Vincze Ferenc, Hajdúszoboszló jegyzője elkötelezett híve
az informatika alkalmazásának.
Vele beszélgettünk ennek fontosságáról és hasznáról.

■ Mikor találkozott először számítógéppel?
– Tíz évvel ezelőtt, az akkori városi tanácson.

■ Mire használták először?
– Semmire nem használtuk, nem is tudtuk, hogy mire lehet használni.

■ Hogyan győződött meg arról, hogy a számítógép támogatja a munkát?
– Egy olyan program nyomán, aminoteszfunkciókat látott el. Kötelező feladatokat, jelentési határidőket tartalmazott, amelyek nekem fontosak voltak. A notesz után a pénzügyiszociális vonalon kezdődött meg az informatikai fejlesztés.

■ Miért a szociálpolitika volt az első, géppel támogatott igazgatási tevékenység?
– A képviselők megkapták azt a szociálpolitikai jogkört, hogy a segélyeket ne a hivatal osztogassa, hanem a képviselő-testület. Hajdúszoboszlón 24 ezer ember él, és több mint 10 ezer a szociális ügyek száma évenként. A képviselő-testület a döntés jogát átruházta a szociális bizottságra.

■ Mit kezdett a bizottság a tízezer ügyirattal?
– A szociális bizottság lemondott. Abizottsági elnökkel, dr. Kovács Zoltánnal, a szociális területen dolgozó kollégáimmal és az informatikusokkal megbeszéltük, hogy számítógépet alkalmazunk.

■ A képviselő-testület hogyan reagált?
 .– „Mi támogatjuk, mondjátok meg,mibe kerül ez az önkormányzatnak.” A szociális törvény akkor még nem létezett. Az volt a célunk, hogy ne az emberek zsebébe tegyük a pénzt, hogy másra költhessék, hanem a létfeltételeket próbáltuk segíteni. A lakbér- és rezsiköltségeket támogatta az önkormányzat, erről rendeletet alkotott. Ezeknek az ügyeknek az elintézését segítette a szoftver.

 .■ Mennyi időre volt szükség a szoftver feltöltéséhez?
 .– Hetekig tartott. Bekértük a kérelmeket, és feltöltöttük a rendszert ezekkel a kérelmekkel.

 .■ Mennyi idő alatt tudta a bizottság a döntéseket meghozni, miután ez a szoftver már működött? Hány ülést kellett ezért tartani?
 .– Az első 1247 kérelem elbírálása két és fél óra alatt megtörtént.

 .■ A tagok a bizottsági ülésen automatikusan elfogadták, amit a gép javasolt?
 .– Nem fogadták el. Minden szempontot figyelembe kellett venni, így született meg az a konstrukció, ami a mai napig működik.

■ Mi volt a második lépés?
 – A feladatok és hatáskörök rendszerének megteremtése. A mai napig fontos terület, hogy kinek mi a dolga, és hogyan lehet elosztani a feladatokat és hatásköröket. Mi átruházható, mi nem. A képviselő-testület a hatásköreit átruházta a polgármesterre és a bizottságaira. A jegyzőnek közel kétezer hatásköre van, képtelenség, hogy ezt egy ember végezze.

 ■ Előmozdította-e a választási rendszer a polgármesteri hivatalban a számítástechnika alkalmazását?
 .– A választásokon százával várták az emberek az eredményt, mi pedig viszonylag gyorsan meg tudtuk nekik mutatni. A teljes feldolgozási-értékelési folyamat nyilvánosan zajlott, bárki betekinthetett, hogy áll, mikor mi zajlik. Ez garancia arra, hogy az ezzel foglalkozó köztisztviselői gárda és a szavazatszámláló bizottságok nem csalhatnak.

■ Voltak-e kudarcok?
– A valódi igazgatás nyomonkövetésére nem volt megfelelő alkalmazásunk, bár vásároltunk néhányat. Kiderült, hogy azok nem megfelelőek. A Bihar megyei informatikai központtal saját fejlesztésekbe kezdtünk.

