Áldozatsegítés, mediáció, jogsegély 2008/2

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Közigazgatási reform

Áldozatsegítés, mediáció, jogsegély 2008/2

X. évfolyam, 2. lapszám
Szerző(k):
Illés Tiborné főtanácsos igazgató Bács-Kiskun Megyei Igazságügyi Hivatal



Az Áldozatsegítő Szolgálatok 2006 óta működnek. 2008. január 1-jétől minden megyei Igazságügyi Hivatal két szakmai területe, a mediáció és a jogi segítségnyújtás tevékenysége egészül ki új feladatokkal.

 

2007. január 1-jétől a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárásban (mediáció) az erre a feladatra külön kiképzett pártfogó felügyelők járnak el mediátorként. A mediáció a helyreállító igazságszolgáltatás céljait (az elkövető felelősségvállalása mellett bűnhődjön tettéért, a sértett kárenyhítése minél nagyobb teret kapjon, a megsértett közösség kiengesztelése történjék meg) megvalósító konfliktuskezelő módszer. A közvetítői eljárás célja, hogy az elkövető és a sértett személyes találkozása során segítse elő a közöttük kialakult konfliktus rendezését, az elkövető szembesüljön tettének következményeivel és felelősséget vállaljon azért, a sértett pedig lelki megnyugváshoz és a neki megfelelő jóvátételhez jusson.
A változások leglényegesebb pontjait kiemelve – néhány mondatban vázolom az életbe lépő jogszabályi módosulásokat:
• A büntetőügyekben is alkalmazható közvetítői eljárásban 2008. január 1-jétől már nem csak pártfogó felügyelők, hanem az Igazságügyi Hivatallal szerződésben álló ügyvédek is eljárhatnak mediátorként. Az ezzel kapcsolatosan elfogadott jogszabály több ponton is módosította a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvényt. A változás leglényegesebb eleme, hogy a jövőben közvetítői tevékenységet ügyvéd is végezhet megállapított díjazás ellenében.
A jogi segítségnyújtás területén 2008. január 1-től jelentős változás következett be: a pártfogó ügyvéd biztosítására vonatkozó jogosultságról már nem a bíróságok, hanem a Jogi Segítségnyújtó Szolgálatok döntenek, és ők fizetik, illetve előlegezik meg az ügyfelek helyett a pártfogó ügyvédi díjakat. A jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLI. törvényt az Országgyűlés 2007. november 19-én fogadta el, a végrehajtási rendeletek 2008. január 1-jén léptek hatályba.
A törvénymódosítással a pártfogó ügyvédi képviselet kikerül a polgári perrendtartás költségmentességi rendszeréből: pártfogó ügyvédet az kaphat, aki a jogi segítségnyújtásról szóló törvény szabályai szerint rászorultnak minősül.
A szolgáltatás ingyenes azoknak, akiknek egy főre eső havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2008-ban 28 500 forint), továbbá – jövedelmi és vagyoni vizsgálat nélkül – azon ügyfeleknek is, akik rendszeres szociális segélyben, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, közgyógyellátásban részesülnek , avagy menekültek, menedékesek, hajléktalanok, stb. Kiemelten magas jövedelmi küszöb mellett (2008-ban: 147 232 forint) szintén ingyenes a támogatás a bűncselekmények áldozatainak is.
Új rendelkezés, mely szerint az egyedülállók tekintetében – figyelembe véve, hogy megélhetési költségeik lényegesen magasabbak, mint azoknál, akik a rezsiköltségeiket mással együtt fedezik – a jogszabály a rászorultsági értékhatárt (28 500 forintot) 50 %-kal megemeli (2008-ban: 42 750 forint). Így a legrászorultabbak – tipikusan az egyedül élő nyugdíjasok – közül többen kaphatnak jogi segítségnyújtást.
A jogi szolgáltatás díját vissza kell téríteni azoknak a rászorulóknak, akiknek az egy főre eső havi nettó jövedelme nem haladja meg a 73 616 forintot (ez az összeg a két évvel korábbi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset 43 %-a).
Fő szabály szerint pártfogó ügyvédi képviselet ellátására a felek adnak meghatalmazást a jogi segítőnek, a kirendelésre kivételesen kerül sor. A jogi segítségnyújtás reformjával a jogalkotó azt kívánta elérni, hogy a jelenlegi, kirendelésen alapuló ügyelosztást felváltsa a jogi segítők önkéntes vállalásán alapuló munkaszervezés.
Az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatai 2006. január elsején kezdték meg működésüket, ismertségük még nem teljes – sem a lakosság sem a közigazgatásban dolgozók körében – ezért célszerűnek látszik röviden ismertetni azt.
Tevékenységüket a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvényben szabályozott módon végzik, és ezen törvény alapján az alábbi támogatásokat nyújtják:
1.) Érdekérvényesítés elősegítése: Segítség az alapvető jogok érvényesítéséhez, egészségügyi, szociális ellátások igénybevételéhez. Bármely típusú bűncselekmény áldozata kérheti, a bűncselekmény elkövetésétől számított 6 hónapon belül.
2.) Azonnali pénzügyi segély: Bármilyen bűncselekmény áldozatának, méltányossági döntés alapján adható, lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel, utazással kapcsolatos, továbbá gyógyászati és kegyeleti jellegű kiadások fedezése, ha erre az áldozat a bűncselekmény következtében nem képes. A legmagasabb összege 73616 forint lehet.
A bűncselekmény elkövetésétől számított 3 munkanapon belül igényelhető.
3.) Szakjogászi segítségnyújtás: A bűncselekménnyel okozott kár, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárításához szakjogászi tanácsadás vagy beadvány szerkesztése. Bármilyen bűncselekmény esetén a rászoruló áldozat kérheti, amennyiben az ő és vele egyháztartásban élők havi nettó jövedelme nem haladja meg a 147 232 forintot. A bűncselekmény elkövetésétől számított 6 hónapon belül igényelhető.
4.) Kárenyhítés: A szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények sértettjei, és ezen személyek egy háztartásban élő, egyenes ági hozzátartozói, házastársa, eltartottjai kérhetik a bűncselekmény miatt bekövetkezett igazolt vagyoni kár részbeni megtérítése céljából, amennyiben a sértett testi épsége, egészsége a bűncselekmény következményeként súlyosan károsodott, és ha a kérelmező és vele egyháztartásban élők havi nettó jövedelme nem haladja meg a  147 232 forintot. A bűncselekmény elkövetésétől számított 3 hónapon belül igényelhető. A kárenyhítés legmagasabb összege: 1 104 240 forint.
A bűncselekmények áldozatai leggyakrabban az azonnali pénzügyi segély szolgáltatást kérik, mely – a megállapítható összeg nagysága és az eljárás gyorsasága miatt – valóban hathatós segítséget a jelent a bűncselekmény miatt krízishelyzetbe kerültek számára. Az igényérvényesítésre rendelkezésre álló rövid határidő miatt sok esetben jelentős szerep hárul az adott település polgármesteri hivatalára, ahol a kérelmező segítséget kaphat a kérelemnyomtatvány beszerzéséhez, kitöltéséhez és – telefax útján – a határidőben történő benyújtáshoz. Az elmúlt két év tapasztalata e téren nagyon kedvező. A megye kis településeinek polgármesteri hivatalaiban, a szolgálat munkatársainak telefonos megkeresése nyomán minden esetben példás gyorsasággal nyújtottak segítséget a bűncselekmények – gyakran idős korú – áldozatai részére az Áldozatsegítő Szolgálat eléréséhez.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu