Hatályba lépett 2008. május 3-án az Egyesület Nemzetek keretében 2006. december 13-án New Yorkban elfogadott, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény (továbbiakban: Egyezmény) és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv.

A világszerte érintett mintegy 650 millió fő fogyatékossággal élő jogait új ENSZ egyezmény garantálja ettől az időponttól. Magyarország kitüntetett szerepet töltött be az Egyezmény elfogadásában azzal, hogy a dokumentumot másodikként, míg a hozzá kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvet elsőként írta alá. A dokumentum fontosságát, nemzetközi elismertségét tükrözi, hogy a hatályba lépéséhez szükséges huszadik tagállami elfogadáshoz és aláíráshoz másfél évre sem volt szükség. Jelentőségét erősíti az is, hogy a fogyatékossággal élő személyek civil társadalmának legszélesebb bevonásával készült.
Célok, alapelvek
Az Egyezmény célja a fogyatékossággal élők számára az emberi jogok és alapvető szabadságjogok teljes körű és egyenlő élvezetének előmozdítása, védelme és biztosítása az emberi méltóság megőrzése révén. Olyan alapelveket deklarál, és olyan új szemléletű gondolkodást és cselekvést vár el a nemzeti társadalmaktól, amely mérföldkőnek minősül az emberi jogok történetében.
Alapelvként fogalmazza meg: a veleszületett méltóság és az egyéni autonómia tiszteletét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a társadalmi integrációt, a másság tiszteletét, az esélyegyenlőség, az akadálymentesség, a nők és férfiak közötti egyenlőség, valamint a fogyatékossággal élő gyermekek formálódó képességeinek és identitásuk megőrzéséhez fűződő jogának tiszteletben tartását.
Állami feladatok
Az egyezmény mindezzel összefüggően – az eddigi felfogástól lényegesen eltérően – előírja a nemzeti államoknak, hogy alakítsák át saját jogrendszerüket úgy, hogy minden fogyatékos embert cselekvőképesnek kell tekinteni, illetve, amennyiben ez nehézségekbe ütközik, a gondnokság helyett az ő döntéseiket támogató rendszert kell létrehozni. Meghatározza a végrehajtást koordináló és külön ellenőrző szervezet kialakítását tagállami szinten. Míg az Egyezményben foglaltak teljesítésének ellenőrzésére felállítja a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottságát. Az egyéni panaszmechanizmus kialakításával lehetőséget biztosít továbbá az egyéneknek, hogy jogaik megsértése miatt nemzetközi szinten panasszal élhessenek.
A végrehajtókon a sor
Alapvető követelmény, hogy az Egyezmény legfőbb értékei hassák át a jövőben a jogalkotói és jogalkalmazói tevékenységet. Mindenek előtt meg kell változtatni a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos társadalmi szemléletet. A belső jogszabályaink – mint például a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény – összhangban állnak az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvben foglaltakkal, vagy az átalakításuk folyamatban van (lásd. Új Polgári Törvénykönyv szabályozási tervezetének az érintett civil szervezetekkel történt egyeztetése.) E jogszabályok tartalmát kell következetesen érvényesíteni az állami, az önkormányzati szervek, a gazdálkodó szervezetek, a civil társadalom, és összességében a társadalom minden tagja gondolkodásában, tevékenységében. Az önkormányzatok azok a szervek, melyek talán a szegszélesebb értelemben vannak kapcsolatban a fogyatékossággal élőkkel, így felelősségük a szemléletformálásban, és a helyi társadalmak gyakorlatának alakításában különösen jelentős.