A mohácsi busójárás 2000/1
Erdei Katalin Mohács aljegyzője
Mohácsi vész fűződik a nevéhez. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A történelem nem megtörte, hanem megerősítette az itt élő népeket. A városháza és a fogadalmi templom keleties motívumokkal épült, erre utalnak az ajtók, a szamárhátas ablakok, a kupolák, a díszterem sátorra emlékeztető formája, a mennyezet turbános fejei.
Mohácson több nemzetiség él együtt, így németek, szerbek, cigányok, sokácok is. Az itteni sokácok népszokása a búsójárás, amelyet a tavaszi napfordulókor rendeznek. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyó kedd estééig tartott a mulatság. A búsójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő ünnepek családjába tartozik. Rokonságban áll a riói és a velencei karnevállal, és afrikai szokásokkal. Mohácson a hagyomány eredetét a töröküzés legendájával is magyarázzák, de ennek nincs történelmi alapja.
Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok hozták magukkal a szokást, amely Mohácson alakult mai formájára. Az első adatok a XVIII. század végéről lelhetők fel. A búsó öltözete ma is szőrével kifordított, rövid bunda, szalmával töltött gatya, amelyre kötött, bütykös, gyapjú, női harisnyát húznak, lábukon bocskort viselnek. Kezükben az elmaradhatatlan kereplő, vagy buzogány, derekukon marhakolomp. A leglényegesebb a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó, bao-baot kiáltó búsócsoportok célja az volt, hogy házról házra járva, jókívánságaikat kifejezve is, részesüljön az étel-ital adományokból, amiket sehol nem tagadtak meg tőlük. Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített a hagyományokból, de nyert a látványosság szempontjából. A mai búsójárás, a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött búsók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak az ágyús, ördögkerekes, szekeres, kürtös, csónakos és más búsócsoportok. Az ágyú dörejére bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Szürkületkor a város főterén máglyát gyújtanak a búsók, táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget Farsangvasárnap. A mohácsiak így búcsúznak a téltől, köszöntik a tavaszt.
Információ a programokról:
Bartók Béla Művelődési Központ telefon: 06-69-311-828
Polgármesteri Hivatal Turinform Iroda telefon: 06-69-322-722
Levélcím: 7700 Mohács, Széchenyi tér 1.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft