Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a  233/2007. (X. 25.) sz. közgyűlési határozatában döntött arról, hogy a Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) megvalósításához ki kell dolgozni a legmegfelelőbb modellt, és beadásra elő kell készíteni az ehhez kapcsolódó TÁMOP-2.2.3 pályázatot.

Szakértők bevonásával a pályázatíró munka 2007. október végén kezdődött meg. A végül megyei kiterjedtségű társulás 15, szakképzésben érdekelt fenntartója képviseletére delegált tagok az Egyeztető Tanács ülésein folyamatosan alakították a felkért szakmai segítők által előkészített részanyagokat.
Az Egyeztető Tanács a TISZK kialakításának lehetséges modelljei közül a 2007. június 25-én módosított Közoktatási törvény 89/B. §-ának (2) által meghatározott szakképzés-szervezési társulás létrehozását választotta, mely lehetőséget teremt a szakképzés önkormányzati fenntartóinak, hogy az Önkormányzatok társulásáról szóló törvény által meghatározott módon közösen szervezzék meg szakképzési feladataikat.
A 2008. január 9-én beadott pályázat mellékletei között szerepel a „Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás létrehozásáról Jász-Nagykun-Szolnok megyében” című szándéknyilatkozat, melyben a pályázatban partnerként részvevő 15 önkormányzat vállalta, hogy 2008. március 31-ig létrehozza a fenti szakképzés-szervezési társulást.
A társulás döntéshozó szerve, a Társulási Tanács – amelybe az önkormányzatok képviselőtestületei delegáltak képviselőt – 2008. március 4-én megtartotta első, alakuló ülését. A Tanács tagjai a tanulói létszám mértékének megfelelően meghatározott költségvetési hozzájárulás arányában rendelkeznek szavazati joggal. A Tanács egy elnököt és két elnökhelyettest választott, akik évente, rotációs rendszerben váltják egymást.
A Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. tv. alapján jött létre; intézményfenntartást nem végez, és a jelenlegi fenntartói jogokat, továbbá az intézmények önállóságát csak a jogszabály szerinti mértékben szűkíti. A regionális fejlesztési és képzési bizottság (RFKB) törvényi szabályozáson alapuló, szakképzésre vonatkozó előírásait a Társulás keretén belül kötelezően végre kell hajtani.
Az elképzelt modell szerint a szakképzés az egységes erőforrás-gazdálkodási rendszernek köszönhetően közös irányítás alatt működik majd, a középiskolák azonban a fenntartók saját irányítása alatt maradnak. A Társulási Tanács jogköre a szakképzésre terjed ki, a fenntartók megőrzik saját döntési jogkörüket a nem-szakképzési területen. A társulás a közösen elfogadott, minden résztvevő intézményre kötelezően vonatkozó szakmacsoportos modultérkép segítségével egységesíti a tanterveket és a Pedagógiai Programok elfogadásával kapcsolatos egyetértési jogával élve érvényesíti a közös modultérkép megjelenését minden intézményben. A társuláshoz megállapodással kapcsolódhatnak a nem önkormányzati fenntartók, a felsőfokú szakképzést végző felsőoktatási intézmények és a szakképzés gyakorlati képzésében résztvevő gazdálkodó szervezetek.
A TISZK működése a térség gazdasági, munkaerőpiaci és foglalkoztatási mutatóira közvetlen és közvetett hatásokkal lesz. A képzési szerkezet változása, a moduláris tantervek, a rugalmas képzésszervezés, a gyakorlati képzés feltételrendszerének fejlődése, a felnőttképzés fejlesztése együttesen fogja eredményezni a munkaerőpiacon felhasználható tudás megszerzését, a szakképzés térségi szerepének erősödését és így a munkanélküliség csökkenését, az inaktívak számának csökkenését, különösen a hátrányos helyzetű csoportok között. Várható, hogy a szakképzett munkaerő számának növekedése, illetve képzettségének színvonala lehetővé teszi új beruházások, fejlesztések térségbe vonzását.
A TISZK létrejötte előtt az érintett kistérségek között stratégiai, tervezési kérdésekben viszonylag gyenge volt az együttműködés. Mostantól növekszik a területi kohézió, szorosabbá válik a kistérségek munkaerőpiaci együttműködése, így az eddig „versengő” kistérségek egymással való kooperációja új energiákat szabadíthat fel.
A Társulási Tanács mellett három Területi Munkabizottság is működik Jászberény, Szolnok, Karcag székhellyel; javaslattevő, döntéselőkészítő, véleményező jogkörrel. Működési területüket érintő kérdésekben a Társulási Tanács a Munkabizottságok javaslatától eltérő döntést csak minősített többséggel hozhat a területi érdekek megjelenítése és képviseletének biztosítása céljából.
A TISZK fenntartását a következő két évben a pályázatok keretében megnyert összegekből alapvetően fedezni lehet, azonban már ezen időszak alatt olyan forrásbevonási rendszer alapjainak a lerakása szükséges, mely hosszú távon tudja biztosítani az önfenntartó működést.
Emiatt jelentősen növelni kell mind a gazdasági szektorból, mind pedig a saját tevékenységből származó bevételek nagyságát, melyek amellett, hogy fedezik a TISZK intézményeinek fenntartási költségeit, többletfejlesztési forrásokat is biztosíthatnak.