Még ma sem egységesen értelmezett a gyakorlatban az önkormányzatok közbiztonsággal kapcsolatos szerepe. Átalakul a közbiztonság tartalma, mely szükségessé teszi az önkormányzati megújult szemléletű feladatellátást e területen, szoros együttműködésben a helyi társadalom más szereplőivel, köztük a polgárőr egyesületekkel. Ezt a szemléletváltást segítette elő a Polgármesterek és Polgárőrök V. Országos Fóruma.

Átalakul a közbiztonság fogalma, tartalma, átalakul az a terület is, amely aktuális kérdései megvitatására gyűlt össze a Polgármesterek és Polgárőrök V. Országos Fóruma. Ez a társadalom közbiztonságának fogalma, mely új minőséget nyer a hazai, európai és a világjelenségek eredményeként. Amelyhez szorosan kapcsolódóan az önkormányzatok, polgárőrségek közbiztonság megteremtésében betöltött helye, szerepe is újra értelmezendő.
2007. karácsony előtt nyugat, és észak felé kinyíltak a határok. Ezzel és más körülményekkel összefüggésben átalakul a rendészet értelmezése. Mindennek közvetlen eredménye a rendőrség és határőrség január 1-vel végrehajtott integrációja is.
De látni kell azt is, hogy – sajnos – a bűnözési módszerek, az elkövetett bűncselekmények is változnak. Sőt a tapasztalatok szerint gyorsabban, mint a társadalom velük kapcsolatos reagáló képessége.
Egy, ami következetesen állandó. A társadalom többsége részéről a rendezett, korszerű társadalmi működés, a közbiztonság iránti igény. Nem vágy ez, hanem jogos igény, melyért minden arra hivatott szervnek tenni kell, és amelyet együttesen meg kell valósítani.
Másfelől hangsúlyozni szükséges, hogy nem elég, ha a társadalom csak elvárja a közbiztonságot. Akkor lesz az egyre teljesebb valóság, ha a társadalom egésze fölzárkózik a cél mögé, és maga is cselekvően részt vesz a közérzet e nagyon fontos elemének hatékony megteremtésében.
A tanácskozás is igazolta, a társadalom többségében érti, hogy nem lehet passzív szereplője környezete alakításának, annak részeként saját biztonsága megteremtésének. E gondolkodásban a polgárőrök, polgárőr egyesületek és szövetségük különösen élen járnak
Az önkormányzatok a közbiztonság kulcsszereplői
A helyi önkormányzatokról szóló törvény az önkormányzatok feladatává teszi többek között a közbiztonságról való gondoskodást (Ötv. 8. § (1) bekezdés). Nem érthetünk egyet azokkal, akik ezt nem így értik, és a törvény e rendelkezését nem felelősségnek, hanem csak mintegy lehetőségnek tekintik. A helyi közszolgáltatási feladat – így az ezzel járó felelősség – egyértelmű nevesítése mellett a lehetőséget ahhoz adja meg az önkormányzatoknak a törvény, hogy a lakosság igényei, és az önkormányzat anyagi helyzetének függvényében maguk határozzák meg a helyi teendőket, és munkálkodjanak azok teljesítéséért (Ötv. 8. § (2) bekezdés). A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája is kimondja „A helyi közrend és közbiztonság védelme elsősorban a helyi önkormányzatok feladata, az állam pedig garanciát vállal a közbiztonság helyi szintű finanszírozására.” Az Európa Parlament előbbiekhez kapcsolódó ajánlása ugyancsak akként fogalmaz, hogy „az önkormányzatok a bűnmegelőzés kulcsszereplői”.
Az elmúlt időszakban – és e fórumon is – sok vita volt a körül, hogy mi is ennek a konkrét tartalma. Meddig kérhető számon az önkormányzatokon a közbiztonság. Mi a rendőrség, és más szervek feladata. Egyértelmű álláspontra e tekintetben ez a fórum sem jutott. Abban megítélésem szerint egyetérthetünk, hogy az említett nemzetközi dokumentumok követelményei – figyelemmel a társadalom különböző területein most zajló változásokra – csak viszonylag hosszabb távon valósíthatók meg teljességgel, de azokat érvényesítendő célként következetesen szem előtt kell tartani.
Az átalakulás folyamatában az önkormányzatok többségében – a hiányos jogszabályi konkretizálás ellenére is – jól ismerték fel teendőik tartalmát, és élnek a helyi önkormányzás önállóságából adódó lehetőségeikkel.  Természetesen van még ma is másra, vagy egymásra mutogatás. Ahol felelősséggel kezelik a helyi közszolgáltatás ezen területét – és ez a többség – ott már eddig is hatékony rendszere alakult ki a helyi közbiztonságért végzett önkormányzati tevékenységnek. Mit tesznek ma az önkormányzatok? Főbb területeiként említhetők ennek:
– testületi üléseiken rendszeresen foglalkoznak a helyi közbiztonság kérdésével;
– stratégiákat készítenek a helyi biztonsággal, bűnmegelőzéssel kapcsolatosan;
– külön bizottságokat alakítanak, tanácsnokot neveznek ki e feladat felügyeletére, ellátásának irányítására;
– bekapcsolják intézményeiket a közbiztonság megvalósításába, a bűnmegelőzésért való munkálkodásba;
– felszerelést, (személygépkocsit, telefont, járőrfelszerelést, stb.) helyiséget biztosítanak e tevékenységhez;
– anyagilag támogatják a bűnmegelőzési munkát, illetve az ebbe bekapcsolódó szervezeteket. Saját erőből ugyan csak kevesebbet tudnak erre a célra fordítani. Országosan ez így is közel 600 millió Forint. Ugyanakkor egyre jelentősebb a pályázatok útján elnyert támogatás (gondoljuk csak a közterületi bűnözés visszaszorítására kiírt pályázatok nyerteseire, a közterületi kamerák felszerelésének, működtetésének, a hasznos módszerek bevezetésének támogatására, stb.). Közel 120 önkormányzat, rendőri szerv, civil szervezet (köztük polgárőrség) nyújtott be közös pályázatot 2007. II. félévében. 85 millió Forint elnyerése volt a cél.
– a feladat ellátás leghatékonyabb eszközeként az önkormányzatok ma már kiemelt figyelmet fordítanak a társadalom lehető legszélesebb rétegeivel való együttműködésre. Felismerték az ebben lévő lehetőségeket, és a kapcsolatépítés legváltozatosabb módszereit alkalmazzák. Ebben kitüntetett szerepe van a helyi polgárőr egyesületekkel való együttműködésnek. Ezt a közelmúltban végzett – az ország valamennyi településére kiterjedő – vizsgálatunk tapasztalatai is igazolták.
A polgárőr egyesületek a településekért, a lakosság közbiztonságáért
Ma már a települések több mint felében működik polgárőr egyesület. Közel százezer polgárőr tevékenykedik a közbiztonság megteremtése érdekében.  Ezek az egyesületek összefogják azon köztiszteletben álló személyeket, akik valóban tenni akarnak a településükért.
Tehát nemcsak általában a biztonságért. Általában a településükért. Egyesületeik alapító okiratai, és a napi gyakorlat példái is ezt igazolják. Tenni akarnak:
– természetesen mindenek előtt a jobb közbiztonság megvalósításáért,
– a bűnmegelőzésért, de mindezekhez kapcsolódva, azon túl is részt vesznek (csak néhányat említve az egyre szélesedő területetek közül)
– a katasztrófavédelmi feladatokban
– a településük általános fejlődésének előmozdításában, a lakókörnyezet alakításában,
– a települési közösség formálásában,
– az ifjúság nevelésében,
– a gyermekek közbiztonsági célú iskolai oktatásában,
– ott vannak az önkormányzati testületekben,
– az egyre sokszínűbb civil társadalmi élet más területein – tűzoltó egyesületekben, sport-, kulturális egyesületekben – is meghatározó a közreműködésük,
– szervezik a környezetvédelmi és más akciókat.
Ez így van jól, így eredményes, és hatékony, és ugyanakkor nagyon tiszteletreméltó.
