Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének döntése alapján a város kulturális és közművelődési feladatainak megszervezésére sajátos formában, zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság formájában került sor: Tatai Városkapu Közművelődési, Turisztikai, Pályázatkoordináló és Kommunikációs Kiemelten Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság néven (továbbiakban: Tatai Városkapu Zrt.) 2007. július 1-jével.

Az intézményrendszer átalakításának hátteréül szolgáló jogszabályok: az 1990. évi LXV. az önkormányzatokról (Ötv.), a 2006. évi IV. tv. a gazdasági társaságokról (Gt.), az 1997 évi CXL. tv. a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, az 2000. évi C. tv. a számvitelről (Szt.), a közhasznú szervetekről szóló 1997. évi CXL., valamint az 1992. évi XXXVIII. tv. az államháztartásról (Áht.).
Az önkormányzatok működése során gyakorlattá vált az elmúlt években, hogy bizonyos közszolgáltatásokat „kiszerveznek” azzal a célkitűzéssel, hogy hatékonyabbá tegyék azok ellátását, fenntarthatóvá és fejleszthetővé a szolgáltatások színvonalát. A gazdasági társasági forma valóban lehetőséget ad a feladatok más szemléletű megvalósítására, szervezésére. Ennek következtében racionalizálni lehet a működés költségeit, az eszköz és az infrastruktúrafejlesztés lehetőségei is bővebbek. A cégek számára ugyancsak nyitva állnak olyan pályázati források, amelyeket akár a magántőke bevonásával, akár saját bevételeinek növelését követően nagyobb valószínűséggel ér el.
A társaság megalapításakor Tata Város Önkományzata az alábbi feladatok megvalósítását tűzte ki  célul a Zrt. számára: A város közművelődési feladatainak magas színvonalú ellátása. Tata hosszú távú városfejlesztési koncepciójában a város kulturális és művészeti tevékenysége meghatározóan jelenjen meg, legyen szellemi központ, kulturális tervező műhely (turizmus és városmarketing, kommunikáció). A Zrt. működésének biztosítása és bővítése mellett piaci szereplővé is kell válnia, külső forrásokat kell szereznie, s ezeket a pluszbevételeit visszaforgatni alapfeladatai finanszírozásába (szponzoráció és pályázatok).
A pályázatfigyelés, pályázatkoordináció, pályázatírás nem önkormányzati közfeladat, ezt azonban alapfeladatként határozta meg a Zrt. részére a tulajdonos önkormányzat annak érdekében, hogy az önkormányzat és intézményei számára megjelenő pályázatokat, projekteket figyelje, koordinálja, írja. Ez stratégiailag fontos, a Polgármesteri Hivatalt tehermentesítő és bevételi forrást is jelentő alaptevékenysége lehet a cégnek. Segítheti a tevékenységek ellátását az is, hogy a társaság alkalmazottainak foglalkoztatására az Mt. szabályai az irányadók, így rugalmasabb, ösztönzőbb javadalmazással javítható a feladatellátás színvonala, minősége.
A konstrukció tartalma, hogy az eddigi működési forma, intézményi keret megváltozott: a művelődési ház, mint részben önálló költségvetési szerv, feladatait a későbbiekben a Tatai Városkapu Zrt. látja el.
A gazdasági társasági forma kiemelkedően közhasznú non-profit zártkörűen működő részvénytársaság. A Gt. és a Kszt. szabályai garanciális elemeket tartalmaznak, így ebben az esetben a nyereség nem osztható fel, azt a létesítő okirata szerinti tevékenységbe forgatja vissza (Kszt. 4.§ (1) c, ). A cég kizárólagos tulajdonosa Tata Város Önkormányzata. A társaság célja az Alapító Okirat 7. pontja szerint az Alapító kötelezően ellátandó művelődési, kulturális feladata.
KERETBE: Az Ötv 8. § (1) szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében többek között a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység közösségi feltételeinek elősegítése.
Az alapítói jogokat Tata Város Önkormányzati Képviselő-testülete gyakorolja.. A társaságot a vezérigazgató irányítja. A társaság mellett háromtagú felügyelőbizottság működik a gazdálkodás és a működés törvényességének, szabályszerűségének ellenőrzésére. A Tatai Városkapu Zrt. úgy alakította ki belső szervezetét, hogy az az alapító szándéka szerinti célok és feladatok megvalósulását segítse.
A vagyonkezelői szerződés tárgyát képező ingatlanok kezelői jogának átadása a társaság Alapító Okiratában foglalt alaptevékenységek folytatására, biztosítására szolgál. Az Önkormányzat a társasággal közművelődési és közhasznúsági megállapodást kötött. A közművelődési megállapodásban a helyi önkormányzat Ötv. 8. § (1) bekezdés szerinti közszolgáltatás biztosítását, átadásának feltételei, az átadott feladatok finanszírozásának, elszámolásának szabályai kerültek. A közhasznúsági megállapodásban a Kszt. valamint az Alapító Okirat szerinti közhasznú tevékenységek és a célhoz kötött tevékenységek, valamint az alaptevékenységet segítő tevékenységek elismerése és támogatásának szabályai szerepelnek. A társaság működésének feltétele, hogy az átadott közszolgáltatás és közfeladat ellátása, megvalósulása nem sérülhet a gazdasági társasággá történt „kiszervezést” követően sem.
A közhasznú szervezetek működésével összefüggésben meghozott BH 2004.87 sz. döntés valamint a Kszt. 5. és 14. §-a alapján, ha a közhasznú szervezet olyan közfeladatot lát el, amelyet törvény vagy más jogszabály helyi önkormányzat számára kötelezően előír, a közhasznú szervezetnek támogatást csak megállapodás alapján lehet nyújtani.
A közhasznú feladatok támogatásával és a közfeladat átadásával kapcsolatban azonban több probléma is felmerülhet. Az Ötv. szerit a törvény előírásain alapuló alapfeladatok finanszírozása intézményfinanszírozásnak minősül, függetlenül attól, hogy milyen módon, intézményként, Kht-ként, vagy éppen az új Gt. szerinti cégformában látja azt el, ezért nem terheli áfa fizetési kötelezettség. Az Áfa törvény szerinti megítélése ugyanis nem függ a feladat ellátójának szervezeti formájától. Ha a gazdasági társaság megrendelést teljesít az önkormányzatnak, ez egyértelműen nem az intézményfinanszírozási szabályok szerint bírálandó el. Ugyanakkor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7.§-8.§-a alapján  az önkormányzattól kapott támogatása után a társaságnak társasági adófizetési kötelezettsége áll fenn. A Kszt. 5. §-a alapján meg kell határozni azt a feladatot, amely a helyi önkormányzat feladata lenne, valamint a 14. § (2)-e alapján a közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
A tatai Városapu Zrt féléves működését értékelni még korai lenne. Az önkormányzat hosszú távú és a város gazdasági, társadalmi fejlesztési céljaihoz rendelt kötelező feladatainak fejlesztése érdekében hozta létre a társaságot. A jelenlegi működéshez az önkormányzat arányos támogatást nyújt és az az elvárása a társasággal szemben, hogy pályázati lehetőségek kihasználásával és más piaci szereplők bevonásával a városfejlesztési célok megvalósításához intenzíven hozzájáruljon.