A betelepítések második, XVIII. században lezajló folyamata alapozta meg jelentős mértékben a település nemzetiségi összetételét, amelyben ma is jelentős – mintegy 60 %-os – a német nemzetiség aránya. Tekintve azonban, hogy a környék települései közül csak itt nem volt kitelepítés, a külvilág szemében aki csolnoki, az sváb, függetlenül a tényleges származásától.

Csolnok lakosai többnyire Elzászból, a Rajna vidékéről származnak. Megtartották a Rajna-frank nyelvi alapot, amelyet némiképp módosított a környék bajor-osztrák származású lakosainak nyelvjárása. A különböző nyelvjárást beszélők Csolnokon belül egy egységgé váltak – csolnoki svábbá – átvéve egymás szokásait.
A közös vallás és a hasonló alapokon nyugvó múlt megkönnyítette ezt a folyamatot, szilárd kulturális és történeti alapot teremtve, amelynek köszönhetően a sváb hagyományok napjainkban is a csolnoki élet alappilléreinek számítanak.
A sváb múlt nem csak a kultúrát szövi át, de áthatja a közösségi élet minden szegletét is. Mutatja ezt az is, hogy az 1998-as, majd a 2002-es választáson minden települési képviselő német nemzetiségi jelöltként indult, így a települési önkormányzat alakult át kisebbségi önkormányzattá.
A 2005-ös jogszabály-módosítás azonban alapvetően szűkítette a kisebbség képviseletének lehetőségét a települési önkormányzatban, megszüntette a települési önkormányzat, mint kisebbségi önkormányzat kialakításának lehetőségét, korlátozva a kisebbségi autonómiát azokon a településeken, ahol a kisebbség olyan jelentős számban van jelen, hogy elmondható: "már a többséget képviseli".
A 2006-os választások során, Csolnokon is megalakult a települési önkormányzattól elváló, de azzal a hagyományos értékrendnek megfelelően szorosan együttműködő német kisebbségi önkormányzat.
A kisebbségi önkormányzat Csolnokon a jogszabályok által rátestált feladatkörön túl kulturális szerepkört is magára vállal, aktív résztvevője a hagyományok ápolásának és következő nemzedékre történő átörökítésének.
Csolnokon a nemzetiségi múlt az óvodától az idősek klubjáig mindenhol jelen van, átszőve minden korosztály életét.
A Nyugdíjas Klub, a Wagenhoffer Kórus, a Fúvószenekar tagjaiból alakult Krigli Band, továbbá a Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület csoportjai, a Német Nemzetiségi Vegyes Kórus, a Német Nemzetiségi Tánccsoport, – és hosszan sorolhatnánk még a nemzeti identitást képviselő és ápoló szervezeteket – meghatározó jelentőséggel bírnak a település életében.
A nemzetiségi nyelv oktatása, a sváb identitás-tudat kialakulása és erősítése már az óvodában elkezdődik. Az Óvoda, Iskola és a Művelődési Ház vezetői a kisebbségi önkormányzat elnökével és elnök-helyettesével, illetve a település polgármesterével szorosan együttműködve "terelgetik" a gyerekeket, fiatalokat a nemzetiségi hagyományok útján. Fontos szerepet tölt be ezen a téren a 2007-ig Csolnok Község Önkormányzata és a Megyei Önkormányzat által fenntartott, majd 2007-től megyei fenntartásba adott Csolnoki Német Nemzetiségi Zeneiskola is.
A település a nemzetiségi múlttal összhangban alakította ki partnerkapcsolatait is. Elsőként 1992-ben kötött partnerségi szerződést a bajorországi Jettingen-Scheppach településsel, majd 1998-ban került sor hasonló tárgyú megállapodásra a baden-württembergi Ubstadt-Weiherrel.
E kapcsolatok ma is élő kulturális, hagyományőrző és nyelvi kapcsot jelentenek a csolnoki és németországi települések német ajkú lakosai között.