Az egykori Esztergom megye déli részén, a megyeszékhelyként és érseki központként szolgáló Esztergom Városától 20 km-re helyezkedik el Bajna község.

A vidéket uraló Őr-hegy lábánál fekszik a település, melynek középkori eredetű temploma és a Sándor – Metternich Kastély fehér falai már messziről hívogatják az idelátogatót.
A település fejlődése, a község lakóinak mindennapi élete mindig szorosan összefüggött a Sándor család történetével, melynek kézzelfogható „maradványa” a Sándor- Metternich Kastély, mely földrajzilag és érzelmileg is a falu közepén helyezkedik el.
A rendszerváltástól a bizakodásig
A rendszerváltás éveiben több kísérlet indult a Kastély hasznosítására.
A községi tanács próbálkozott, a kezelői jog birtokában a külföldi cég bevonásával történő, vegyes vállalat alapításával, mely 1995-ben már a megvalósulással kecsegtetett.
1989-ben, az akkori tanácselnök odáig jutott, hogy a Magyar Állam tulajdonában, a községi tanács kezelésében lévő Kastély hasznosítása ügyében Bajna Község Végrehajtó Bizottsága egyoldalúan felmondta a Bajnai Kastély hasznosítására 1988-ban kötött megállapodást a Magyar Tudományos Akadémia Kutatási és Ellátási Szolgálatának Építési Osztályával és arra az elhatározásra jutott, hogy saját maga veszi kézbe a számára oly fontos épületegyüttes hasznosítását.
Hosszan lehetne még elemezni a próbálkozásokat, s a sikertelenség okait, de erre sem hely, sem idő nem áll a rendelkezésünkre, így ugorjunk az 1996-os évbe, amikor az állam kizárólagos tulajdonába került a Kastélyunk, melynek kezelésével megbízták a Kincstári Vagyoni Igazgatóság területileg illetékes szervezetét. Az első évek bizakodással teltek, mivel 1999-2000-ben sor került a főépületben szerkezet megerősítési, körülötte a csapadékvíz elvezetési munkákra, 2001-ben megkezdődött a főépület tető és homlokzat felújítása, amely 2004 nyarán átadására is került. A képviselő-testület az állagmegóváson túlmutató munka elismeréséül a Bajnáért Emlékérem kitüntetést adományozta a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezetőjének.
A jelen
A munkálatok ezzel az ünnepélyes aktussal be is fejeződtek, s azóta érintetlenül áll az ingatlan.
Készültek további tervek a felújítás folytatására, a meglévő ún. Kapusház és a park régi fényének visszaállítására, de a terveknél tovább nem jutottunk, a vagyonkezelés itt kimerült.
A Kastély épületegyüttesét körülvevő, valamikori Pazar park kezelése ötletszerű. A park az évtizedes gondozatlanság miatt jelentős területen erdősült. A Kastélyparkot körülvevő kőkerítés tövében lévő zöldsávot az elmúlt két évben már az önkormányzat gondozta.
2007-ben meglepve tapasztaltuk, hogy már az épület őrzése is megszűnt.
Ami megmaradt, az a lakat a vaskapun, amely elzárja a véletlenül idetévedő turisták elől a még meglévő látnivalókat és kizárja a bajnaiakat az örökségükből.
Felvetődik a kérdés
Kell-e a kizárólagos állami tulajdon, ha a kezelés már egyet jelent a csendes szemlélődéssel? Nem kellene-e elgondolkodni valamiféle hasznosításon, ha a kezelés már nem megy?
Hosszan lehetne sorolni a felmerülő kérdéseket, de felesleges.
Bízzunk inkább együtt abban, hogy előbb, utóbb többet ér egy nem állami tulajdonú, de prosperáló ingatlan, mint egy állami tulajdonú, csendesen pusztuló, a helyiektől elzárt épületegyüttes!