Várható, hogy ebben az évben megoldódnak az elektronikus aláírással és az azonosítással kapcsolatos problémák, általánossá válik az okmányirodákban az elektronikus fizetés. A jogi szabályozás megengedi, hogy az e-ügyintézés, e-közigazgatás  az internet mellett  más elektronikus úton is működjék.

Előzmények
A közigazgatásban az elektronikus tájékoztatás már a 90-es évek közepén megindult de eszközök hiányában elektronikus ügyintézésre nem volt lehetőség. Első jelentős lépés az ügyintézés elektronizálása terén az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. Törvény, amely módosítja az Államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvényt  meglehetősen szűk körben lehetőséget ad az elektronikus dokumentumok használatára a közigazgatásban. A szabályozást azonban ágazati jogszabályokra bízza. Az ágazatok nem éltek a lehetőséggel  a minimálisnál is kevesebb eljárásban kaptak lehetőséget az állampolgárok elektronikus ügyintézésre.
Az IKB a kormányzati portál létrejötte idején pályázatot írt ki elektronikus ügyintézési, tájékoztatási megoldásokra, a 20 % alatti megvalósulás lényegében kudarc volt. Egyedi megoldási kísérletek a BM-ben és az IM-ben születtek.
Az elterjedés akadályai
• e-aláírás igen csekély elterjedése;
• elektronikus fizetés megoldatlansága;
• szabályozási környezet hiánya (és még sokáig folytatható).
e-konform közigazgatási eljárás
Az új közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben (Ket.) jó kompromisszum alakult ki. A cél az állampolgárok ügyintézésének elősegítése, egyenrangú kapcsolat kialakítása az ügyfél és az államigazgatás között, a közigazgatás hatékonyságának javítása. A megvalósítás a szervezési megoldások, a jogi garanciák és az elektronizálás elterjesztésével lehetséges.
Új hangsúlyok az eljárásrendben
Alapelvek:
• Tisztességes ügyintézés, jóhiszemű eljárás;
• Határidőben hozott döntéshez való jog;
• Határozat közlésére vonatkozó szabályok betartása;
• Indoklás, jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatás;
• Ügyiratok nyomonkövethetősége;
• Udvarias bánásmód az ügyfelekkel;
• Adatvédelem;
• Költségtakarékosság, hatékonyság.
Eljárási szabályok
A Ket.-ben a korábbinál egységesebb a szabályozás, kevesebb kivétellel. Az ügyfelet tájékoztatni kell a hivatalból induló eljárásról (információs szimmetria) az ügyfél jogainak érvényesítése érdekében. Az ügyintézés nyelve a magyar (nem sértve a nemzetiségek anyanyelv-használati jogait). Hatósági közvetítő bevonása a sokakat érintő eljárásokba. Közigazgatási szerződés alkalmazása, ahol megállapodással jobb eredményeket lehet elérni a közösség számára, mint hatósági úton. Nem kérhető az ügyféltől olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Megszűnik a keresetindítás halasztó hatálya. A semmisség a közigazgatásban is él. Eljárás indítható a hatóság jogellenes hallgatása, nem-cselekvése esetére. Végrehajtási rendszer bevezetése a közigazgatásban is.
eKonform közigazgatási eljárás
Az ügyintézés elektronizálásának céljai:
– biztosítsa a lehetséges legszélesebb körben a távolról való ügyintézést;
– az ügyfél és a hatóság idejének lehető legtakarékosabb felhasználását;
– a személyes, írásbeli és az elektronikus ügyintézés egyenjogúsítása  csak törvény, kormányrendelet, és helyi önkormányzati rendelet zárhatja ki valamely ügyben az elektronikus ügyintézést.
Az elektronizálás alapelemei
Az elektronikus ügyintézés feltételrendszere: az ügyfél rendelkezik fokozott biztonságú elektronikus aláírással, központi elektronikus szolgáltató rendszer (az ügyfélnek ne kelljen minden eljárás formai szabályait, jelszavait megtanulni). Az ügyfél a számára nyitott ügyfélkapun keresztül intézheti ügyeit, kommunikálhat a hatóságokkal (elektronikus aláírás nélkül, jelszóval azonosítva szűkebb ügykörben, elektronikus aláírással szélesebb körben).
