Új paradigma: Kormányzat 2.0?

Az internet már eddig is jelentősen befolyásolta a társadalmi, gazdasági és hivatali érintkezések formáját, tartalmát. Az internet következő generációja – a WEB 2.0 azonban már alapvető változásokat generálhat.
Ennek alapja pedig az interaktivitás (szöveges, hang, vizuális) és partneri együttműködés. Ez lehetővé teszi, hogy egy-egy téma köré (érdeklődési kör, termékgyártás, kutatási eredmény, testre szabás) közösségek szerveződjenek (Linux, Wikipedia, InnoCentive, Creative Commons), melyek tagjai az előállított termékek termelői és fogyasztói is egyidejűleg (YouTube, Flickr), azaz más néven „prosumer”-ek (az angol producer – consumer, azaz termelő – fogyasztó szó párból). A mai tizenévesek, ill. a közeljövő munkavállalói már az Interneten szocializálódtak (Net Generation), társadalmi életüket nagyrészt itt bonyolítják (iWiW, Facebook, Second Life, Flickr), a termékek jelentős részét itt szerzik be (eBay, Amazon, iTunes). Ez befolyásolja, leendő munkahelyükkel, ill. a közigazgatási szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárásaikat.

Új típusú együttműködés

A hálózatokon alapuló együttműködés sémáinak négy alap pillére van: nyitottság, egyenrangúság, (feladat) megosztás, globális megjelenés.
A nyitottságot a legtágabban kell értelmezni. Láthatóvá tenni az eddig titokként őrzött adatokat elfogadva, hogy saját szakértőink tudása kisebb, mint a világban jelenlevő összes szakértőé, akik közül, ha többeket be tudunk vonni egy megoldásba, jobban járunk. Be kell tudni fogadni a nem szakértőktől érkező véleményeket is (a „nem szakértő tömeg” gyakran jobb döntéseket hoz, mint egy szakértői csoport). Adatbázisok megnyitásával növeljük az átláthatóságot és a bizalmat.
Az egyenrangú együttműködés az előző pillér gyakorlati megvalósítása. Olyan eszközöket, kereteket (szoftvert, szervezetit vagy gyártót/implementálót) kell biztosítani, melyek lehetővé teszik mindenki számára a részvételt, akiknek ez szándékában áll (szükség esetén a koordinációt biztosítani kell). Lehetőséget kell adni az önszerveződéshez.
A megosztás általánosan értelmezendő, az információ, az intellektuális tulajdonjogok, ill. a feladatok, az implementálás megosztása több – akár konkurens – szervezet között is, a közös eredmények későbbi jobb kihasználása érdekében.
A globális megjelenést az események globális szintű követése, az erőforrások (beleértve az emberieket is) beszerzése a világpiacról, az ellátási lánc szervezése vállalkozásokon és határokon keresztül (ügyintézés intézményi határokon keresztül), szolgáltatások határok nélkül (különös tekintettel a tudásalapúakra) jellemzi.

Kormányzat 2.0

Bár nincs elfogadott definíciója a fogalomnak, a jövőben sokszor fogunk találkozni vele. Sok működő megvalósítás van, mely már egy-egy elemének tekinthető (az állampolgárokkal közösen készített rendőrségi törvénytől, az ügyintézést támogató szakértői rendszereken keresztül a miniszterelnök on-line interpellálhatóságáig), de nincs egységes szerkezetbe foglalt, szervezeti – funkcionális ajánlás. Egyelőre a Kormányzat 2.0 alapelveit az alábbiakban foglalhatjuk össze (kormányzat alatt önkormányzat, politika alatt a helyi politika is értendő).
Kevésbé hierarchikus közigazgatás, a döntéseket a legalacsonyabb szinten hozzák meg, nagyobb önállóságot és felelősséget adva az ügyfelekkel kapcsolatban álló ügyintézőknek. Az ügyfeleket partnernek tekintik. Ezek szemléletbeli változásokat, eddigiektől eltérő személyi tulajdonságokat igényelnek. On-line szakértő rendszerek támogatják a személyre szabott Internetes ügyintézést.
Az intézmények nem alkotnak információs szigeteket, az ügyintézés folyamatos akkor is, ha egyes fázisait más-más intézmény gondozza. Közigazgatási szerv birtokában levő adatot az állampolgártól nem kérnek be (megosztás), az ügyintézés egy ponton keresztül történik (globalitás).
Nyitott és transzparens kormányzat, ami megnyilvánul a politika meghatározásban, mint pl. állampolgári részvétel a jogalkotásban, a költségvetés és a döntések előkészítésében (nyitottság), az elszámoltathatóságban – mikor mire költik az intézmények az állampolgárok pénzét -, a belső adminisztrációban, mint az ügyek követhetősége, a felelősségi körök nyilvánossága (egyenrangú együttműködés).
A kormányzati tevékenység jelentős része eltolódik az összehangolás és támogatás irányába, nem megvalósítja és ellenőrzi a folyamatokat, szolgáltatásokat, hanem elősegíti azokat (megosztás). Ezeket megvalósíthatják állampolgárok közösen, a vállalkozói szféra, de magának a kormányzatnak a bevonásával is, és létrejöhetnek közszolgáltatásokat biztosító, de nem közigazgatási szervezetek (egyenrangú együttműködés). Ehhez „megerősödött” (empowered) állampolgárokra van szükség, akik hajlandóak a saját kezükbe venni egyes ügyek intézését (lásd prosumer).
A közigazgatás működését az állampolgári visszacsatolások befolyásolják, „vezérlik” (egyenrangú együttműködés).
Mindezek hátteréül a bevezetőben említett WEB 2.0 alapú közösségi eszközök, módszerek szolgálnak.