Az önkormányzati gazdálkodás „szabadsága” diagramokban 2000/2

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Vagyongazdálkodás

Az önkormányzati gazdálkodás „szabadsága” diagramokban 2000/2

II. évfolyam, 2. lapszám
Szerző(k):
Balogh Edit
jegyző
Martfű

A rendszerváltás után, 1990-ben megalakult önkormányzatok működési körülményei a korábbi, tanácsi rendszerhez viszonyítva gyökeresen megváltoztak.

 


A megalakult új önkormányzatok működési alapjogait az alkotmány és az önkormányzati törvény rögzíti.
Az alapjogszabályok elôírásai értelmében egységes jogi körülmények és lehetôségek teremtôdtek meg az önkormányzatok számára.
A jogszabályok által biztosított lehetôségek minden önkormányzat számára szabad választást tettek lehetôvé, hogy milyen mértékben kíván azokkal élni, illetve a település sajátosságaiból adódóan hogyan tudja azokat saját javára hasznosítani. Mindez nagy döntési szabadságot és egyben felelôsséget is jelentett és jelent az önkormányzatok számára.
Az alkotmány az önkormányzatok gazdasági alapjai között három tételt emel ki: a saját bevételt, az állami támogatást, valamint az önkormányzat vagyonát.
Az alkotmány fontosnak tartja a gazdasági alap elemei és az önkormányzatok feladatai és bevételi forrásai összhangjának a megteremtését, valamint az egyensúlyi állapot fenntartását.
Egy település teljes körű üzemeltetéséhez, a kötelezô és önként vállalt feladatok ellátásához szükséges fedezetet az elmúlt idôszak tapasztalati adatai alapján átlag 50% körül az önkormányzatnak saját bevételébôl, illetve vagyonának hasznosításából kell biztosítania.
Martfű Város Önkormányzata gazdálkodásának néhány számadata alapján érzékelhetô a fôbb bevételi források alakulása és tendenciái 1990. és 2000. között.
Az állami hozzájárulások közül a megosztott, átengedett bevételeket, a személyi jövedelemadó részesedésének arányait az 1. diagram, a normatív állami támogatás arányát a 2. diagram adatai szemléltetik:
Önkormányzatunk éves költségvetésének bevételi oldalát tekintve jelentôs mértéket képvisel a helyi iparűzési adó alkalmazása.
Martfű város képviselô-testülete a helyi adótörvény hatályba lépése, 1991. január 1-je óta él ezzel a lehetôséggel. Ennek mértéke a törvény alapján az elmúlt tíz évben a következôk szerint alakult:

Év:
1991.
1992.
1993.
1994.
1995.
1996.
1997.
1998.
1999.
2000.

%
3
3
8
8
8
1,2
1,2
1,4
1,7
2


1991–1992. az adó alapja az áfa nélküli árbevételt, míg 1993–1997-ben a helyi adó számításánál az éves nettó árbevételeket csupán az ELÁBÉ-val és az alvállalkozói teljesítésértékkel lehetett csökkenteni. Ez összesen nem érte el az árbevétel 10%-át.
A helyi adó bevételek mértékének döntô fordulata 1998-tól következett be, miszerint az adótörvény módosítása következtében az anyagköltség is leírható, ennek megfelelôen 1998-ban 33%, 1999-ben 66%, majd 2000-ben 100%.
Ezzel szemben a kivethetô adó mértéke 1998-ban 1,4, 1999-ben 1,7 és 2000-ben 2%.
A fentiekbôl következôen látható, hogy egy 70%-os anyagköltséggel termelô üzemnél milyen mértékben csökken a helyi adó befizetése évrôl évre.
Pl. 2000-ben 100 Ft árbevétel esetén mindössze 30 Ft (ha nincs ELÁBÉ és alvállalkozói teljesítésérték) az adó alapja.
A számadatokból jól látható, hogy a jövedelemkülönbségek mérséklése címén, a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésével bevezetett adóerôképesség számítása és a személyi jövedelemadó-részesedés összevetése miatti elvonás negatívan érintette önkormányzatunkat és rajtunk kívül még 53 települést az országban.
Az adóerô-képesség számítási alapja a két évvel ezelôtti idôszak iparűzési adó bevétele, és így volt ez 1999-ben, amikor is az anyagköltség 66%-ának leírhatósága miatt a tényleges iparűzési bevételek jelentôsen csökkennek.
Martfű esetében ez azt jelenti, hogy a számított adóbevételt 603 millió Ft-ban állapították meg 1999-re, míg a ténylegesen befolyt adó csak 460 millió Ft volt, maximum adókulcs és mindössze 221 ezer Ft adókedvezmény mellett.
Az utólagos elszámolást és a jogtalanul elvont összeg visszafizetését a törvény nem engedi meg, ami önkormányzati jogokat sért.
A jövedelmi különbségek mérséklésére tett intézkedések az érintett önkormányzatok számára azt jelentik, hogy a kiegyensúlyozott gazdálkodás és a településfejlesztés helyett a megszorító intézkedések korszaka következik.
Az állami normatíva elértéktelenedése, a saját bevételek csökkenése, a saját vagyon felélése valóban azonos feltételeket biztosítva, lassan, de biztosan a csôd felé sodorja az önkormányzatokat.
Martfű Város Önkormányzatának képviselô-testülete 1999. február 18-án jogai védelme érdekében az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésérôl szóló 1998. évi XC. törvény 20. § (4) bekezdésének alkotmánysértô volta miatti megsemmisítését. Beadványunkhoz 33 önkormányzat csatlakozott.
Az ügyben döntés még nincs.


 

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu