatt határozott trendet érzékelhetünk a demokratikus választások irányába. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenhol demokratikus választásokat tartanak, viszont vannak országok, ahol komoly demokratikus előrehaladást egy visszaesés követett; viszont úgy vélem, hogy a demokrácia a hosszú távon sikerrel fog járni, mivel – legyen az bármelyik ország – a nép jogot formál arra, hogy saját maga döntsön arról, hogy ki kormányozza. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyazon választási rendszer, illetve politikai berendezkedés fog létrejönni. De hiszem, hogy száz éven belül, a világ jóformán minden országa működő demokráciává fog átalakulni, mivel nemcsak a béke és biztonság tekintetében stabilabb egy demokrácia, hanem a gazdasági fejlődés tekintetében is.
Milyen választási csalások vannak a világban?
A választási csalások egy olyan fontos téma, amellyel minden országnak meg kell küzdenie. A probléma gyakran abból adódik, hogy gyakran túlzott fontosságot tanúsítanak magának a csalásnak, a tények mellőzésével. A politikusok hajlamosak kihasználni minden lehetőséget, hogy főleg a szoros választási eredményeket ezúton támadják meg.
Nemrégiben a zimbabwe-i választásoknál, ahol nagyon úgy néz ki, hogy a hatalmon lévő párt vesztett, és ami ráadásul nagyon furcsa, Mugabe elnök uralkodó pártja újraszámolást követel annak ellenére, hogy az eredményeket a mai napig nem hozták nyilvánosságra. Ez is példája annak, hogy a politikusok világszerte mindenhol választási csalással riogatnak, akár van arra utaló jel, akár nincs. Ezért létfontosságú, hogy olyan jól megalapozott, pártatlan és független választási adminisztráció jöjjön létre, mint például amilyen Magyarországon vagy az USÁ-ban működik.
Szoros választás esetén fellángolnak a kedélyek, ha késés van az eredményhirdetésben, akkor mindig fennáll a lehetőség, hogy valakit megvádolnak valamely vélt vagy valós turpissággal.
A 2000-es amerikai választásokkal kapcsolatos problémák után 32 nap múltán hirdették ki a végeredményt, ezalatt komoly vitákkal és kölcsönös vádaskodásokkal telt az idő. Szerintem az USA-ban a választási csalások kérdése túl van ragozva. Az Igazságügy Minisztériumnak egy külön egysége foglalkozik a választási csalások felderítésével és az utóbbi húsz évben nagyon kevés szervezett választási csalás elkövetéséről szóltak. Itt-ott lehet, hogy volt egy pár szórványosan előforduló eset egy-két kisebb faluban vagy városkában; szerintem a megválasztott képviselőknek, választási szakembereknek és adminisztrátoroknak nagyon megfontoltan kell nyilatkozniuk egy vélelmezett állandó jellegű masszív választási csalással kapcsolatos feltevésről, mert ezek ha megalapozatlanok, aláássák a demokratikus rend tekintélyét, integritását és tisztaságát a szavazópolgárok körében.
Ezért tartom nagyon fontosnak egy megalapozott választási eljárás és tisztességes választási adminisztráció működését.
Az USA-ban az utóbbi időben komoly vita tárgyát képezi az elektronikus szavazás kérdése. Ez különlegesen furcsa nálunk, mivel a szavazógépet 1892-ben találták ki az USA-ban és idestova több mint száz éve alkalmazzuk a technológiát a szavazás szolgálatában. Az utóbbi 3-4 évben több szervezet és személy állt elő azzal, hogy lehetséges a csalás, illetve a pontatlan szavazatszámlálás. A tényszerűség kedvéért szeretném hangsúlyozni, hogy a csalás, illetve a pontatlanság veszélye a kézi számlálás, az internetes szavazás, illetve az elektronikus szavazás esetére is vonatkoztatható; minden, ember által kitalált és üzemeltetett rendszerben fennáll ez a lehetőség; itt a megoldás a berendezések tesztelési standardjainak megállapítása.
A fent említett folyamatba be kell vonni az összes kulcsszereplőt, a politikai pártok képviselőit, választási szakembereket, társadalmi szervezetek képviselőit és elfogadtatni velük egy jóváhagyott tesztelési protokollt.
Miért támogatta Ön az ACEEEO-t?
Mint korábban említettem, az ACEEEO mélyreható befolyást gyakorolt a választások lebonyolításában nemcsak Közép-Kelet Európában, hanem Nyugat-Európában egyaránt.
Az a kezdeményezés, hogy tevékenységüket egész Európára kiterjesztették véleményem szerint helyes döntés volt. Tevékenységük kézzelfogható gyümölcsét például Romániában tapasztalhatjuk, ahol az ACEEEO kezdeményezése előtt nem létezett állandó választási bizottság. Ehhez hasonló eredmények a régió több országában is tapasztalhatók.
ACEEEO élenjáró szerepet játszott Bosznia-Hercegovinában is, ahol a három etnikai közösséget a választások fontosságának elismerésére ösztönözték; ennek nagyon fontos eredménye az, hogy olyanok, akik tíz évvel ezelőtt egymásra lövöldöztek, egy asztalhoz ültek a demokratikus választás megszervezéséhez. Az ACEEEO vezetése alatt álló program eredményeként ma Boszniában egy jól működő, demokratikus központi választási bizottság működik.
Szerintem nemcsak a választási fronton, hanem azon túlmenően is az ACEEEO nagyon fontos szerepet játszott a régióban, példaértékű azon tevékenysége, hogy lehet együttműködni másokkal. (például Törökország is tagja lett a szervezetnek)
Egy másik figyelmet érdemlő ország Ukrajna, mert élő példája a regionális szervezetek fontos szerepének a demokratikus folyamatok támogatása terén. A szervezet (IFES), amelynek elnökeként tevékenykedtem, már 1993-ben kezdett Ukrajnával foglalkozni. A kezdettől fogva egyik partnerünk ebben a munkában az ACEEEO volt. A két szervezet, (IFES és az ACEEEO) együttműködésének gyümölcse az a független profi ukrán választási bizottság megalakulása, mely olyan mértékű önbizalommal vértezte fel ezt a testületet, hogy amikor a pár évvel ezelőtti ukrán választások vitatott eredményekhez vezettek, a két szervezet korábbi tevékenységének eredményeként, az ukrán testület továbbra is magára a választási folyamatokra való összpontosítást helyezte előtérbe. Ez a tény nagyon segített abban, hogy amikor a megkérdőjelezett eredmények egy újabb választás megrendezését szükségelték, azt is sikeresen le tudták bonyolítani; a legújabb ukrán választások is sikeresek lettek.
Ez is jól illusztrálja azt, hogy egy multinacionális megközelítés az igazi megoldás, mert nem működőképes, ha csak egy ország, mint például az USA, melynek különben komoly érdemei vannak a demokratikus értékrend honosításában, csak egyedül tevékenykedik. A kész munka nem a „Made in USA” márkával, hanem egy „Made in World” imprimatúrával kell rendelkezzen. Tehát maga az, hogy egy ACEEEO típusú szervezet működik, önmagában is nagyon fontos tényező mivel az eredmények kézzelfoghatóak.
Ukrajnán kívül Oroszország is komoly előnyökre tett szert a szervezettel való együttműködésből azáltal, hogy megalapozott választási gyakorlatokat honosított meg az országban.
Az IFES elnökeként befejezte a munkáját. Mi az elgondolása a jövőről, hasznosíthatja-e tudását, amelyet a világ választási rendszereiről gyűjtött 20 év alatt?
Annak ellenére, hogy tavaly júniusban lemondtam az IFES elnöki pozíciómról, aktívan részt veszek különféle tevékenységeiben, többek között jelen voltam az ACEEEO strasbourgi konferenciáján és Magyarországon is lesz alkalmam találkozni nemcsak az ACEEEO alapító tagjaival, hanem több támogató szervezettel és személlyel is, akik Dr. Tóth Zoltán vezetésével folytatják korábbi tevékenységüket.
Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy nemcsak velük, hanem a világ minden részén lévő választási szakértő kollégával is ápolhatom a további kapcsolatokat. Ez számomra professzionálisan is nagy jelentőségű, és az IFES-szel megkezdett munkámat is folytatom, hogy segítségükre leszek az USA-n belüli tevékenységük kiterjesztésében.