Vas megyét az egyik legkedvezőbb munkaerőpiaci helyzetű térségek között tartják nyilván, a megyén belül azonban jelentős különbségek vannak az egyes körzetek között.

Vas megye az ország legnyugatibb felén fekszik, hazánk harmadik legkisebb területű megyéje, ahol 263 ezren élnek, lakónépességének 58,6%-a városlakó, háromtizedük él a megyeszékhelyen. 216 települése közül 11 rendelkezik városi ranggal, közülük Szombathely megyei jogú város.
A külföldi tőke szerepe
A rendszerváltozást követően erőteljes beruházási tevékenység indult meg, tőkeerős külföldi befektetők telepedtek le, amit a rendkívül kedvező földrajzi elhelyezkedés, valamint az olcsó szakképzett munkaerő segített. Az elsősorban német, osztrák, olasz érdekeltségű vállalkozások a legtöbb tőkét a gépiparba fektették, az egykor húzóágazatnak számító könnyűipar és élelmiszeripar jelentősen veszített pozíciójából. A külföldi tulajdonú cégek innovációs szemléletükkel, korszerű technika és technológia behozatalával, munkahelyteremtéssel járultak hozzá a gazdasági megújuláshoz, az ipari termelés növekedési pályára állításához.
Térségi különbségek
Vas megye gazdaságilag az ország fejlettebb régiói közé tartozik, a megyén belül azonban vannak olyan térségek, amelyek jelentős gazdasági és foglalkoztatási gondokkal küzdenek. Szentgotthárd és Vasvár térségében a népességnek kevesebb, mint 40%-a dolgozik. A foglalkoztatottak számának csökkenése ezekben a térségekben volt a legnagyobb mértékű a rendszerváltozást követően. Az öregedő korstruktúra miatt viszont itt a legmagasabb az inaktív keresők aránya. Szombathely térségében legmagasabb a népesség gazdasági aktivitása. Sárvár vonzáskörzetében szintén a megyei átlagnál magasabb a foglalkoztatottság szintje, amely nagyban köszönhető az ipari parkba települt vállalkozások nagyarányú munkaerőigényének.
A foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti összetétele az elmúlt időszakban jelentősen módosult: már csak alig több, mint 20% rendelkezik legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel, ugyanakkor több, mint háromtizedük tett érettségi vizsgát, a felsőfokú végzettek aránya pedig mintegy 15%. Legnagyobb arányban Vasvár térségében található a legalacsonyabb képzettségű munkaerő. A foglalkoztatottak 30%-a legfeljebb 8 általánossal rendelkezik, ugyanakkor az érettségivel, illetve diplomával rendelkezők aránya itt a legalacsonyabb. A legiskolázottabb munkaerő a megyeszékhely vonzáskörzetében lakik.
Az ingázás mértéke elsősorban a megye gazdaságának a struktúrájával, illetve a településszerkezettel függ össze. Az aprófalvas településszerkezetből adódóan a 90-es éveket megelőzően is magas volt a lakóhelyen kívüli munkavállalás aránya, amit az 1990-es években tovább növelt a gazdaság szerkezeti átalakulása: a mezőgazdaság leépülése, a feldolgozóipar fellendülése. A mintegy 50 ezer munkaerőt foglalkozató ipar igen koncentráltan, elsősorban az ipari parkokban (Sárvár, Szentgotthárd, Szombathely) telepedett le, így a foglalkoztatottaknak közel 40%-a kénytelen ingázni munkavégzés céljából. Celldömölk, Körmend, Kőszeg és Sárvár térségében ez az arány meghaladja a megyei átlagot. A korábbiakhoz képest Celldömölk és Kőszeg vonzáskörzetében kénytelen a lakosság nagyobb arányban a lakóhelyen kívüli munkavállalásra. Az előbbi térség esetében Sárvár, az utóbbi esetében pedig Szombathely a fő ingázási irány. Szentgotthárd térségének viszonylagos zártsága miatt az ingázás aránya még tovább mérséklődött. Vasvár térsége a rendszerváltást megelőzően sem rendelkezett erős gazdasági potenciállal, hiszen a foglalkoztatottaknak már akkor is közel 50%-a lakóhelyén kívül volt kénytelen munkát vállalni. A gazdasági átalakulást követően a helyzet tovább romlott. A foglalkoztatottaknak már közel 60%-a ingázik, elsősorban Sárvárra, Szombathelyre, valamint Zalaegerszegre.
 
A kirendeltségek munkaerőpiaci helyzetük alapján három csoportba sorolhatók: legkedvezőbb helyzetű a Szombathelyt és Sárvárt övező terület, 5-5,5%-os rátával. A megye központi részétől kissé távolabb eső területek (Celldömölk, Körmend, Kőszeg, illetve vonzáskörzetük) relatív munkanélküliségi mutatója valamelyest kedvezőtlenebb 6-7% közötti. A megye periférikus, déli része hordozza a legtöbb feszültséget magában. Szentgotthárd térségében 9,2%-os, Vasvár vonzáskörzetében 11,8%-os a munkanélküliségi ráta.
A nagy vesztes
A gazdasági és társadalmi átalakulás legnagyobb vesztese Vas megyében Vasvár térsége, ahol nem csupán a munkanélküliek és az inaktívak aránya magas, de a munkanélküliek összetétele is kedvezőtlen. A tartós munkanélküliek aránya évek óta megközelíti a 25%-ot, a szakképzetleneké pedig meghaladja az 50%-ot. Ebben a helyzetben különösen fontos a térségi szereplők közötti párbeszéd. A foglalkoztatási problémák mérséklése céljából 2007-ben létrejött a Hegyháti Foglalkoztatási Paktum, amely az önkormányzatok, a munkáltatók, a munkaügyi szervezet, képző intézmények, érdekképviseleti szervezetek, civil szervezetek együttműködését hívatott elősegíteni.