A magyar, szlovén és osztrák hármashatár települései – Alsószölnök, Felsőszölnök és Szakonyfalu – a rendszerváltás óta körjegyzőséget alkotnak.

A minitérség részét képezi a szentgotthárdi kistérségnek, amely a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park, illetve az ország határán átnyúló Őrség-Raab-Goricko Naturpark részeként természetvédelem alatt áll.
A határsávba zárt települések fejlődése a rendszerváltás után indulhatott el. Mindez – a körjegyzőség közreműködésével – csak pályázatokból volt lehetséges, mert az önkormányzatok és intézményeik részére nyújtott állami támogatást a minimális helyi adókból sem akkor, sem most nem lehet kiegészíteni.
Történeti helyzetkép
A 404 főt számláló Alsószölnökön évszázadok óta élnek együtt szlovének, németek és magyarok. A szlovén és a német kisebbségi önkormányzatok jól együttműködnek a települési önkormányzattal.
Az Ausztriában eredő Rába folyó Alsószölnök határában lép Magyarország területére. A horgászok kedvelt partszakaszát károsan veszélyezteti a szűnni nem akaró szennyezés. Az ide látogatónak érdemes megtekinteni a műemlék templomot, a Mária szobrot. Szemben helyezkedik el Szent Flórián szobra, amely az uniós követelményeknek megfelelő játékokkal felszerelt játszóteret és közparkot vigyázza.
Felsőszölnök Magyarország legnyugatibb települése, egyben a legnépesebb szlovén falu. 633 főnyi lakosságának 90%-a szlovén nemzetiségű és itt található az Országos Szlovén Önkormányzat központja is. A község történetének legnevezetesebb személyisége Kossics József (1788-1867) plébános, nyelvész, történész, néprajzkutató és a helyi kétnyelvű általános iskola névadója is.
A falu központjából turistajelzés vezet a Trianon után felállított hármashatárkőhöz.
Szakonyfalu település – 406 fős lakosságával – csak egyetlen bekötőúton közelíthető meg. Évtizedek óta mintaszerűen élnek itt együtt a szlovének, a cigányok és a magyarok. A szlovén és a cigány kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzat hasznos segítői.
A falu érdekessége, hogy sokáig az ország legnyugatibb pontjaként tartották számon, bár a térképre nézve kiderül, hogy sohasem volt az. A határsáv megnyitása előtt a ténylegesen legnyugatibb községet – Felsőszölnök – szinte lehetetlen volt megközelíteni, a Magyar Természetbarát Szövetség által kijelölt un. „nyugati pont” emlékeként felállított kopjafa még ma is ott áll.
Az együttműködés eredményei és gondjai
Az országhatár e nyugati zugába utazó szinte hegyek között érzi magát, ahol az erdő uralja a tájképet, s ezért is olyan csodálatosan szép természeti környezetben élünk. Az egészséges, tiszta levegő évről-évre több nyaralót és turistát vonz térségünkbe. Vendégszeretetünkkel, valamint a községi és a kisebbségi önkormányzatok szoros együttműködésével, sok-sok pályázat készítésével keressük a gondok megoldását.
A pályázatok eredményeként mindhárom településen kábel TV rendszer épült, energiatakarékos lámpatestek adják a fényt, évről-évre csökkenő létszámmal, de működnek óvodák, védőnői szolgálat. Az egészségügyi ellátást önálló orvosi rendelő segítségével házi orvosi szolgálat biztosítja; a falugondnoki szolgálatok is eredményesen betöltik szerepüket. Ugyancsak pályázati forrásból készítettük el a települések rendezési terveit, felújítottuk a templomokat is.
Felsőszölnökön az elmúlt évben 80 család kapott egészséges vezetékes ivóvizet, mert a kutak forrása elapadt.
A stagnáló létszám ellenére az általános iskola felújítása megtörtént, korszerűsödött a fűtési rendszer és az önkormányzat konyhája is. Előkészítés alatt áll a szennyvízvezeték építése és egy tisztítómű tervezése.
Uniós és állami támogatással Alsószölnökön és Szakonyfaluban szennyvízvezeték épült oly módon, hogy a szennyvíz tisztítása Ausztriában történik. Mindkét településen nagy figyelmet fordítottunk a kulturális célokat szolgáló közösségi tér növelésére, ahol a kisebbségi önkormányzatok is helyet kaptak szervezeti életük és programjaik lebonyolításához. Szakonyfaluban az életveszélyessé vált közösségi ház tetőszerkezetét újítottuk fel.
Alsószölnökön pedig a kultúrház és a hivatali épület tetőterét tettük alkalmassá közösségi célok megvalósítására. A magyar, szlovén és német operációs rendszerrel ellátott információs központ alkalmas előadások, konferenciák és tanfolyam lebonyolítására is.
Az e-Magyarország Pontok is jól segítik az internet hozzáférést és az ideérkezők tájékozódását.
A felsorolt példák sokasága is igazolja, hogy mindhárom település felismerte az infrastruktúra fejlődésének fontosságát. Enélkül egyik településünk fejlődése sem képzelhető el, mert kellenek ide munkahelyek, vállalkozások, jobb utak, korszerű intézmények, további közművek és újabb közösségi színterek. A Hármashatár minitérsége csak így válhat a szentgotthárdi kistérség szerves részévé.