Vas megye 263.251 lakosával, 216 településével az ország egyik legkisebb megyéje. Elhelyezkedéséből és egyéb adottságaiból fakadóan mégis meghatározó Magyarország térképén. Szent István korában az eredetileg római castrumból lett vasvári várispánságból fejlődött ki, székhelye 1578 óta Szombathely.

Megyénk évszázadokon át a kapu szerepét vállalta kelet és nyugat között, utak találkozásában állván az őrzés és befogadás, a küzdelem és hősies helytállás jutott osztályrészéül attól függően, hogy béke vagy háborúság tette próbára az itt élőket. Negyven év a szögesdrót árnyékában visszavetette az ipari fejlődésben, de akkor is megtalálta útját a belső építkezésnek: európai színvonalú kulturális infrastruktúrát alkotott, s a hagyományőrzés eszközeivel hiteles és tartós értéket teremtett.
A vasi táj változatossága és sokszínűsége, a természet érintetlensége, Kőszeg és környéke, a Ság hegy és az Őrség, a Rába és a termálvizekre épült fürdőhelyek vonzóvá teszik az idelátogatók számára vidékünket. Országosan Vas megyében található a legtöbb kastély, ezért nevezhető a Rába-mente a „magyar Loire-menti kastélyok” területének.
Római és középkori emlékek, legendák, történetek lengik be a tájat, s a magyar géniusz számtalan megnyilvánulása bizonyítja, hogy egyes tájegységeink atmoszférája közelebb áll az athénihoz, mint az alpesihez. Költészet és bor földje ez, Berzsenyié és Dukai Takács Judité, Weöres Sándoré és Békássy Ferencé, nagy elszánásoké irodalomban, művészetben és a mindennapi életben is. Batthyányak – a mártír miniszterelnök és az immáron boldog önzetlen herceg-orvos – , Mindszenty és Brenner János lába nyomát hordozza e föld, s azt a lelkiséget, amellyel ők, az egykor voltak Istenért és hazáért vállalták az életáldozatot.
Nem véletlen tehát, hogy az itt élőkben erős a megyetudat, s ezt nemcsak a népdal „Vas megyei gyerek vagyok” vallomása, de a mai tenniakarás is bizonyítja.
Tennivaló pedig van bőven. Vas megye településhálózata aprófalvas jellege miatt sűrű, összességében kialakult hierarchiával rendelkezik. Kilenc kistérségbe tömörülnek településeink, a megyén belül azonban jelentős különbségek vannak az egyes kistérségek között. Rendkívül fontos feladat az elmaradott térségek felzárkóztatása, minden eszköz felhasználása ahhoz, hogy a nivellálás előrelátható időn belül megtörténjék. A közelmúlt városavatásai jó irányba mutatnak, zajlik az egészséges urbanizáció, amely egyben a szolgáltatások színvonalának emelkedését is jelenti. A kommunális infrastruktúrafejlesztéseket folytatni kell annak ellenére, hogy megyénk jelentős előrelépéseket tett ezen a téren az elmúlt években.
Égetően fontos probléma a közlekedéshálózat fejlesztése. Amennyiben ez nem követi a gazdasági fejlődés ütemét, megyénk számára hátrányos helyzetet teremt, hiszen a letelepedő cégek, vállalkozások számára elengedhetetlen kritérium a megfelelő közlekedési infrastruktúra.
A természet és környezet védelme talán minden eddiginél fontosabb szerepet kapott napjainkban. Először a lignitbánya-ügy, majd a Rába folyamatos habzása és a határ közelébe tervezett osztrák szemétégető serkentett tettre szakembereket és felelős politikusokat. Az önálló Őrségi Nemzeti Park megalakulása reményekkel töltött el bennünket, aztán újra harcba szállhattunk az önállóságáért. A történések figyelmeztettek: meg kell alkotni a megyei környezetvédelmi programot, amely hosszú távra megrajzolja a fejlődés-fejlesztés irányait és kijelöli a felelős szerepeket.
A megye gazdaságának teljesítménye országosan jónak mondható. Ez elsősorban a hozzánk települt nagy cégeknek köszönhető, de nem szabad megfeledkeznünk a kis- és középvállalkozókról sem. Szombathely, Sárvár, Szentgotthárd ipari parkjai, az új szakképzés-szervezési társulás létrehozása reményt jelent a jól összehangolt gazdasági működésre. Az önkormányzatok, kamarák, érdekképviseleti szervek összefogása erősítheti a vállalkozásélénkítést.
A mezőgazdaságban a táj-, fajta- és eredetvédelem megvalósítása a cél. A megyei önkormányzat a Vas megyei termékklaszter megalakításával és a vasi termékek bolthálózatának kiépítésével szolgálhatja ezt az ügyet.
Nagy lehetőségek rejlenek a turizmusban, különösen a termál- és gyógyturizmusban. Bükfürdő mellé felzárkóznak azok a települések, amelyek e téren eszközölt beruházásai Magyarország meghatározó megyéjévé teszik Vas megyét.
A környezetbarát energiák kihasználása, bár vannak helyi kezdeményezések, még várat magára. Megyei szintű összehangolással kell nagyobb előrelépésre vállalkoznunk e téren is.
Az a szocio-kulturális környezet, amelyben mindez megvalósulhat, országosan is fejlettnek mondható. A megye számos közművelődési, közgyűjteményi, művészeti intézményt tart fenn, erősíteni kell ezek térségi szolgáltató szerepét. Szombathely új színháza új színt fog jelenteni a sokszínű palettán. A Berzsenyi Dániel Főiskola Savaria Egyetemi Központként szolgálja az idei évtől Vas megye tudományos életét.
Egészségügyi infrastruktúránk kiterjedt, számos közelmúltbeli új beruházással, s a Markusovszky Kórház megyei tulajdonú zrt-vé alakulásával talán kézben tudjuk tartani a megye lakosainak megfelelő színvonalú egészségügyi ellátását. Szociális intézményrendszerünk fejlesztése közeli terveink közt szerepel.
Vas megyében a demográfiai folyamatokból előrevetíthető tendenciák kedvezőtlen irányt jeleznek, ezért nagyon fontos a települések népességmegtartó képességének fokozása. Növelni kell a rurális térségek vonzerejét, részben munkahelyek biztosításával, részben az életkörülmények javításával.
Ha terveinket valóra válthatjuk, akkor továbbra is jó lesz itt élni és alkotni. Magyar, horvát, szlovén, német és roma lakosaink továbbra is itthon érzik majd magukat, és unokáink is büszkén éneklik „Vas megyében születtem!”