A jászok világtalálkozói 2008/4

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Turizmus

A jászok világtalálkozói 2008/4

X. évfolyam, 4. lapszám
Szerző(k):
Dr. Dobos László ügyvivő Jászok Egyesülete



A jászok ősei Magyarországra a 13. század folyamán a kunokkal együtt, több hullámban jutottak el és telepedtek meg. A jászok északiráni eredetű, az alánokkal rokon nép, amely a középkor végére beolvadt a magyarságba. A jászokat kezdettől megillették koronabirtoki kiváltságaik: mentesek voltak a földesúri, a vármegyei és egyházi adóktól, vezetőiket maguk választhatták, szabadon költözhettek, vám- és révdíjat nem fizettek, helyhatósági autonómiával rendelkeztek, főbírájuk a mindenkori nádorispán volt.

 


A Jászság kistáj az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A történeti-néprajzi táj nevét a jászoktól kapta. Területe mintegy 700 négyzetkilométer. Mai 4 városának és 14 községének lélekszáma 90.000. A Jászföld a 14. századtól az újkori megyerendszer kialakulásáig, 1876-ig közjogi és gazdasági különállással rendelkező szabadalmas közigazgatási egység. A máig élő jász öntudat alapja a területi autonómia megtartásáért vívott évszázados küzdelem.
1702-ben I. Lipót császár elzálogosította a Jászkunságot 500.000 rajnai forintért a Német Lovagrendnek. Az ősi szabadság visszaszerzése érdekében folytatott több évtizedes küzdelem sikere az eladatottság alóli önfelszabadítás, a jászkun redemptio (ejtsd: redempció, a szabadalmas jogállás pénzbeli megváltása). Mária Terézia királynő 1745. május 6-án írta alá az ún. redemptionális diplomát, melyben megengedi a jászoknak és a kunoknak az önmegváltást. A redemptióban résztvevő jászsági települések a következők voltak (a fizetett összeg sorrendjében): Jászberény, Jászárokszállás, Jászapáti, Jászalsószentgyörgy, Jászladány, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászdózsa, Jásztelek (akkor: Jászmihálytelek), Jászfelsőszentgyörgy. A redemptióban részt nem vett, további mai jászsági települések: Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászboldogháza, Jászivány, Jászszentandrás, Pusztamonostor.
A jászsági települések a 18-19. században hatalmas pusztákat birtokoltak a Duna-Tisza közén. Benépesítésük során több hullámban ezrek költöztek ki az anyaközségekből a kiskunsági pusztákra. A 20. században a földnélküliség és a gazdag gyermekáldás még a Dunántúlra is sodort jász kirajzást.
A jászkun redemptióra, az ősi szabadságot visszaszerző elődökre emlékeznek a jászok minden év tavaszán, a jász világtalálkozón. Ezt a háromnapos programot évente más-más jász település rendezi az elszármazott jászságiakat tömörítő Jászok Egyesületével közösen. A szülőföldön találkozik ilyenkor az otthon élő, a kirajzott (tudatos telepítés eredményeként kiköltözött), valamint az elszármazott (személyes döntés alapján elkerült) jászok több ezer képviselője. Az első jász világtalálkozó a jászkun redemptio 250. évfordulóján, 1995-ben volt Jászberényben, az egykori Jászkun Hármaskerület székvárosában. Idén Pusztamonostor község rendezte a XIV. Jász Világtalálkozót, jövőre Alattyán lesz a házigazda. Rövidesen mind a 18 jászsági település sorra kerül, ekkor – az előzetes jelzések szerint – a Duna-Tisza közi jász gyökerű települések szeretnék folytatni a találkozók sorát.
A jász világtalálkozók eseménysorozata másfél évtizede csiszolódik, s mára kialakult egy hagyományos forgatókönyv, mely mindig kiegészül helyi sajátosságokkal. Az ünnepi római katolikus főpapi szentmisét mindenkor az egri érsek koncelebrálja. A kézműves kiállítások, a könnyű-, komoly- és népzenei koncertek, az újonnan megjelent helytörténeti, művelődéstörténeti kiadványok bemutatói más-más réteget szólítanak meg. Vonzó a kirakodóvásár, a lacikonyhák tájjellegű kínálata, a sportrendezvények sora, a helyi művészeti csoportok bemutatkozása. A legnagyobb sokadalom természetesen a szombati díszünnepségre sereglik össze. A 35-40 meghívott település képviselői saját zászlóik alatt színpompás felvonulással köszöntik a házigazdákat. A menetet a jász huszárbandériumok vezetik. Egyre többen láthatók népviseletben, a jász parasztpolgári viselet rekonstrukciójában.
Az ünnepség a Lehel kürt (jászkürt) hangjával kezdődik, majd a köszöntések következnek: az ország vezető közjogi méltóságai, a Habsburg család leszármazottai, az elszármazottak képviselői szólalnak fel. Minden jászok képviselői előtt ekkor adják át a kiemelkedő jász kulturális értékőrzést elismerő, egymillió forintos Jászságért Díjat. Fényes külsőségek között beiktatják a házigazda település által jelölt jászkapitányt, aki személyében egy évig a jász összetartozás megtestesítője. Annak, aki többet szeretne tudni (és látni) minderről, szíves figyelmébe ajánljuk a Jászok Egyesülete honlapját: www. jaszokegyesulete.hu
A jász világtalálkozók idegenforgalmi vonzereje évről-évre növekszik. Egyre többen érkeznek ekkor a vendégszerető jászokhoz, egyúttal ellátogatnak a jászsági termálfürdőkbe, igénybe véve a falusi vendéglátást; megcsodálva a táj érintetlen természeti szépségét, a barokk templomokat, vagy Aba-Novák Vilmos festőművész nevezetes freskóit Jászszentandráson.
A jász világtalálkozókon mindenkor képviseltetik magukat kiskun és nagykun atyánkfiai is. A több évszázados közös jászkun történelmi örökség, a jász találkozók sora sarkallta őket arra, hogy 2009 őszére összehívják a kunok első világtalálkozóját.
A jubileumi, XV. jász világtalálkozóra készülve megállapíthatjuk: ez az eseménysorozat ország-világ előtt kifejezi az otthon élő és elszármazott jászok összetartozását, hozzájárul a jász öntudat reneszánszához. Bizonyítja, hogy a 21. században is lehet élő közösségi hagyományt teremteni.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu