„AZ A JÓ, HA NEM A TERMÉK JÖN VISSZA, HANEM A VEVŐ” 2000/1

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Zala Megye

„AZ A JÓ, HA NEM A TERMÉK JÖN VISSZA, HANEM A VEVŐ” 2000/1

II. évfolyam, 1. lapszám
Szerző(k):
Kiss Katalin



A Zalaegerszegen működő informatikai és számítástechnikai vállalkozás vezetőjével, Szász Péterrel, a polgármesteri hivatalok informatikai rendszereiről, a számítástechnikai alkalmazásokról, a nem fővárosi vállalkozás munkájáról, terveiről beszélgetünk.

 


Az önkormányzatok használnak olyan programot, amit a Zalaszám dolgozott ki?
Használnak, az önkormányzati tevékenységnek, a polgármesteri hivatalok tevékenységének több területe is van, ahova a Zalaszám fennállásának húsz éve alatt fejlesztettünk alkalmazásokat, alkalmazási programokat, és többféle szolgáltatást is nyújtottunk. Ma képesek vagyunk a tágabb értelemben vett informatikai tevékenység elejétől a legvégéig szolgáltatásokat nyújtani. Tehát képesek vagyunk egy önkormányzati rendszert, és itt nem jobb számítógépes rendszerre gondolok, hanem feladatra, feladathalmazra, folyamatokra, tevékenységre, szervezetre, hatáskörökre, megszervezni, illetve ezekhez szoftveres támogatást készíteni. Ezt a teljes informatikai infrastruktúrát, alkalmazásokat leszállítani, integrálni, betanítani, utána ehhez támogatásokat nyújtani, tehát szolgáltatásokat, jogszabálykövetést, tanácsadást, helyszíni szervizt, akár hardver, akár szoftver, akár telekommunikációs szervizszolgáltatásokat nyújtani. De én úgy gondolom, hogy itt annyira széles a terület, hogy nagyon sok szolgáltatónak helyt kell, hogy kapjon. Tehát például mi az önkormányzati igazgatási területről egy picit visszább vonultunk. Vannak olyan cégek, akik erre specializálódtak, és egészen jó szolgáltatásokat nyújtanak. Ahol mi erősebbek vagyunk ez a pénzügyi, ügyviteli, számviteli, gazdálkodási tevékenységek. Itt rendelkezünk standard, különböző platformokra telepíthető, kicsit egyszerűbb, olcsóbb informatikai infrastruktúrára telepíthető alkalmazási programokkal, teljes rendszerrel, illetve rendelkezünk a legfejlettebb technológiával fejlesztett rendszerrel is. Ezeket a bevezetés előkészítéseket a szükséges rendszer és folyamatszervezéstől, a beoktatástól, a telepítéstől, az átállások megszervezésétől, lebonyolításától, az addigi programok vagy normálisan kezelt adatállományok migrálásától kezdve a folyamatos követésig és támogatásig képesek vagyunk megoldani.
Tehát azt is vállalják, hogy hogyha valahol már valamilyen rendszer  működik, ami esetleg nem a Zalaszámé, és még fejleszteni akarnak,  akkor azt nem kell kidobni az ablakon?
Természetesen. Ma már szinte nincsenek úgy nevezett zöldmezős informatikai fejlesztések vagy ha igen, akkor nagyon kevés. Tehát valami már működött, az ott meglévő adatállományokat valamilyen módon hasznosítani kell,  azokat át kell menteni. Nem lehet legelőlről kezdeni mindent, az átállás közben is a hivatalnak működnie kell, a polgárok számára szolgáltatniuk kell, el kell látniuk az igazgatási, hatósági tevékenységet, az önként vállalt szolgáltatási tevékenységeiket, tehát itt az átmenetet is biztosítani kell. Ezekben a feladatokban elég nagy tapasztalatunk van, hiszen néhány nagy országos rendszer és sok kisebb helyi rendszer korszerűsítésén dolgoztunk már önkormányzatnál, önkormányzati intézménynél, vállalatoknál, stb. A csapatunk ilyen szempontból is jó, a piac nem kapta szét, éppen azért, mert vidéken vagyunk, nem vitték el egészen más területekre a jó szakembereket. A cégben sok tapasztalat halmozódott föl az évek során. Nem csak a cégben, mint névben, hiszen a cégnek az igazi értéke nem a tőkéje, hanem a szellemi tőkéje.
Nagy a különbség a fővárosi és a vidéki számítástechnikai cégek személyzeti munkája között?