Szemléletváltás
Az eddig végzett munka, az így szerzett társadalmi elismerés jó alapját jelenti az elkövetkezendő időszak feladatainak, melyeket az önkormányzatoknak és a polgárőr szervezeteknek együtt, és együttműködve más szervezetekkel közösen kell megoldani. Melyek ezek?
a./ Mindenek előtt a már említett átalakulási folyamatban közösen kell újragondolni a helyi közbiztonság tartalmát. Ennek országos elemzése továbbra is folyamatban van.
b./ Az eddigieknél szorosabb, még tudatosabb együttműködést kell kialakítani az önkormányzatok és a polgárőr egyesületek, szervezetek között. Értékelni kell a most zajló folyamatokat, a közeljövő várható változásait, és szemléletváltást tükrözve kell meghatározni a helyi teendőket.
c./ Erősíteni szükséges a térségi együttműködést. Ez önkormányzati igazgatási, szolgáltatási területeket érintően nagy lendületet vett az utóbbi három évben.  Fel kell tárni az együttműködés lehetőségeit a közbiztonsági, bűnmegelőzési területet illetően is. Vannak ennek jó példái már most is: közös térségi stratégiaalkotás, szervezeti feltételek társulásos megteremtése, az anyagi támogatás hatékonyabbá tétele a források térségi koncentrálásával, közös pályázatok, stb.
d./ Közösen kell keresni a módját az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez (ÚMFT) kapcsolódásnak. Mivel vannak ilyen lehetőségek. Ezt a közelmúltban a bűnmegelőzés stratégiai kérdéseivel foglalkozó Országos Bűnmegelőzési Bizottság külön is vizsgálta. Tapasztalatai szerint több milliárd forint áll az ÚMFT-ben rendelkezésre, amelyhez jól kapcsolódhatnak a helyi közbiztonság, a bűnmegelőzés programjai. Az önkormányzatokon, és más együttműködő szerveken, köztük a polgárőrségeken is múlik, hogy ez az anyagi forrás a közbiztonsági célhoz kapcsolhatóan sikeresen hasznosul-e? Ehhez együtt meghatározott térségi, helyi célok, kidolgozott stratégiák, programok, összefogás szükséges. Egyedül nem megy!
e./ Figyelemmel kell kísérni az Országos Bűnmegelőzési Stratégia végrehajtásával összefüggően évente, kétévente meghatározott célkitűzéseket. Az ott jelölt feladatok jó iránytűként szolgálnak. Másfelől az állami támogatási rendszerek is ezek végrehajtását kívánják szolgálni. Szeretnénk elérni, hogy a közbiztonsági célú 2008. évi pályázati kiírások egyik fő célkitűzése a polgárőrségek tevékenységének az önkormányzatok, rendészeti szervek közös támogatásával, az együttműködés erősítésével történő segítése, fejlesztése legyen.
f./ Helyi szinten továbbra is erősíteni kell a társadalmi összefogás szélesítését. A nélkülözhetetlen bírálatok mellett nyerjen elismerést az elvégzett közös munka, a közbiztonság erősödése, a település fejlődése. Szélesíteni kell a társadalmi kapcsolatokat. Ez ösztönözzön másokat is aktív cselekvésre. Minél több személy lássa értelmét a saját településéért, sőt térségéért folytatott közös tevékenységnek, és ennek részeként a biztonságért való munkálkodásnak.
g./ A közigazgatás, a rendészet, a bűnmegelőzés feladatainak újra értelmezésével foglalkozó központi szervek az Országos Polgárőr Szövetséggel együttműködve tekintsék át a közbiztonság helyi feladatainak összehangolását erősítő teendőket. Ha kell a jogi szabályozás eszközével segítsék a különböző állami, önkormányzati szervek, és a civil szervezetek e területen történő még hatékonyabb együttműködését. Ehhez a munkához jó alapul szolgál az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium valamint az Országos Polgárőr Szövetség által 2006. évben megkötött együttműködési megállapodás.
A konferencián helyi polgárőröktől, polgármesterektől elhangzott példák is cáfolták azok álláspontját, akik elsődlegesen a szabályozás, új helyi (netán önkormányzati) rendőrség, vagy az anyagi támogatás hiányában látták a még stabilabb közbiztonság megteremtésének fő akadályait. A felszólalók igazolták, hogy a szemléletváltás, a tudatos együttműködés, a lakosság minél szélesebb bevonása a feladatokba, a meglévő eszközrendszer koordinált felhasználása képezik azokat az eszközöket, amelyek a továbblépés rövidebb távú hatékony módját jelenthetik. Természetesen a szükséges egyéb feltételeket is folyamatosan javítani kell, és hosszabb távon kiérleltebb rendszerét kell kialakítani a különböző szervezetek közbiztonsági együttműködésének, figyelemmel a közigazgatás, a rendészet és más szervek tevékenységének változásaira.