Pest megyét az ország „szíveként” szokták emlegetni. Ha ránézünk a térképre, rögtön láthatjuk, miért. Erre tartanak a jelentősebb vasútvonalak, itt találkoznak az országos jelentőségű főutak, de Pest megyében található Magyarország földrajzi középpontja is, Pusztavacs.

A megye földrajzi helyzetéből adódik vitathatatlan történelmi és közigazgatási szerepe. Napjainkban is jelentős műemlékek őrzik a vidék történelmi emlékeit az őskortól a római koron át a honfoglalás idejéig. Itt alakult ki a XII-XIII. században az akkori magyar királyi székváros, Visegrád. A palota kövei Mátyás király korát idézik, felelevenedik a reneszánsz világ az ide látogatók számára.
Ám nem csupán a múltidézés, az épített örökség, a képzőművészeti és művelődéstörténeti emlékek miatt érdemes ellátogatni ebbe a jelenleg 187 településből álló megyébe, hanem természeti értékeiért is. Rendkívül változatos ez a vidék, hiszen a szikes pusztáktól a magas hegyekig a legkülönbözőbb földrajzi formák megtalálhatók itt.
Itt látható Magyarország legnagyobb folyójának, a Dunának azon szakasza, ahol gyönyörű hegyvidékek ölelésében kanyarog, majd kettéválik, hogy a Szentendrei sziget után Budapest határában újra egyesülhessen a két folyóág. Számos művésznek adott inspirációt ez a vadregényes táj.
A természetvédelmi területek közül Pest megyében található a Duna Ipoly Nemzeti Park legnagyobb része. A Kiskunsági Nemzeti Park 5000 hektáros területe. Különleges, változatos táj, érintetlen természeti szépségek, épített műemlékek, történelmi hagyományok, gasztronómiai kuriózumok és vendégszerető emberek várják azokat, akik ellátogatnak Pest megyébe. Gyógyvizek és fürdők, arborétumok, kúriák, templomok és egyházi műemlékek csak egy-egy példa a látnivalók közül. Luxus- és gyógyszállodáktól a falusi szálláshelyig, elegáns éttermektől a fogadóig minden igényt kielégítő szállás- és vendéglátóhelyek; lovas tanyák, az aktív turizmust kedvelőknek extrém sport lehetőségek, vadászat, golf, vízi sport lehetőségek, azaz minden megtalálható itt, ami kellemes pihenést, kikapcsolódást biztosít.
Több ezer éves történelmi örökség
Pest megye Magyarország középső részén, a fővárost körülölelően helyezkedik el. Nagysága 6394 km2. Határa a történelem során gyakran változott, mai alakját és kiterjedését 1950-ben nyerte el. Lakossága napjainkban növekszik, 2002-ben meghaladta az egymillió 80 ezer főt. Budapest, az ország fővárosa egyben Pest megyének is történetileg kialakult székhelye.
A honfoglalást megelőző időben itt élő embereknek a nyomát a régészeti lelőhelyek tanúsítják, őrzik. A kőkor különböző szakaszaitól kezdve a rézkor, a bronzkor és a korai vaskor e tájon hosszabb-rövidebb ideig tartózkodó népcsoportjainak emlékei megyénkben is előkerültek. A szkíták lovaspásztor népe legkésőbb a Kr.e. VI. század végén szállta meg a Duna bal partját. A kelták Kr.e. 300 körül érkeztek a megye területére. Krisztus születése előtti évtizedekben a Dunakanyarban az eraveszkuszok, tőlük délre a kelta anartusz törzs élt. Kr.e. 11-től a megye Duna jobb parti része már a római birodalom Pannónia provinciájának része lett. A bal parti részt a szarmata-jazigok, majd rövid ideig a kvádok uralták. A rómaiak helyét a hunok foglalták el, majd Attila halála után a gepidák, keleti germán népek és a longobárdok, végül az avarok szállták meg a Dunakanyart.
A magyar honfoglalás (Kr.u. 895-900) után megyénkben – elsősorban a sík vidéken – sűrű településrendszer jött létre. A Duna menti részen két fejedelem osztozott. Kurszán főfejedelem szállásterülete lett a római kori, az egykori Aquicumtól, Óbudától északra eső rész, Árpádé a környező Duna menti sáv a Csepel-szigettel együtt. Kurszán 904-ben bekövetkezett halála után az elhunyt tisztsége és területe Árpádé lett, leszármazottai a megye jelentős részét birtokolták.
A megyéket az első király, Szent István szervezte, alkotta meg. Pest megye kialakulása szakaszosan történt. Az ezen a tájon kialakított közigazgatási egység István uralkodása elején, 1009-ben a Duna két partján fekvő Visegrád megye volt. Ez magában foglalta a későbbi Pilis és Pest megyék területét, a Csepel szigetet és Esztergom megyéből a Duna jobb parti részét. Pest megye névadója az eleinte muszlim kereskedők és szlávok által lakott település, Pest városa volt, ahova még a tatárjárás előtt jelentős számú német lakosság is betelepedett. A Pest megye megnevezés először 1255-ből ismert. Szolgabírái 1322-ben jelennek meg először.
Az 1450-es évektől egészen a török hódoltságig a megye székhelye Üllőn volt. 1526 után Pest, Pilis, és Solt megye a török hódítás áldozatául esett. Pest-Pilis-Solt vármegye hatóságának egyesülése a török uralom középső harmadának évtizedeiben gyakorlatilag megtörtént. Ezt a tényt 1659-ben törvénybe is foglalták. Kinevezték Wesselényi Ferenc nádor személyében az egyesített megye első főispánját. Ekkor kapott a megye címert és pecsétet. A főispáni széket 1848-ig, a nádori méltóság megszűnéséig Pest-Pilis-Solt vármegyében mindig – ha volt – a nádor töltötte be.
