Szombathelyi kistérség
A sokszínű Vas megye székhelyének környékén 1996-ban 40 település döntött úgy, hogy a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény által biztosított lehetőséggel élve megállapodást kötnek a fejlesztések összehangolására, a közös területfejlesztési koncepciók, programok, javaslatok és tervek kialakítására. Együttműködésünk időközben kibővült az egészségügy, közoktatás, szociális ellátás, belsőellenőrzés és könyvtári szolgáltatási feladatok közös intézésével.
646 km2-es területünk a festői Pinka völgytől a megye legnagyobb vízfolyásáig, a Rába folyóig terjed. Szombathellyel, a megye székhelyével együtt 113 ezren lakják e vidéket magyarok, németek, horvátok és más etnikumhoz tartozók békésen egymás mellett élve több, mint ezer éve. Sokszínűsége nemcsak a tájban, de az itt élő emberek alkotta közösségekben is megmutatkozik.
A kistérség infrastruktúrája magas színvonalú, vezetékes ivóvíz és szervezett hulladékgyűjtés minden településen van, 36 település be van kapcsolva a vezetékes gázellátásba is. A szennyvízcsatorna kiépítése még 6 faluban nem kezdődött el.
Alternatív energiaforrásként újdonság a kistérségben a Pornóapáti biomassza fűtőmű és a vépi szélerőmű.
Az elmúlt 9 év alatt számos sikeres pályázat eredményeként tudtuk fejleszteni infrastruktúránkat, felújítani közterületeinket, középületeinket.
1999-ben elkészítettük a vidékfejlesztési és agrárstruktúra programunkat, 2001-ben ennek operatív programját.
2000-ben közoktatási, intézményműködtetési és fejlesztési tervet dolgoztattunk ki, majd 2001-ben ezt cselekvési programtervvel egészítettük ki.
2001-ben a sürgősségi ügyelet létesítésére és működtetésére készítettünk több pályázatot. Ezek eredményeképpen 2002-ben sikerült a kistérség teljes területére kiterjedő központi orvosi ügyeletet elindítani.
2002-ben elkészült a Szombathelyi Kistérség Területfejlesztési Programja, 2005-ben a komplex területfejlesztési koncepciója és programja.
Kistérségi szinten megszervezett feladatellátások: nevelési tanácsadás és pályaválasztási tanácsadás, gyermekek napközbeni ellátása és családsegítés, mozgókönyvtári feladat, hajléktalanok nappali melegedője, pszichiátriai betegek közösségi ellátása, szenvedélybetegek közösségi és nappali ellátása, támogató szolgálat és fogyatékosok nappali ellátása, a belső ellenőrzés.
A kistérség gazdag természeti értékekben, történelmi és kulturális emlékekben. Kultúránkat, hagyományainkat és népművészetünket évente, szeptember utolsó szombatján, Szombathely Fő terén, a Kistérségi Forgatagon mutatjuk be.
Sárvári kistérség
A sárvári kistérség Vas megye keleti részén helyezkedik el, határos a csepregi, a szombathelyi, a celldömölki és a vasvári kistérségekkel, illetve északon Győr-Moson-Sopron, délen pedig Zala megyével. Területe 590 km2, ezzel Vas megye második legnagyobb kistérségének számít. A kistérséghez korábban 31, 2007. szeptember 25-étől 32 település tartozik, harminc község és két város. Sárvár 1968-ban, Répcelak pedig 2001-ben nyerte el a városi rangot. 2007. évi adatok alapján 37 627 fő él a kistérségben.
A kistérség egyik sajátossága, hogy Vas megye egyik kétpólusú kistérsége, hiszen a csepregi kistérség mellett csak itt található két város, másik jellegzetessége, hogy a megye minden jelentős – meglévő és tervezett – főútvonala érinti a térséget. A megye folyói közül a Rába átszeli, a Répce pedig északon keresztezi a területünket. A folyók mellett a turizmus számára a sárvári és a szelestei fürdő, valamint a Szajki-tavak jelentenek vonzerőt.
Gazdasági szempontból a kistérség vonzerejét az adja, hogy a sárvári és az új répcelaki ipari park mellett több nagy és kisvállalkozás biztosít munkalehetőséget a lakosságnak. Sárvár és Répcelak város nagy múltra visszatekintő gyárai ma is garantálják a kistérség kedvező foglalkoztatottsági mutatóit. A nagyobb vállalatok mellett szinte minden településen kis- és középvállalkozások biztosítanak munkát az ott élőknek.