A központi rendszer biztosítja, hogy a hatóság tudhassa, kivel is áll kapcsolatban, de az ügyfél ne kényszerüljön szükségtelen eljárási (azonosítási) lépésekre. Kiegészítő szolgáltatások például biztonságos tárolás, időpecsét alkalmazásával.
A központi rendszer működéséért a Kormány által kijelölt kormányzati szerv felelős (EKK)
Ügyfél kérelmére induló közigazgatási eljárás jellemzői:
A hatóság csak azzal az állampolgárral tarthat kapcsolatot elektronikusan, aki erre a célra megadta az ügyintézésre alkalmas elektronikus levélcímét, amelynek fenntartásáért az ügyfél felelős. A hatóság öt napon belül tájékoztatja az ügyfelet az ügy iktatási számáról, az ügyintéző személyéről illetve a határidőkről, nyolc napon belül az esetleges hiánypótlásról (a hagyományos eljárásban is új, garanciális elem). Ha elektronikus úton érkezik a kérelem, akkor a visszaigazolásra csak három nap van, de az ügyfélnek is vissza kell igazolni a vételt, egyébként postán kapja meg.
Az ügyintézéskor használt személyes adatok védelme megoldott. Egyszer kell elvégezni az azonosítást, de később ez minden más hatóság előtt is elegendő, az ügyfélkapu nem adatokat ad át (a néven és az e-mail címen kívül), hanem tanúsítja, hogy az lépett be rajta, aki erre jogosult (ez a jelszó tulajdonosának felelőssége is egyben). Az ügyfél az eljárás során bármikor megváltoztathatja a kommunikáció formáját (írásbeliről elektronikusra és fordítva). Egy személy több azonosítóval is rendelkezhet.
Fontos, hogy az ügyfél csak törvénnyel kötelezhető az elektronikus ügyintézésre  jelenleg két ilyen működik: az adózás rendjéről szóló törvény a nagy adózókra és az EU-ban telephellyel nem rendelkező (elektronikus) szolgáltatókra vonatkozó rendelkezése. Előkészítés alatt az elektronikus cégeljárás, de nem tervezzük ennek erőltetett terjesztését – sértené az esélyegyenlőséget, de segíteni akarjuk az elektronikus aláírás terjedését.
Elektronikus tájékoztató szolgáltatás
A közigazgatási szervek az ügyintézés körében tájékoztatást nyújthatnak a szervezetről, elérhetőségekről, ügymenetről, ügyintézők neveiről és bármilyen más általuk fontosnak ítélt információról ─ várható ennek kiterjesztése, részletesebb szabályozása az elektronikus információszabadságról szóló törvényben. Az elektronikus ügyintézésben résztvevő szervezetek tájékoztatást nyújtanak még a vonatkozó jogszabályokról, ügyintézési határidőkről, az elektronikus ügyintézés lehetőségéről, módozatairól, a beadvány kitöltésének módjáról, az eljárási illeték vagy más díj megfizetésének módjáról. Az elektronikus ügyintézésben résztvevő szervezetnek biztosítania kell, hogy az ügyekkel kapcsolatos információk naprakészek, hitelesek és az interneten keresztül is elérhetők legyenek.
Elektronikus időpontfoglalással biztosítani kell, hogy a személyes megjelenéshez kötött ügyintézések esetén az ügyfelek előre tudjanak időpontot egyeztetni. Biztosítani kell az ügyintézés során felmerülő illetékes, igazgatási szolgáltatási díjak és egyéb költségek elektronikus (távolról való) megfizetését.
A  kisebb településeken a hatósági ügyintézők bonyolultabb ügyekben is eljárhatnak elektronikusan az ügyfelek helyett, illetve segítséget nyújthatnak az elektronikus ügyintézésben.
