DRÁGÁBB, DE BIZTONSÁGOSABB LESZ A SZEMÉLYI IGAZOLVÁNY

Januártól új helyen és új igazgatási rend mellett bocsátják ki az új személyi igazolványt. A kártyaformátumú iratért 1500 forint illetéket kell fizetni, vagyis a jelenleginél valamivel többet, de az okmány több európai államban útlevélként is használható lesz. A 152 városi polgármesteri hivatalban felállítandó okmányirodák létrehozásának és fenntartásának költségeit pedig a Belügyminisztérium állja. Az okmánykorszerűsítési program jövőre 9,3 milliárd forintba kerül.

KÁRTYA SZEMÉLYI IGAZOLVÁNY
A kormány november elején hozott döntésével végérvényesen szentesítette: a jövő esztendő januárjától új, kártyaformátumú személyi igazolványt, illetve a lakcím és a személyi szám igazolására szolgáló okmányt vezetnek be. Ez már csak a személyazonosításhoz feltétlenül szükséges adatokat – a nevet, a születési adatokat, a fényképet és az aláírást – tartalmazza majd. A személyi speciális műanyagból készül, amelyet központi egységeken, lézergravírozással „személyesítenek meg”, vagyis az adattartalmat lézersugárral égetik a felszín alá. Ez ma az egyik legbiztonságosabb technológia, mert az okirat roncsolás nélkül gyakorlatilag hamisíthatatlan, a berendezések magas ára miatt pedig hasonló eljárás alkalmazásával elviselhetetlenül drága utánzatok készülnének.

LAKCÍMKÁRTYA
A személyi adattartalma tovább szűkül, vagyis az új irat nem tartalmazza a lakóhelyet, annak igazolására – amire például hitelügyleteknél lehet szükség – lakcímkártyát is ki kell állítani, amelyet viszont decentralizáltan állítanak elő. A kártya egyik oldalán szerepel a lakóhely, a másikon pedig a személyazonosító jel, így a személyi számról korábban kiadott igazolás feleslegessé válik. Az okmány anyaga biztonsági papírból készült adathordozó, amit egyszerű lézernyomtatóval töltetnek ki, ezt követően pedig két műanyag réteg közé préselik. Ezzel együtt alapvetően megváltozik az igazgatási háttér is. Ennek egyik fontos eleme, hogy az okmányok kiállításával kapcsolatos lakossági ügyintézés a rendőrség helyett az önkormányzatok feladatává válik, vagyis a jegyzők hatáskörébe kerül. Ilyen irodát egyelőre csak a rendőrkapitányságok székhelyén működő 152 városi polgármesteri hivatal mellett hoznak létre, de a jövő esztendő folyamán újabb 26 településen, egy-két éven belül pedig valamennyi városban – tehát mintegy 240 helyen – kialakítják az ügyintézéshez szükséges feltételeket. Az irodák 2000 januárjától egyelőre a személyivel és a lakcímkártyával kapcsolatos feladatokat veszik át, 2001-től viszont már az úti okmányokat, a jogosítványt, a forgalmi engedélyt és a gépjárműtörzskönyvet is itt igényelhetik a polgárok.

DIGITÁLIS FOTÓ
Többről van szó azonban, mint egyszerű helycseréről: az okmányirodák közvetlen számítógépes kapcsolatban állnak a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának adatbázisával, így a kérelmezők személyi adatait azonnal ellenőrizni tudják. A rendszer végső kiépítésében alkalmas lesz arra is, hogy a központi adatbázisban szereplő fényképet az iroda számítógépének képernyőjére hívják, ezzel csaknem kizárható például az, hogy létező személy adataival más számára állítsanak ki „hiteles” hatósági igazolványt. Ehhez azonban a személyi igazolvány igénylésekor korábban benyújtott fotókat digitalizálni kell, és ez a munka az elképzelések szerint legkorábban a jövő esztendő derekára végezhető el. Az újonnan kiadott igazolványoknál viszont erre már nem lesz szükség, hiszen a felvételt az irodákban a számítógéphez kapcsolt kamera segítségével készítik el, s a digitalizált fotó – és a polgár szintén elektronikus úton rögzített aláírása – azonnal a központi adatbázisba kerül, és a Budapesten üzemeltetett 14 lézergravírozó ennek felhasználásával állítja elő az igazolványt. A jelenleginél tehát biztonságosabb, gyorsabban elérhető és „interaktív”, vagyis kétirányú kapcsolattartásra alkalmas nyilvántartások jönnek létre, amelyek részben adatokat szolgáltatnak az okmányirodák számára, részben fogadják az igazolvány kiállításához szükséges információkat, például a fotót és a kérelmező ugyancsak digitalizált aláírását.