A kultúra, a hagyományok szempontjából ki kell emelni a sárvári Nádasdy várat – a Nádasdy-vár Művelődési Központtal együtt – és az ott szervezett programokat, az ikervári Batthyány kastélyt és kultuszt, az ország első vízi erőművet szintén Ikerváron, a sitkei kápolnát és az évente megrendezett Sitkei rockfesztivált, a hosszúperesztegi főzőversenyt, vasegerszegi Markusovszky kastélyt, a rábapatyi és a bejcgyertyánosi kosárfonó hagyományokat. Több évtizedes múltú a répcelaki sajtgyártás és széndioxid feldolgozás, a sárvári könnyű- és élelmiszeripar, a szelestei arborétum.
A kedvezményezett kistérségek besorolásának felülvizsgálatánál elkészült elemzések a sárvári kistérséget a 173 hazai kistérség közül fejlettségi, gazdasági és demográfiai mutatók alapján a 38. helyre sorolták.
Celldömölki kistérség
A celldömölki kistérség Vas megye délkeleti részén húzódik 474 négyzetkilométeres területen. Kemenesalja 28 települését foglalja magában, nagyságban Vas megye harmadik kistérsége. Központja Celldömölk város. 27 ezren élnek a kistérségben, melyre jellemző az aprófalvas településszerkezet. Az 500 lakos alatti települések száma 17, a legkisebb település Keléd 90 lakossal. Mindössze három település lakosságszáma haladja meg az 1000 főt.
A közigazgatási feladatokat többnyire körjegyzőségekben látják el a települések, mindössze három településen van önálló jegyzőség. A kistérség központjában, Celldömölkön okmányiroda működik. A celldömölki kistérség önkormányzatai 2004 júniusában hozták létre a Celldömölki Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulását.
Kemenesalja természeti és művelődéstörténeti értékekben gazdag, idegenforgalmi adottságai kedvezőek. A táj ékköve az ötmillió éves Ság, a vulkanikus hegy jelentős része tájvédelmi körzet. Kemenesalján alkotott Berzsenyi Dániel, Petőfi Sándor, Weöres Sándor. A legtöbb településen kastélyok, kúriák, templomok őrzik a múltat. A kistérség jövőjét az idegenforgalmi adottságokra építik. Legfontosabb szerepe a térség gyógyfürdőire – a celldömölki Vulkán fürdőre, a borgátai és mesteri termálfürdőkre – épülő fürdőturizmusnak, a Kis-Máriazell, a mai Celldömölk zarándokturizmusának, valamint a Ság hegyhez és a Kissomlyóhoz kötődő borturizmusnak lehet.
Körmendi kistérség
A kistérség a Nyugat-dunántúli régió kapuja: nyugatról Ausztriával határos, északon a szombathelyi, keleten a vasvári, délen a zalaegerszegi és az őriszentpéteri, délnyugaton pedig a szentgotthárdi kistérség a szomszédja. A kistérség városi központtal, kedvező kapcsolatokkal rendelkező homogén települési egységet képező tipikusan aprófalvas jellegű térséget alkot. A kistérségi központban, Körmenden él a lakónépesség 55%-a. A térséget középen kelet-nyugati irányban a Rába folyó szeli ketté. A folyó völgyében halad a Budapest felé kapcsolatot biztosító 8-as számú főútvonal és a vasútvonal is, amelyek meghatározzák a fő gazdasági tengelyt. A város határában metszi a 8-ast a 86-os számú főút, amely a térség észak-déli irányú közlekedési tengelye: megteremti a kapcsolatot a régió nagyvárosaival, Szombathellyel és Győrrel észak felé, míg Zalaegerszeggel déli irányba. Nyugaton Rábafüzesnél az ország egyik legnagyobb forgalmú határátkelőjén keresztül kapcsolat nyílik a Graz–Maribor–Ljubljana és a Graz–Klagenfurt–Tarvisio nemzetközi közlekedési folyosóra.
A kistérséget Körmend város és a vonzáskörzetét alkotó települések alkotják. A városra jellemző, hogy környezetének gazdasági, egészségügyi és kulturális központja. Körmend rendezett, nyugati típusú kisváros, amelyben régen is és most is élénk kulturális élet, sokszínű civil tevékenység folyik. Körmend, a középkori mezőváros a XVII. századtól a Batthyány-család hercegi ágának uradalmi központja volt. Híres műemléke a középkori vár átalakításával a XVIII. században épült, négy saroktornyos Batthyány-kastély. A kastély és a mellette található park a kistérség egyik meghatározó kulturális öröksége.