Én azt gondolom, hogy nagyon-nagy a különbség. Egy cégnek a szakember-stabilitását mindig az határozza meg, hogy mekkora a kereslet a szakembereire. Budapesten egészen más a helyzet, mint vidéken. Informatikai cégből van vagy két és fél ezer az országban. Ennek darabra a nagyobbik része vidéken van, de ezek a cégek mind kicsik, létszámuk a néhány főtől egy-két tucat főig terjed. Amelyiknek a létszáma a 20-30 főt eléri az már nagyon komoly kapacitásnak számít vidéken. Tehát a szakemberek száma a kevesebb fővárosi cégben több, mint a vidékiekben. A világ legnagyobb telekommunikációs informatikai cégeinek – alig egy-két kivételtől eltekintve – is Budapesten van a képviselete, ezek a szakemberek zömét a magyar piacról szívják fel. Tehát ilyen szempontból a mi cégünknek szerencséje van Zalaegerszegen. A nagy vállalkozások tőlünk még nem vittek el senkit, mert a vidékieknek költözni kellene, a környezetet is mozgatni kellene, a családot, stb. Tehát a viszonylagos stabilitásnak az egyik oka ez. A másik ok pedig a tevékenység, a munkahelyi viszonyok. A céget mi folyamatosan úgy próbáltuk alakítani, hogy legyen egy olyan kohézió a cégen belül, amelyik Magyarországon nem túlságosan általános. Tehát mi olyan értékeket is próbáltunk megtartani, olyan értékek szerint próbáltuk működtetni ezt a céget, amelyiknek egyike-másika egyik-másik évben nemhogy nem volt divatos, hanem egyszerűen butaságnak számított. Nálunk nem egyes számú szempont a profit, nem az a lényeg, hogy kizsigereljünk minden munkatársunkat, azután majd veszünk fel másik embert. Nálunk nem a tőke, nem a vagyoni tőke a fő szempont, persze nagyon fontos szempont. A szellemi tőke megőrzése, karbantartása, fejlesztése, a szakemberek stabilitása, óriási tudáshalmaza a Zalaszám vagyona.
Egy informatikai cégnek nem csak jó szakemberekre, hanem jó technikai felszerelésre is szüksége van. Ezzel is rendelkeznek?
Igen, a másik nagyon fontos a vagyona egy cégnek az informatikai eszközök sokasága. Nagyon-nagyon fontos dolog, hogy mindig a legkorszerűbb eszközök álljanak rendelkezésre. Mivel mi fejlesztő cég vagyunk a még be sem vetett eszközökkel is rendelkezünk kell, és ez nagyon sok pénzt igényel.
Milyen a kapcsolatuk az eddigi és a reménybeli ügyfeleikkel?
Nagyon fontos a kapcsolati tőke. A kapcsolati tőkét én nem a régi és negatív értelemben gondolom, hanem a megbízhatóság, a stabilitás, a minőség nagyon fontos, akkor jó a kapcsolati tőke. Az ISO-ban  megfogalmazott alapelveinkben, azt mondtuk, hogy a mai munkát úgy kell elvégeznünk, hogy azzal a holnapinak az alapjait kell megteremteni. Tehát nagyon leegyszerűsítve azt mondanám, hogy úgy dolgozzunk ma, hogy holnap is minket hívjanak. Nemrégiben hallottam egy ilyen ISO-s mondatot, hogy az a jó, ha nem a termék jön vissza, hanem a vevő. Ez nagyon fontos. Még van egy tőke, ami úgy gondolom, hogy a mi cégünknél egy kicsit még mindig van súlya, ez az érzelmi tőke. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos dolog, akkor amikor lehetetlen feladatot vagy majdnem lehetetlen feladatot, lehetetlen feltételek között és lehetetlen határidőre kell megcsinálni. Mi ilyennel többször találkoztunk, és megcsináltuk szakmai ambícióból is, hogy három hétig dolgoztunk napi 16-18 órát folyamatosan. De amikor ez négy hónapig tart, netalán tíz hónapig és fél év múlva újra kezdődik, akkor az embernek bele kell gondolnia abba, miért is van még ott. De még egyetlen-egy kolléga nem nyújtotta a kezét, hogy akkor most fizesd ki a túlórámat. És itt nem egy-két emberről van szó, hanem több tucat emberről. Azt szoktuk mondani, hogy ez a Zalaszám-szellem: fogjuk meg és együtt vigyük.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu