2004-ben az Országgyűlés elfogadta a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. Törvényt. A törvény alapján „a többcélú kistérségi társulás részt vehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésében (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésében, megvalósításában) és a településfejlesztés összehangolásában, vállalhatja kistérségi szolgáltatások biztosítását, fejlesztését és szervezését, valamint intézmények fenntartását.” Gondoskodhat többek között a területfejlesztés, az oktatás és a nevelés „biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő egyes feladat és hatáskörök ellátásáról.”

Új helyzet állt elő tehát az önkormányzatiság, a közigazgatás, a közoktatás igazgatás és szervezés vonatkozásában. A települési önkormányzatok igen széles feladat- és hatáskörének jelentős része átkerülhet a kistérségi szervezethez, melynek meghatározó elemei az önkormányzatok társulásai és ennek során léthozott döntéshozó és végrehajtó szervezete.
A kistérség közoktatása
A kistérségi társulás kezdeményezheti az együttműködést az oktatási-nevelési feladatok ellátásában. Kezdeményezheti a települési önkormányzatok közötti feladat megosztást intézmény fenntartásban. Javaslatot tehet arra, hogy mely települések tartsanak fenn közoktatási intézményt, az intézmény milyen feladatot lásson el (pl. általános iskola esetén 1-4, vagy 1-8. évfolyam, a pedagógiai szakszolgálat egyes szakterületei) és döntést követően szervezheti a kistérségben az oktatás-nevelés folyamatait.
Mindezek a település és a kistérség vonatkozásában egyaránt nagy jelentőségű, a fejlődést, fejlesztést, együttműködést hosszú távra meghatározó döntések.
Jó döntések a fenti témákban akkor születhetnek, ha biztosított azok települési -, kistérség-politikai és szakmai megalapozottsága. A két tényező egyenlő súlyú, közöttük rangsor nem állítható fel. Együttes érvényesülésük lehet a siker záloga.
A települési-, kistérség-politikai megalapozottság érvényesítése a feladathoz önkéntes elhatározással társuló települési önkormányzatok és az azt kistérségi szinten befogadó kistérségi tanács kompetenciája.
A döntések szakmai megalapozottsága
2003. májusától Régió és Kistérség a Pedagógiai Szolgáltatásban (RKPSZ) címen országos kísérleti projekt indult tizennyolc megyében. A projekt gazdája az Oktatási Minisztérium, gesztor intézménye a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési Intézete és Továbbképző Központja. A projekt célja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint tíz éves múlttal rendelkező iskolaszövetségi rendszer tapasztalatainak átadása, a közoktatás kistérségi feladatainak ellátásában való közreműködés, szakmai civil szervezetek létrehozásával.
A kísérlet során harmincöt iskolaszövetség jött létre az országban. Ezek a szövetségek jogilag és elfogadottságukat illetően stabil szerveződések. Az iskolaszövetséghez való csatalakozásról a nevelőtestületek döntöttek, határozat elfogadásával. A csatlakozáshoz megkérték a fenntartó hozzájárulását. A csatlakozott iskolák igazgatói elfogadták a szövetség alapító dokumentumát, amelyben határoztak a szövetség vezetéséről, működési rendjéről, szakmai programjáról és finanszírozásának módjairól. Kiválasztották a szervező, koordináló funkciót ellátó bázisiskolát. A bázisiskola fenntartója az intézmény alapító okiratában rögzítette a bázisiskola funkció ellátását. Megválasztották a szövetség vezetőségét. Az iskolaszövetség a bíróság által bejegyzett civil szervezet, jogi személy.
Az iskolaszövetségek szakmai programja alapvetően a pedagógiai szakmai szolgáltatás területeit öleli fel. Meghatározó a szakmai információ biztosítása. A közoktatásban a szakmai információ a vezetői beosztások és a nevelési-oktatási feladatok szerint különíthető el. Ezért az iskolaszövetségekben szakmai munkaközösségeket szerveztek meg, amely munkaközösségek – mint a vezetői, vezető-helyettesi, tantárgyi, nevelési stb.- saját munkaprogram szerint dolgoznak, megválasztott vezető irányításával és a megyei pedagógiai intézet szakembereinek segítő közreműködésével. Továbbképzéseik, szakmai tanácskozásaik, az általuk szervezett konferenciák témája az adott kistérség adott közösségének igényeire épül.
Kiépült az iskolák közötti kapcsolat. A feladatokat egymás közt felosztva valósítják meg. Ezzel beépül a rendszerbe az egymástól való tanulás.
Az iskolaszövetségek közreműködnek a szakos pedagógus biztosítását elősegítő áttanítás szervezésében. Az egymáshoz közel lévő iskolák kölcsönösen átengedik pedagógusaikat a tantárgyak tanításának végzett szakemberrel való ellátásához.
Tanulmányi versenyeket, tanulói bemutatókat szerveznek a tehetségek felismerése és gondozása érdekében.
Eddigi programjaik során az iskolaszövetségek tájékozódtak a kistérség közoktatásának helyzetéről. Felmérést végeztek a szülők körében a közoktatással kapcsolatos elvárásaikról, a kistérség közoktatásának átszervezését érintő véleményükről. Tájékozódtak a közoktatási intézmények fenntartóinak fejlesztési, átalakítási, átszervezési szándékáról.