A térségben található települések önkormányzatai 1996-ban alakították meg a Körmend és Kistérsége Önkormányzati Területfejlesztési Társulást, közös fejlesztéseik és érdekérvényesítésük megvalósítása céljából. A Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás, mint szakmai utódszervezet 2005. május 10-én jött létre a statisztikai kistérség területén, 25 település részvételével, melynek lakosságszáma összesen: 22089 fő. A kistérségben működő települési önkormányzatok a Társulást egyes oktatási és nevelési, szociális ellátási, egészségügyi ellátási, művelődési, belső ellenőrzési, közbeszerzési, társulás ügyintézés korszerűsítés és területfejlesztési feladatok végrehajtására, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására), térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolására hozták létre. A Társulás jelen feladat-ellátási tevékenysége során szakmai és komplex program-előkészítő, javaslattevő, programmenedzselő, koordináló, döntést hozó, végrehajtást figyelemmel kísérő és végrehajtó feladatokat lát el az egyes közszolgáltatások területén.
Vasvári kistérség
A kistérség a 23 településével Vas megye déli részén helyezkedik el. Elmaradott, hátrányos helyzete évtizedek óta fennáll, jelenlegi besorolásával a kedvezményezetti kistérségi kategóriába tartozik.
Központja Vasvár az államalapítás idején az egyik nyugati határvármegye, a később róla elnevezett Vasvár vármegye székhelye volt. E rangját az 1578. évi országgyűlési határozattal a török veszély idején veszítette el. Az egykori szabad királyi városi jog és a városi rang elvesztése, majd késői (1986. évi) visszaszerzése a vonzáskörzetre is hátrányosan hatott.
Így a történelmi múlt hányattatásait nézve, nagyon fontos a kistérségi összefogás és a kölcsönös együttműködés. Ezt ismerték fel a környező települések képviselői, mikor a kezdeti aggályokat leküzdve elég korán létrehozták e szervezetet. A munkaszervezeti teendőket a megalakulás óta a székhely település Polgármesteri Hivatala látja el.
A többcélú kistérségi társulás a feladatkörei felvállalásakor kiemelt figyelmet fordított a közoktatási és nevelési feladatok szervezésére, így a mikrokörzetekben 8 intézményfenntartó társulás működik óvodák és általános iskolák fenntartására. A szociális és gyermekjóléti társulási hatásköröket 15 éve a székhelytelepülésen e feladatkörökben színvonalasan tevékenykedő Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány biztosítja feladat-ellátási szerződéssel, mindenki megelégedésére. A társulási feladatok jobb ellátását szolgálja a pályázati támogatásból beszerzett 50 személyes teljesen felszerelt új közösségi busz, mely az iskolajáratokon kívül egyéb kulturális, szociális célokat is szolgál. A kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának megalkotása révén a Társulási Tanács teljes körűen gondoskodik a településekre kiterjedően is a kötelező alapszolgáltatások biztosításáról. A meglévő és felvállalt szociális szolgáltatások és ezek fejlesztésére tett elképzelések széles körűek és biztosítják az esélyegyenlőség hozzáférését. Az egészségügyi feladatok körében hétközi és hétvégi központi orvosi ügyelet működik teljes felszereltséggel a kistérség lakosságának jobb ellátása érdekében, melyet a székhelytelepülés Egészségügyi Alapellátó Intézménye működtet.
A mozgókönyvtári feladatok ellátása 18 településen történik, melyet a székhelytelepülés önkormányzatának könyvtára biztosít. A város elnyerte a „Könyvtárpártoló önkormányzat” címet jelentős könyvállománya és beszerzése okán. Így a térségi feladatellátás során nemcsak a társulás állománya, hanem a vasvári könyvek, kiadványok is forognak.
A gazdaság- és turizmusfejlesztési, valamint idegenforgalmi hatáskör feladatellátását a társulás azért vállalta, mert a térség gazdaságilag fejletlen, magas a munkanélküliség, alacsony a bérszínvonal, s a lakónépesség elöregszik. Itt a vidéki turizmus, idegenforgalom fejlesztését tűztük ki célul. E körben Kistérségi Egyeztető Fórum működik, melyben az önkormányzatokon kívül a gazdasági és a civil szféra is képviselteti magát.
A területfejlesztés, mint kiemelt szerep ellátása érdekében együttműködési megállapodás keretében részt vettünk a Pannon Helyi Klaszter Társulás munkájában. Ennek célja a helyi hagyományos kézműipari, mezőgazdasági termékek fejlesztése, előállítása, e termékek piacra jutásának elősegítése.
A társulás szervezésében, koordinálásával történt az AVOP LEADER helyi akciócsoport megalakítása 49 pályázóval. Ennek sikere a 100 millió forint értékű pályázati összeg elnyerése, melynek keretéből gazdasági társaságok, magánszemélyek, alapítványok is részesültek pályázataik révén.
A Hegyháti Foglalkoztatási Paktum megalakítása szintén pályázati támogatásból valósult meg. A munkahelyteremtés elősegítése mellett e szervezet célja a társulás közreműködésével a partnerség kialakítása a munkaerő-piaci szereplők közt.
Szentgotthárdi kistérség
A Szentgotthárdi kistérség települései három nemzeti park (Őrségi Nemzeti Park, Raab Naturpark, Goricko) metszéspontjában helyezkedik el. A Lapincs folyó a székhelytelepülés, Szentgotthárd területén egyesül a Rábával. 2002-ben a WWF az évtized folyójának nyilvánította a Rábát, mint Magyarország egyetlen vadvízi folyóját. Az Európai Unió tagállamaiban tavaly írták ki először a Kiváló Európai Desztináció pályázatot: az Európai Bizottság mindössze néhány hónapja jelentette be Brüsszelben a legvonzóbbá tett turistahelyek számára kiírt uniós díj nyerteseit: az Őrség nemcsak Magyarország legjobban fejlődő vidéki desztinációja, hanem az Unió 11 legjobban ajánlott térségének egyike.
A Rába és a Lapincs 7 éve, 2001 óta habzik a magyarországi folyásterületen! A habzás oka a Stájerországban, Wollsdorf, Feldbach és Jennersdorf településeken található bőrgyárak, valamint a Fürstenfeldben üzemelő geotermikus erőmű által a folyóba eresztett szennyezés. A folyó és környezetének élővilága helyrehozhatatlan károkat szenvedett el az évek folyamán.
A cikk A tűrés államhatárán címmel e számunk XXXX oldalán olvasható.
Őriszentpéteri kistérség
Az Őriszentpéteri Kistérség Vas megye dél-nyugati szegletében található. Szomszédos kistérségei: észak-nyugaton a Szentgotthárdi, északon a Körmendi-, keleten a Zalaegerszegi-, dél-keleten pedig a Lenti Kistérség. Nyugaton Szlovéniával határos.
Tipikusan aprófalvas vidék, egyedül a térség központjának számító, Őriszentpéternek 1000 fő feletti a lakossága, a falvak többsége (18 település) 500 fő alatti törpefalu. Nagyon alacsony a népsűrűség, az országos átlag negyedét sem éri el.
Az Őrség határvidék volt a honfoglalás óta, innen kapta nevét. Az Őrségre az úgynevezett „szeres” településszerkezet a jellemző, amely az országban csak itt található meg. Rendkívül vonzó turisztikai célpont, hiszen páratlan természeti-, (nemzeti park), népi építészeti-, kulturális-, történelmi- adottságokkal rendelkezik, valamint értékes hagyományokat őriz. Főbb látnivalói: veleméri és őriszentpéteri Árpád-kori Római Katolikus templom, Pityerszeri Szabadtéri Néprajzi Múzeum, pankaszi Harangláb, magyarszombatfai Fazekasház, Vadása-tó. A szabadidő hasznos eltöltéséhez ezenkívül számos nagyrendezvény szolgál: Őrségi Vásár, Nemzetközi Tökfesztivál, Hétrétország- szerek és porták fesztiválja, Virágzás Napjai, Nemzetközi Fazekastalálkozó. Az Őrség 2007-ben „Magyarország Legjobban fejlődő vidéki desztinációja” címet kapott, és Európa 10 legjobbja közé sorolták.
A 22 település feladatait 8 körjegyzőség látja el (ebből egyik Őriszentpéteri Polgármesteri Hivatal), érdekessége, hogy az ebből egyik település a Szentgotthárdi Kistérségben található.
