Tata fejlődését a már meglévő történelmi, szellemi, lelki, gazdasági energiák, az épített és természeti környezet erőforrásai, értékei kellő összehangolásával, ezek egymást erősítő hatására támaszkodva biztosíthatjuk. A fejlesztési terv alapvető eleme a helyi társadalomfejlesztés.

A város önkormányzata ma is, és a jövőben még inkább jelentős szellemi, erkölcsi és anyagi erőt áldoz a helyi identitás erősítésére, különös figyelemmel kíséri a meglévő közösségek: egyesületek, alapítványok, alkotó szellemi műhelyek, hitéleti testületek, oktatási, művelődési, érdekvédelmi szervezetek, gazdasági-termelő közösségek működését. A helyi társadalom folyamatos fejlesztése, építése nélkül minden településfejlesztési akció csonka, befejezetlen. Tata fejlődésében a fenntarthatóság elve alapvető. A fenntarthatóság azt jelenti, hogy biztosítani tudjuk a Tatán és a kistérségében élők számára az emberi szükségleteket a jelenben, ugyanakkor képesek vagyunk megőrizni a környezetet és a természeti erőforrásokat a jövendő generációk számára.
Tata fejlődését egy szolgáló, együttműködő, cselekvő, kezdeményező önkormányzat tudja csak hatékonyan szolgálni. A három terület szoros együttműködése egymást erősítő hatású lehet, erre kell törekedni minden programban. Tata fejlődési terve egyben egy sok elemből álló gazdaságfejlesztési program is, amelyben egyaránt építünk a meglévő és a tervezett termelőipari és mezőgazdasági egységekre, a kereskedelem, a vendéglátás, az idegenforgalom rendszerének, a környezetvédelem, az infrastruktúra, a városi intézmények hatékony működésére. Minden egyes programunkban törekszünk az európai eszmék, példák, törekvések megjelenítésére, a magyarországi megvalósult és tervezett programok helyi viszonyokra történő alkalmazására is.
Tata országos viszonylatban helyzetelőnnyel bír más városokkal szemben. Az Öreg-tó, az Esterházy- kastély, a Vár, a történelmi városrészek és a csodás természeti környezetnek köszönhetően a turistaforgalom nálunk nem csupán vágyakozás. Erre alapozni egy város fejlődését hosszú távon azonban nem lehet. A „vizek városában” nem voltak tervek, célok. Ezért úgy döntöttünk, hogy egy csokorba gyűjtjük az elképzeléseket, a megvalósításra váró feladatokat és az álmainkat is.
Hosszas előkészítő munka után néhány hónapja ismerhették meg a tataiak a város hosszú távú fejlesztési terveit tartalmazó Magyary-terv vitairatát. A dokumentum nem csupán szakpolitikai anyag, hanem a közös fejlesztési célok megfogalmazása. Vízió a jövő Tatájáról a gazdag múltra, az épített és természeti kincsekre építve. Művelt táj, művelt emberek, közösségek – ez a célunk.
A Magyary-terv kínálat az egész város számára. Nem csupán az önkormányzat anyagi, szellemi forrásaira alapoz, hanem az egész város közösségét szólítja meg.
A vitairat fő célja az, hogy a tataiak megismerjék, megvitassák, hogy településük milyen fejlődési pályát célozzon meg az elkövetkező évtizedekben, milyen célokat tűz maga elé.
Számtalan olyan ötletet, program javaslatot tartalmaz, amelyek megtermékenyítik az itt élők, az itt működő közösségek képzeletét. Az ötletekből kultúrát formálunk, mert az ötlet maga még nem kultúra. Az is nagyon fontos volt számunkra, hogy ne egy rövidtávú programot dolgozzunk ki. A négyéves választási ciklusok mindig a fejlesztési elképzelések rovására mentek. Mi most egy olyan, nagyszabású 20-25 éves programot hoztunk létre, amelyet az egész város magáénak érez, a célokkal egyetért, így ezeket a nagy terveket a választási hadjáratok remélhetőleg nem fogják érinteni.
A terv kidolgozásának apropóját az adta, hogy 70 éve egyesült Tata és Tóváros, és a térség fejlesztéséről akkor átfogó tanulmányt készített településhez kötődő neves közigazgatási szakember, Magyary Zoltán. A vitairat a településfejlesztés mellett fejezeteket szentel a vizek és zöldfelületek ügyének, az oktatásnak, a kultúrának, a gazdaságfejlesztésnek és a társadalmi szolidaritásnak. Az egyes fejezeteket Tatához kötődő szakemberekről – Mikoviny Sámuel, Fellner Jakab, Öveges József, az Esterházy család és Giesswein Sándor – neveztük el.
Szerettük volna, hogy a Magyary-terv minden tatai terve legyen. Büszkén mondhatom, hogy ezt sikerült elérni. Az elmúlt hónapokban lakossági és szakmai fórumokon ismertettük a Magyary-terv vitairatát, eddig több mint 400 lakossági hozzászólás érkezett. Ezeknek a hozzászólásoknak a zöme a családok igényeit, elképzeléseit tükrözik, ezért elsősorban a család felől közelítünk a Magyary-terv megvalósításakor.
Ha a tatai családok egészségesen és egyre jobb anyagi helyzetben élnek, akkor már nagyon segítettünk az egész városnak. Ezért szeretnénk kamaszparkot, ahol a család tagjai együtt tudnak játszani. A kórház és a rendelőintézet fejlesztését is nagyon fontosnak tartjuk, hiszen így a családok egészségéért sokat tudunk tenni.
A szociális területen pedig nem az a cél, hogy a családból kiszakítsuk az idős embereket vagy a rászoruló fogyatékosokat, hanem hogy olyan intézményeket hozzunk létre, amelyek a családban tartását segítik az időseknek, fogyatékosoknak. A házi gondozást is szeretnénk bővíteni, a szociális alapellátó egyéb területeit ilyen módon megerősíteni.
A gazdaság oldaláról pedig az a cél, hogy Tatán mindenkinek legyen munkahelye, ehhez pedig munkalehetőségek kellenek. A munkalehetőséget az ipari parkokra akarjuk koncentrálni. Szeretnénk összekötni a két ipari területünket egy várost elkerülő úttal. Most ennek egyik lépcsőfoka, hogy az ipari parkban elkészüljön az átkötő út.
Az itt élőknek fontos, hogy megőrizzük a város országos jelentőségű épített és természeti örökségét is. Ahhoz, hogy a tatai turisztika nagyobb lendületet vegyen, szükség van arra, hogy a zászlóshajó projektünk az Esterházy-kastély felújítása és kulturális célú hasznosítása elinduljon.
Nagyon nehéz megmondani azt, hogy hosszú távon a Magyary-terv mennyibe kerül, hiszen nem tudjuk, hogy 20 év múlva mi menyibe fog majd kerülni. Ahhoz, hogy lépni tudjuk, a 4 éves gazdasági programunkat minden évben költségvetésre lebontjuk. A hosszú távú fejlesztési tervben egy folyamatos prioritási rendszert alkotunk meg, amivel ütemezni lehet a Magyary-tervben megalkotott feladatokat.
Jelenleg a terv végleges kidolgozása van folyamatban, melybe beépítettük az itt élők javaslatait, elképzeléseit. Megalakultak a szakmai munkacsoportok is, hogy előkészítsenek egy adott projektet.
Büszkék vagyunk arra, hogy a városvezetés és Tata polgárai közösen összefogva együtt tervezik a jövőt, együtt fejlesztik, építik tovább saját városukat. Ma is jó tatainak lenni, de úgy reméljük, hogy a jövőben még jobb lesz!