FELADATOK 2001-TŐL
Mindehhez jelentős beruházásra van szükség: ki kell alakítani, és a szükséges berendezésekkel fel kell szerelni az okmányirodákat, ugyanakkor a központi népesség-nyilván-tartás adatbázisával közvetlen számítógépes kapcsolatot kell létrehozni. Ezzel együtt korszerűsíteni kell majd az útlevél-, a gépjármű- és a vezetői engedély-nyilvántartáso-kat is, hogy a rendszert 2001-re alkalmassá tegyék a korszerűsített okmánycsalád valamennyi tagjának kezelésére. A közelmúltban négy pályázatot írtak ki: szállítókat kerestek az üres személyire és lakcímkártyára, valamint az útlevélre – évente legalább négymillió darabról van szó –, továbbá vállalkozót a táv-adat-feldolgozó rendszer kiépítésére, illetve az okmányirodák felszerelésére. A tenderek november első felében lezárultak, és a hónap végéig a szerződéseket is aláírták. A távadat-feldolgozó rendszer kiépítését a Matáv végzi, az irodák technikai eszközeit a Siemens szállítja, az üres személyi igazolványokat és a lakcímkártyákat az Állami Nyomda és a Pénzjegynyomda által létrehozott konzorcium, az útleveleket pedig a Pénzjegynyomda állítja elő. A tervek szerint a Matáv december 3-ig – tehát lapzártánk után – végez a hálózatfejlesztéssel, míg az okmányirodák felszerelése december 15-ére fejeződik be. Ezt követően azonnal megindul a próbagyártás, az első személyi igazolványokat pedig 2000. január 5-étől adják ki. Egyébként az adatfelvételezés már december 1-jén megkezdődik: a 14. életévüket betöltő fiatalok egy részét – az általános iskolák végzős diákjait – mozgó „irodákkal” keresik fel, így ők juthatnak először korszerűbb okmányhoz. Évente különben mintegy 140 ezer fiatalt kell ellátni személyi igazolványnyal.

ÖNKORMÁNYZATI
FELTÉTELEK

A Belügyminisztérium informatikai és távközlési miniszteri biztosától kapott tájékoztatás szerint az érintett önkormányzatok mindegyikével sikerült megállapodást kötni a feladat átvételéről. Eiselt György elmondta: a kezdetben tapasztalt ellenállást követően – még egy megyei jogú város is tiltakozott az önkor-mányzat-vezető szerint alulfinanszírozott új feladat ellen – már azt tapasztalták, hogy azoknak a városoknak egy része is szívesen létrehozott volna irodát, ahová az első ütemben nem terveztek ilyet. Akadt olyan település, amely a költségeket is magára vállalta volna. Például Gyomaendrőd polgármestere levélben kérte a belügyminisztert: tegye lehetővé okmányiroda kialakítását, hiszen a város saját forrásaiból kialakította az ehhez szükséges feltételeket, rendelkezik megfelelő számítógépekkel, sőt, a fenntartási költségeket is vállalja. Gyomaendrőd egyébként egyike azon településeknek, amelyek polgárai átmenetileg roszszabbul járnak: a személyiigazol-vány-ügyintézést az itt működő rendőrőrs munkatársai elvégezték, januártól viszont a lakosságnak a legközelebbi okmányirodáig húsz kilométert kell utaznia. A helyhatóságok négymillió forintot kaptak a szükséges helyiségek kialakítására, a köztisztviselők bérezésére pedig személyenként jövőre további másfélmillió forintot folyósítanak, és a technikai eszközöket is biztosítják a számukra. A polgármesteri hivataloknak összesen 359 köztisztviselőt kell foglalkoztatniuk, és a státusok harmadát valószínűleg a rendőrkapitányságokon feleslegessé váló közalkalmazottak átvételével oldják meg, tíz százalékát új emberekkel töltik fel, a szükséges létszám nagyobb részét viszont valószínűleg belső átcsoportosítással teremtik elő.