Legnagyobb problémát a munkanélküliség jelenti. A gyenge infrastruktúra és az alacsony életszínvonal és a szigorú környezetvédelmi szabályok (Nemzeti Park) miatt a vállalkozások, befektetők messze elkerülik térségünket.
Felső-Répcementi kistérség
A Nyugat-dunántúli Régió észak-nyugati részén, az Alpokalja, illetve a decemberben megnyílt osztrák határ közelében helyezkedik el.
A kistérség 16 településének lakosságszáma 10.667 fő, az Őriszentpéteri Kistérség után a legkisebb. A Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás 2005. április 21-én alakult 17 település részvételével. Az alakulás óta 1 település (Hegyfalu) a 2006. októberi önkormányzati választásokat követően kezdeményezte átsorolását a Sárvári Kistérséghez. Sajátossága, hogy kétpólusú, a székhely Csepreg és a társszékhely Bük város csak együtt képes igazi centruma lenni a Kistérségnek, egyfajta „ikerközpontként”.
Bük a turizmus, az idegenforgalom, a gazdaság központja, Csepreg a szellemi és államigazgatási centrum. Közös feladatellátás kistérségi szinten: Központosított orvosi ügyelet, közoktatási feladatellátás, mozgókönyvtári feladatellátás, családsegítő és gyermekjóléti Szolgálat.
Kőszegi kistérség
A Kőszegi kistérség a Nyugat-Dunántúli Régió nyugati és Vas megye északnyugati szélén terül el, határos Győr-Moson-Sopron megyével és Ausztria Burgenland tartományával. A térség központja Kőszeg városa, területe 185 km2, amely 15 településével a megyében a legkisebb.
A terület kedvező klímájának, a szennyező ipari üzemek hiányának, és a térség magas fokú erdősültségének köszönhetően a levegőtisztaság a Kőszegi kistérségben messze meghaladja az országos átlagot, mely nagy vonzerőt jelent. Ennek köszönhetően költözik sok asztmás beteg a térségbe és erre a szubalpin gyógyító klímára alapozva kezdődött meg a gyógyhellyé nyilvánítás.
Kőszeg és vonzáskörzete jelentős turisztikai adottságokkal és hagyományokkal rendelkezik. 1938-ban – Szent István király halálának 900. évfordulóján – kialakításra került az országot az Írott-kőtől Hollóházáig 1097 km hosszúságban kettészelő Kék-túra útvonal, mely nemcsak hazánk, de Európa legelső hosszútávú turistaútja.
A fejlődés az 1990-es évek közepétől megindult, panziók épültek a városban, a községekben – elsősorban Velemben és Bozsokon – pedig a falusi turizmussal foglalkozók száma növekedett.
Az 1996-1997-ben létrejött Írottkő-Geschriebenstein Natúrpark határmenti együttműködés keretében alakult. Célja a táj- és természet védelme mellett a helyi adottságokra alapozó turisztikai fejlesztés. Jelenleg a kistérség teljes területe a Natúrpark magyarországi oldalához tartozik (a kistérségen kívüli Perenye településével együtt). A Natúrpark elmúlt években történő turisztikai fejlesztéseinek, illetve ösztönzéseinek köszönhetően a helyi vendégszerető lakosság jó színvonalú turisztikai szolgáltatásokat nyújt az ideérkező vendégek számára. A 21. század igényeihez igazodva 2006–ban átadásra került Kőszegen a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont, valamint Gyöngyösfaluban a Holdfény Liget.
A Kőszegi kistérség kulturális értékei a térség nemzetiségei, illetve ma is élénk nemzetiségi hagyományai. A horvát nemzetiségű lakosság négy településen található meg nagyobb számban: Horvátzsidányban, Kőszegen, Peresznyén és Ólmodon, a kisebb lélekszámú német közösség Kőszegen, valamint Kiszsidányban. A kisebbségek olyan kulturális értéket és színt jelentenek, melynek megőrzése mindenkor elsőrendű cél kell, hogy legyen.
A kistérség olyan műemléki örökséggel büszkélkedhet, mint a kőszegi középkori vár és belváros, a cáki pincesor, a bozsoki Sibrik-kastély, a kőszegpatyi Patthy-kastély, a peresznyei Széchenyi-kastély, a velemi vízimalom, valamint számos egyházi, szakrális emlék.