■ Hány gép van a hajdúszoboszlói polgármesteri hivatalban?
– 59-en vagyunk, és mindenki gépelőtt ül. Akik megtanulták a szoftverek használatát, később bedolgozhattak az új felhasználói programok készítésébe.

■ Milyen célokat szolgál a térinformatika?
– Megmentettük a közműnyilvántartást, átvettük a korábbi nyilvántartó vállalat embereit, és elkészítettük a közműnyilvántartást. Ez a hivatal vállalkozási üzletága lett, amelynek négy alkalmazottja van. Megállapodásunk van a közüzemi cégekkel, a TIGÁZ-zal, a TITÁSZ-szal. Mi szolgáltatjuk és dolgozzuk fel az adatokat. A polgármesteri hivatalnak ebből az a haszna, hogy van egy olyan térinformatikai rendszer, ami ezeket az információkat kezeli, továbbá vállalkozási bevételt termel, a hatósági eljárásokhoz konkrét adatot szolgáltat, és támogatja az ügyintézőt a munkájában.

■ Miért jó a jegyzőnek, ha a hivatalban számítástechnikai eszközök működnek?
– Képviselő-testületünk minden informatikai fejlesztési igényünket támogatja, de látni akarják az eredményt. A politikának meg kell előlegeznie a bizalmat és a pénzügyi befektetést, azonban az eredménynek garantáltnak kell lennie. Ez a folyamat nem húzódhat sokáig.

■ Miért szükséges a lakossági kapcsolatokban a számítástechnikai infrastruktúra kiterjesztése?
– Jelenleg az embereket csak az érdekli, hogy mi gyorsan, szakszerűen, hatékonyan és jogszerűen intézzük az ügyeiket, és ügyfélként ne kelljen sorban állással pazarolniuk az idejüket.

■ Milyen követelmények vannak a polgármesteri hivatalban a humánerőforrásgazdálkodásban?
 .– Sokan mondják, hogy gazdag a város, ami igaz is, de ez nem magától jött létre. A képviselőkkel olyan viszonyban vagyunk, amelyben létrejöhetett, hogy adtak a hivatalnak egy keretösszeget, amit szabadon használhatunk fel bérre, dologi kiadásra és egyebekre. A mi döntésünk, hogy a korábbi 90 emberrel végezzük el a feladatokat vagy a mai 59-cel. És leszünk még kevesebben vagy többen is, ahogy a feladat kívánja. Jelenleg az alapilletmény 30 000 forint, de a dolgozók fele többet kap ennél, és mellékes pénzekhez is hozzájut plusz feladatokért cserében, pl. próbanépszámlálást végeztünk a KSH-nak.

 .■ Milyen a számítástechnikai rendszer az önkormányzat intézményeiben?
 .– Ide is több tízmilliós invesztícióttettünk az önkormányzati pénzekből.

 .■ Mik a legsürgősebb feladatok?
 .– Az első egy ügyfél- és információsszolgálat létrehozása, a második egy belső igazgatásra orientált, integrált rendszerfejlesztés, a harmadik pedig a nyitás az intézmények felé, és onnan – hálózatokon keresztül – adatok begyűjtése. Ezt kiterjeszthetnénk a partnerszervezetekre is: ilyenek a kamarák, a mezőgazdák egyesülete stb. Azt szeretnénk, hogy a nálunk rendelkezésre álló adatvagyonnak legyen egy közhasznú, nyilvános felülete, ami aktuális adatokkal az érdeklődők rendelkezésére áll.

■ Tételezzük fel, hogy Hajdúszoboszlón a képviselő-testület nem szavazott meg semmilyen pénzt az informatikai fejlesztésre, és hogy a jegyzőnek nincs semmilyen személyes ambíciója az informatikai fejlesztésekre. Akkor az ugyanilyen szintű feladatellátás milyen többletekbe kerülne?
– A jelenlegi 59 helyett 100 kolléga kőkorszaki módon dolgozva sem tudná elérni azokat az eredményeket, amelyek a mi módszereinkkel sikerülnek. Ehhez hozzá kell tennem, hogy akkor én itt nem lennék jegyző.