A törvény keret jellegénél fogva csak a leglényegesebb szabályokat tartalmazza, a meghatározott eljárási garanciákkal, a technika fejlődésével kialakuló más eszközöket is alkalmazni lehet majd elektronikus ügyintézésre (mobil ügyintézés, m-kormányzás).
További jogi szabályozások
• Kormányrendelet az elektronikus ügyintézésről 184/2004 (VI. 3)
• Az elektronikus aláírás gyakorlati használatához szükséges jogszabályok
– Kormányzati elektronikus aláírási rendszer
– Az elektronikus archiválásról
– A papír alapú dokumentumok elektronikus dokumentummá alakításáról
– Elektronikus dokumentumokról papír alapú másolat
• Polgári törvénykönyv módosítása – elektronikus dokumentumok a bíróságoknál
• Törvény az elektronikus információszabadságról
• Elektronikus számlázás
• Elektronikus cégeljárás
• Elektronikus közbeszerzés
• Az informatikai fejlesztések összehangolása, minőségbiztosítás
• Kormányzati belső alkalmazások szabályozása (KEIR, KIETB, ITKTB)
• Szabványosítás
e-Kormányzati Közmű
Az e-Kormányzati közmű létrehozása egy új szintézis megteremtése, a modern állam alapját képező elektronikus kormányzati szolgáltatások közművé alakítása. Az eddigi eredmények, az eddigi szigetszerű fejlesztések és a hagyományos szolgáltatások szabályozott, azonosított rendszerbe való integrálása.
Olyan „logikai” szerkezet megteremtése a célunk, amelyen keresztül fokozatosan megvalósulhat egy egységes kormányzati kommunikációs felület a hivatal-ügyfél kapcsolatában, a hivatalokon belül és a hivatalok között egyaránt.
Programok 2005-2006
– EKG fejlesztési program
– Hitelesítő központ kialakítása e-aláírással
– Szolgáltatás-fejlesztési program a Kormányzati Portálon
– Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ
– EU program szerinti szolgáltatások
Néhány adat a régi-új portálról
255 bekötött okmányiroda, 334 ingyenesen letölthető szerződésminta és formanyomtatvány, 754 topikban 31 624 hozzászólás, 869 ügyleírás, 5615 akkreditált felhasználó, 5538 címen 10 470 hivatali egység a hivatali címjegyzékben ,kb. 11 000 külső hivatkozás, 13 500 cikk, kb. 20 000 belső hivatkozás, kb. 50 000 oldalletöltés/nap, kb. 45 000 elektronikus hírlevél/nap, 93 526 regisztrált felhasználó, kb. 240 000 látogató/hó.
Új szolgáltatások
Az EU húsz alapvető kormányzati szolgáltatást jelölt meg, amelyeket a tagországoknak létre kell hozniuk.
Állampolgárok számára 12 kormányzati szolgáltatás:
1. személyi jövedelemadó: bevallás, tájékoztatás az értékelésről;
2. munkaügyi központok által nyújtott, álláskereséssel kapcsolatos szolgáltatások;
3. társadalombiztosítási járulékokkal összefüggő információk;
4. személyi iratok (útlevél, jogosítvány);
5. gépkocsi nyilvántartás (új, használt és import gépjárművek);
6. építési engedély igénylése;
7. rendőrségi bejelentések (pl. lopás);
8. nyilvános könyvtárak (katalógus megléte);
9. anyakönyvi kivonatok (születési, házassági): igénylés és elkészítés /kiszállítás;
10. felsőoktatásba, egyetemre történő jelentkezés;
11. lakcímváltozás bejelentése;
12. egészségügyi szolgáltatások (pl. időpont kérése / bejelentkezés).
Vállalati kör számára 8 kormányzati szolgáltatás:
1. egészségügyi hozzájárulás;
2. társasági adó: bevallás, értesítés;
3. ÁFA: bevallás, értesítés;
4. új társaság bejegyzése;
5. adatszolgáltatás statisztikai hivatalok felé;
6. vámnyilatkozat;
7. környezetvédelemmel kapcsolatos bejelentések, engedélyek;
8. közbeszerzés.