A Megyei Civil Kerekasztalt 2004. június 8-án a megyei önkormányzat kezdeményezésére megyei civil szervezetek alapították, a megye hét kistérségéből delegált 2-2 fő küldöttből jött létre, amely tagjai közül 3 fős elnökséget választott, Kun Lászlóné elnökletével.

Újszerű és nagyon nehéz feladat volt hét kistérségben összefogni a civil szervezeteket, kiépíteni a kapcsolatrendszert, a működési rendet, illetve megalapozni az érdekközvetítés, az érdemi képviseleti munka alapjait. A feladatok között is egyik legfontosabb volt a partnerkapcsolatok kiépítése, felvenni a kapcsolatot a kistérségi fejlesztési tanácsokkal, érdemi együttműködést kialakítani, véleményeket, javaslatokat eljuttatni a kistérségek fejlesztési elképzeléseihez.
A célja egy olyan együttműködési rendszer kialakítása, ahol az érintett civil szervezetek lehetőséget kapnak a közös fellépésre, érdemi együttműködés kialakítására, szakmai kooperációra, az önkormányzati és államigazgatási szervekkel való együttműködésre. Hozzájárul a civil szervezetek megyei döntéshozó, tanácsadó és szakértői testületekben történő részvételéhez. A Kerekasztal elnökség tagjai meghívást kapnak a megyei közgyűlés üléseire és tanácskozási joggal rendszeres résztvevői az önkormányzati bizottsági üléseinek.
A Kerekasztal tagjai az éves munka értékelésekor örömmel összegezték, hogy javaslataikat, észrevételeiket figyelembe veszik, a kistérségi tanácsok üléseire meghívást kapnak.  Az együttműködés már több kistérség vonatkozásában érzékelhetően pozitív, közülük is az egyik legeredményesebb együttműködés a Mezőtúri kistérség területén valósult meg, – ahol több közösen szervezett rendezvény alapozta meg és erősítette a kapcsolatot.  Természetesen néhány kistérségben még nem sikerült elérni a kívánt együttműködési eredményt, – itt főként a kistelepüléseken kell erősíteni a civil szervezetek és a helyi önkormányzatok kapcsolatát.  Mozgósítani, segíteni kell a civil szervezeteket, hogy egymást kölcsönösen erősítve érdemben kapcsolódjanak be a kistelepülések fejlődésébe, a saját életkörülményeiket szolgáló intézkedések megvalósításába.
A megyében működő civil szervezetek által képviselt tagság létszáma nagyon jelentős, összességében a megye teljes lakosságának 12-15 %-át fedik le.  Ez a viszonyszám településenként eltérő, – városokban helyenként eléri a 20 %-ot is, – de összességében mindenképpen komoly képviselt létszámot jelent.  A szervezetek tagjai önkéntes aktívaként közérdekű, közhasznú feladatokat oldanak meg, – a szociális és kulturális életben már jelentős eredményeket értek el – jól használják az összefogás erejét, amellyel élhetőbb, jobb létfeltételeket teremthetnek maguknak és környezetüknek.
A civil társadalom legfontosabb funkciói a közjavak, közszolgáltatások biztosítása; speciális és részigények kielégítése; szolidaritás, jótékonyság; érdekegyesítés, érdekérvényesítés és – képviselet; társadalmi ellenőrzés a hatalom felett; önálló közösségi „ügyintézés”, közéleti aktivitás; közösségépítés, közösségi rekreáció; az önkifejezés, a tenni akarás terepe.
A Civil Kerekasztal felvállalta és felvállalja azt a koordináló feladatot, amely segíti a településeken a kapcsolatfelvétel nem mindig egyszerű kivitelezését településen belül és települések között is.  E cél eredményesebb megvalósítása érdekében jelenleg egy olyan adatbázis létrehozásán dolgoznak, – egy un. „Megyei Civil Katalógus” megszerkesztésén – amely kistérségenként tartalmazza, illetve mutatja be a működő civil szervezeteket.
A Civil Kerekasztal munkájának nem könnyű szakaszát éli, mivel most kell kialakítani egy olyan működést, amely nem a hagyományokra épül és mellyel újfajta módon kíván hasznos része lenni a megye fejlődésének. Megpróbál megfelelni a Civil társadalom egyre magasabb szintű elvárásainak, eredményes koordináló munkamódszert szeretne kialakítani a szervezett és egyre bővülő tagságú civil mozgalom segítésére.
Esélyteremtő törekvések
A korábban már részletezett civil társadalom funkcióit nem lehet teljesen függetleníteni az állami szerepvállalástól, hiszen alapvetően az határozza meg, milyen mértékben képes a civil társadalom a szándékait és lehetőségeit valós cselekvéssé formálni. A két szektor között jelentős „feszültség” alakult ki, melyet jól demonstrálja a következő táblázat.
Állami szektor Civil szektor
Képviseleti demokrácia Részvételi demokrácia
Partnernalizmus  Függetlenség
Változó és komplex értékrendszer Állandó és homogén érdekrendszer
Eredmény-orientált Érték-orinetált
Hivatali bürokrácia, formalitás Rugalmasság, informalitás
Bonyolult döntési mechanizmus Ad-hoc jellegű döntések
Kiszámíthatóság, lassú reagálás Bizonytalanság, gyors reagálás
Finanszírozási korlátok Humán erőforrás korlátok
Szabálykövetés Célkövetés
Felelősség  Elkötelezettség
Forrás: www.polusok.hu
Fontos kérdés, hogy ezek az ellentétpárok mennyire tudnak közelíteni egymáshoz. Az intézmények, szervezetek mennyire tudnak egymással együttműködni különböző akcióprogramok során, mennyire tudnak egymás tevékenységeibe, döntéshozatalaiba bekapcsolódni. Ezek során mennyire tudják erőforrásaikat (pénzügyi és humánerőforrás) koncentrálni. A hatékonyság érdekében szükséges felismerni az egymás erejében rejlő lehetőségeket (pl.: pályázati konzorcium, lakosság megszólítása, véleménynyilvánítás, közös programsorozatok, település – és közösségfejlesztés stb.)
Összességében tehát a hatékony együttműködés, a szakemberek továbbképzései, egymás tevékenységeinek alapos ismerete, az információáramlás együttesen járul ahhoz, hogy a megyében egy pozitív, toleráns szemléletmód alakuljon ki. Ennek hatására elérhető, hogy a települési önkormányzatok, civil szervezetek együtt, rugalmasan tudjanak reagálni a lokális problémákra. Lehetőséget nyújt nagyszabású helyi és regionális programok kidolgozására, pályázati és érdekérvényesítő szervezői munkák révén a források mobilizációjára. Hozzájárulnak a hátrányos településeken élő emberek esélyegyenlőségéhez, élethelyzetük javításához.
Olyan problémákra tudnak közösen reflektálni, mint a munkaerő-piaci esélyteremtés; közösség- és településfejlesztés (pl.: Leader program); különböző szolgáltatások (kulturális, szociális, egészségügyi, oktatási stb.) helyi szintű kielégítése; folyamatos információáramlás; mikrotérségi azonosságtudat, szemléletformálás.
Ezek eléréséhez közelíteni szükséges a két szférát, és a harmadik szektor – gazdasági, versenyszféra – felé is mindkettőjüknek nyitni kell. Társadalmi párbeszédekkel erősíteni a részvételi demokráciát, szakmai fórumok szervezésével pedig a partnerségek kialakulását kell segíteni.