Lehetőség a fejlődésre
Gazdasági erejét, fejlődési lehetőségeit tekintve Pest megye az ország több más területéhez, de különösen a fővároshoz képest évtizedeken keresztül a lemaradók, illetve az utolsók között volt. Az elmúlt 18 évben azonban jelentős változások történtek a megyében, a növekedés meghaladja az országos átlagot. A megye gazdasági fejlődését magyarázza a vállalkozások magas száma, ami Budapest után a második legnagyobb az országban.
A megye lakosságának jelentős hányada még mindig a fővárosban vállal munkát, de Pest megyében a folyamatosan bővülő vállalkozási infrastruktúra egyre szélesebb körben biztosít lehetőséget a foglalkoztatásra. Ennek megfelelően a munkanélküliségi ráta jóval alacsonyabb, mint az országos átlag: 5,9. Pest megyében korábban az agrárszektor jelentősége volt számottevő. Mára a gazdaság szerkezete ipari-agrár jelleget tükröz, de a vendéglátás, és a különféle szolgáltatások szerepe is meghatározó lett. Az évek óta megfigyelhető struktúraváltást – a mezőgazdaságról a hangsúly az ipari és szolgáltatási szektorra tolódik – a beruházások is tükrözik, melyek legnagyobb mértékben a kereskedelem területén nőttek. Az ipari ágazatokon belül a gép- és élelmiszeripar túlsúlya jellemző, napjainkban a legnagyobb növekedést is itt produkálják.
Elsősorban az agglomeráció települései vonzzák a beruházásokat, ennek eredményeképpen itt épültek fel elsőként a ma már országosan is ismert hipermarketek, az Auchan, a Cora, a Metro, a Tesco, az Ikea, de itt létesített központot például a Glaxo Wellcome gyógyszeripari vállalat is. Nagyon fontos megemlíteni, hogy évek óta folyamatosan növekszik az építőipar teljesítménye, mind az előző évekhez, mind az országos átlaghoz képest. A lakásépítések nagyarányú bővülése is jelzi, hogy Pest megye egyre vonzóbb letelepedési célterület. A külföldi vállalkozások jelentős zöldmezős beruházásokat valósítottak meg az agglomerációban, elsősorban Budaörs, Gödöllő, Vác, Dunaharaszti, Gyál, Üllő, Vecsés, Fót térségben.  Az utóbbi évek tendenciája, hogy a külföldi érdekeltségű cégek vállalati központjai a fővárosból, a környékbeli helységekbe települnek ki. Ez a kitelepülés várhatóan a jövőben is folytatódik, mivel a főváros környéki településeken a feltételek egyre vonzóbbak lesznek. A megyében mintegy 20 ipari park várja a betelepülő cégeket.
Pest megye az ország összes mezőgazdasági termőterületének mintegy 6,3 százalékával rendelkezik. A magyar mezőgazdaság által 2005-ben megtermelt GDP-nek több mint 7,2 százaléka Pest megyéből származott. Az utóbbi húsz év folyamán a mezőgazdasági terület csökkent. Legnagyobb mértékben a szőlő, gyümölcsös és kert. A szántó nagysága nagyjából változatlan maradt, a halastavak és az erdőké pedig növekedett. A régió mezőgazdaságának területi szerkezetéről általánosságban elmondható, hogy a főváros közelében, az intenzív kertészeti kultúrák dominálnak, a távolabbi, elsősorban alföldi térségben pedig a hagyományos állattartás és szántóföldi növénytermesztési kultúrái. Országos viszonylatban kiemelkedő a régió zöldség és gyümölcs termesztése, valamint a tejtermelés.
A térség az átlagosnál sűrűbb út- és vasúthálózattal rendelkezik, a közlekedés, a szállítás gyorsítását, biztonságát elősegítő autópályák mindegyike áthalad a régió területén. A Duna Európa egyik legjelentősebb vízi szállítási útvonala is. Ez a természeti adottság temérdek kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. A Ferihegyi repülőtér jóvoltából 32 országgal vagyunk közvetlenül kapcsolatban. A régióban 78 Pest megyei település alkotja hivatalosan az agglomerációt.
A jövő: tudásrégió
Több évi munkával elkészült, s Pest Megye Közgyűlése elfogadta a megye struktúratervét, mely többek között a gazdaságfejlesztés stratégiáját is magában foglalja. Ebben központi helyet foglal el a tudásrégió programja, mely elsősorban az informatikára és a biotechnológiára alapozva elsősorban a Zsámbéki-medencében és Gödöllőn kíván megvalósítani olyan tudásközpontokat, ahol kutatóintézetek, egyetemek, kongresszusi központok, szállodák, a legmodernebb technikával felszerelt termelő üzemek dolgoznak együtt. A ma még kevésbé fejlett kistérségek jobb bekapcsolását szolgálhatja a gazdaság vérkeringésébe, hogy az eddigi sugaras szerkezetű úthálózatot az M0 körgyűrű teljes kiépítésével és a településeket összekötő térhálós utak kiépítésével javítják az egyes térségek közötti közlekedési kapcsolatok színvonalát, és ezáltal segítik és ösztönzik az ipartelepítést. Új lehetőségeket teremt a gazdaság élénkülésére az Ipoly-mentén a szomszédos szlovákiai kistérségekkel való uniós normák szerinti együttműködés, melynek immár nem gátja az országhatár, lehetőséget nyújt a két ország települései közötti Ipoly hidak újjáépítésével a közlekedési kapcsolatok javítására, közös vállalkozások létrehozására, az elzártság felszámolására. Az ilyen együttműködéseket az Európai Unió is kiemelten támogatja.