Több kistérségi önkormányzati társulás már bevonja az iskolaszövetségeket a döntés előkészítésbe és a feladatok végrehajtásába. Leggyakoribb területek a pedagógiai szakszolgálat továbbfejlesztése, taneszköz beszerzés, iskolabusz vásárlás, az intézmény-rendszer átszervezése stb.
A 2005. évi munkaprogramban szerepel az egyre fontosabbá váló, de sok problémával küzdő pedagógiai szakszolgálat helyzetének felmérése a kistérségben és javaslatok megfogalmazása a rendszer teljes kiépítésére.
Mindezek alapján az iskolaszövetségben létezik szakmai kompetencia a kistérség közoktatása helyzetének megítélésében. Erre építve képesek szakmailag helytálló javaslatok, vélemények megfogalmazására.
Az iskolaszövetségek létrehozásával, a kísérlet során ez ideig eltelt közel két év munkájának eredményeként stabil civil szerveződések jöttek létre. Ezek a szerveződések jelentős szakmai feladatokat hajtanak végre a kistérségekben. Létezésükkel és tevékenységükkel igazolják, hogy a közoktatás szereplői között van együttműködési szándék, akarat. Ezt a modellt ajánljuk hasznosításra a kistérségi tanácsoknak a rendkívül összetett, többféle érdek ütközés kereszttüzében álló közoktatási feladataik ellátásához.
Az iskolaszövetségek funkciói
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról rendelkező törvény lehetővé teszi, hogy a társulási tanács döntései előkészítésére, végrehajtásának szervezésére bizottságokat hozzon létre. A bizottságok tagjai a társulási tanács tagjai, a gazdasági szervek képviselői mellet a lakosság önszerveződő közösségeinek képviselői. Az iskolaszövetségek a lakosság önszerveződő közösségei. Képviselőinek joga tehát a bizottságokban való részvétel.
A bizottság elnöke a bizottság javaslatáról, intézkedéséről a társulási tanács elnökét írásban tájékoztatja. A törvényi szabályozás szerint a bizottság elnöke a társulási tanács tagja lehet. Adott tehát a lehetőség az iskolaszövetségek bevonására a kistérség ügyeiben döntéshozó, javaslattevő, és a döntések végrehajtásában, közreműködő szervezetekben való részvételre.
A kistérségekben a közoktatás meghatározó közszolgáltatás. Azzá teszi társadalmi presztízse, a polgárok személyes érintettsége, az ágazat költségvonzata. Indokolt, hogy a közoktatás ügyeit önálló közoktatási bizottság segítse és a bizottságban meghatározó funkciókhoz, jussanak az iskolaszövetségek képviselői.
Ugyancsak meghatározó a kistérségben a területfejlesztés. A területfejlesztésben meghozott döntés a kistérség polgárainak egész életére kihat. Mivel a közoktatás kulcsfontosságú ágazat, a fejlesztési forrásokból meghatározó arányban részesedik majd. Ezért indokolt, hogy az iskolaszövetségek képviselői jelen legyenek a fejlesztési bizottságban.
A közoktatási szövetség és a kistérségi tanács kapcsolatrendszerét a mellékelt ábra szemlélteti.
Mindezen feladatok eredményes megvalósításához az iskolaszövetségeket is tovább kell fejlesztenünk. Mindenek előtt fontos, hogy az iskolaszövetségek a közoktatás teljes vertikumát, minden intézmény típusát (óvoda, általános iskola, középiskola, szakiskola, kollégium, alapfokú művészetoktatás, pedagógiai szakszolgálat) összefogják és képviseljék. Ezért az iskolaszövetségeknek át kell alakulniuk közoktatási szövetséggé. A 2005. évi munkaprogramunkban ez feladatként szerepel.
Ugyancsak fontos, hogy a kistérségekben, a közoktatási szövetség keretei között decentrumok jöjjenek létre, az egymáshoz közel lévő és egymással együttműködni akaró intézmények közötti munkakapcsolat szervezésére. A decentrumokban lehet, pl. hatékonyan megoldani az áttanítást, a tehetséggondozást, a mindennapi szakmai munkában szükséges információ biztosítását, a pedagógiai szakszolgálat egyes feladatait.
A közoktatási szövetségeket multiplikálni kell, hiszen jelenleg 35 szövetség dolgozik a kísérleti projektben, kistérségi önkormányzati társulás, pedig 168 jön létre az országban. A 2005. évi feladataink között szerepel, hogy minden szövetség adjon segítségek még legalább egy közoktatási szövetség megszervezéséhez.
A közoktatási szövetség rendszerében meghatározó szerepe van és kell, hogy legyen a jövőben is a megyei pedagógiai szolgáltató intézeteknek. Az intézetek szakmai felkészültsége, szakember állománya, hazai és nemzetközi közoktatás politikai tájékozottsága fontos szakmai háttér az iskolaszövetségek és a kistérségi tanácsok és szervei szakmai munkájához.
A fent bemutatott folyamat következetes végig vitele lehetővé teszi, hogy a kistérségekben olyan hatalmi és végrehajtó struktúra épüljön ki, amely biztosíthatja a kistérségi politika elveinek és a szakmaiság követelményeinek megfelelő döntések meghozatalát és a döntések szakmailag helytálló végrehajtását.