Kincses Somogy 2008/3

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Turizmus

Kincses Somogy 2008/3

X. évfolyam, 3. lapszám
Szerző(k):
Lőrincz Sándor főosztályvezető-helyettes Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal Humánszolgáltatási Főosztálya



Az elmúlt években negyvennégy somogyi értéket Örökségünk-Somogyország Kincse kitüntető címmel ismert el a megyei közgyűlés. Közülük mutatunk be néhányat, mégpedig azzal a nem titkolt szándékkal, hogy minél többen ellátogassanak hozzánk.

 


A címeres levél
Somogyország féltve őrzött kincse Somogy címereslevele. II. Ulászló király 1498-ban, a megyék közül elsőként Somogynak adományozott címer- és pecséthasználati jogot. A dokumentum, amely Kaposváron, a megyei levéltárban, más ritkaságok, igazi kuriózumok között található, az elsők között kapta meg az Örökségünk-Somogyország Kincse Kitüntető címet. S mivel Vízkeresztkor keletkezett a címeres levél, a Somogy megyei Közgyűlés több mint egy évtizede gazdag programsorozatával ekkor tartja a megyenapot. Az ünnepi közgyűlésen kitüntetik mindazokat, akik hosszú évtizedek óta szolgálják Somogyországot.
A somogyvári bencés apátság romegyüttese
Hazánk harmadik történelmi emlékhelye a somogyvári bencés apátság romegyüttese, amely hajdanán a megye szék- és hitelesítő helye volt. Vásártartási joggal büszkélkedett, s még levéltár is működött itt egykoron. A monostort Szent László király alapította Szent Egyed tiszteletére 1091-ben. A lovagkirály első sírhelye is itt található. A 15 éve alakult Kaposvári Egyházmegye Szent Lászlót választotta védőszentjéül. A honfoglalás idején Koppány vezér ősi szálláshelyéül szolgált Somogyvár, s azt mesélték eleink: valamikor idáig ért a Balaton. A romegyüttes Szent László napján a legnépesebb, amikor szakrális és világi rendezvények sora váltja egymást.
A segesdi Várhegy a ferences templommal
A dél-somogyi település, Segesd éke a Várhegy a ferences templommal. A megye első ferences kolostorát 1294-ben alapították, ám a XVI. században a törökök elfoglalták és lerombolták. A visszatérő ferencesek 1777-ben barokk stílusban új kolostort építettek, s itt működött Somogy első patikája is. A templom gyakran ad helyet különböző egyházi eseményeknek. A Kaposvári Egyházmegye ifjúsági, közösségi és családos találkozóit is itt rendezik évről évre, és a kolostorépület lelkigyakorlatok tartására is kiváló. Ha már Segesden járunk, érdemes betérni a régi malomból lett, Árpád-házi Szent Margitról elnevezett Könyvtárba és múzeumba, és ellátogatni a Somogy Kincse parkba, ahol somfák és kövek is jelzik e kincseket.
A babócsai basakert ősnárciszosa
Tizenhárom hektáros védett területen található a Babócsai basakert ősnárciszosa, amelynek közepén Árpád-kori monostorromok és egy török fürdő maradványai idézik a múltat. A település joggal büszke e látványában is különleges természeti kincsre, amelynek népszerűsítésére évek óta nárcisz napokat szervez. A fáma szerint egy török basa kedvenc háremhölgyeinek akart a kedvébe járni, amikor csillagos nárcisszal ültette tele palotája kertjét, s azóta minden tavasszal átható illatfelhőben úszik e táj. Az ember legszívesebben hancúrozna egyet a kedvesével a babócsai basakert fehér nárciszszőnyegén, ám be kell érnie a látvánnyal; a csillagos nárcisz ugyanis védett növény.
Zamárdi avar-kori leletei
A Kárpát-medence legnagyobb avar kori temetője található Zamárdiban. A régészek 1972-ben kezdték el a temető feltárását, s eddig több mint kétezer sír leletanyaga került felszínre. A páratlan régészeti anyag feldolgozása ma is tart. A sírokból arany ékszerek, színes gyöngynyakékek, tarsolylemezek, fegyverek és használati tárgyak kerültek napvilágra. A gazdag avar-kori leletegyüttest a kaposvári megyei múzeumban őrzik, ám állandó kiállítási helyet követel magának, hogy lássa a nagyközönség.
Vörsi betlehem
A Kis-Balaton fővárosában, Vörsön évről-évre megépítik Európa legnagyobb beltéri betlehemét. Isten hajlékában mintegy félszáz négyzetméteren, természetes anyagok felhasználásával elevenedik meg a betlehemi történet, és már advent első vasárnapján várja a látogatókat. A várakozás idején több tízezren térnek be a katolikus templomba. Magyarok és külföldiek zarándokolnak el ide, hogy részesei legyenek az élménynek. A látogatók minden bizonnyal egy-egy fohászt is küldenek az égbe. Hogy is írta Nagy Gáspár? A remény sohasem meghaló, ha minden utolsó szalmaszál abból a jászolból való.
A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium
Korábban Somssich Pálnak, ma Táncsics Mihálynak hívják a somogyi megyeszékhely patinás gimnáziumát. A somogyi középfokú oktatás meghatározó intézménye eredményei alapján előkelő helyen szerepel az országos listán. A nagy múltú alma mater falai közül számos neves személyiség került ki. Itt tanult Nagy Imre, a tragikus sorsú miniszterelnök, Fodor András, Kossuth-díjas író, költő, műfordító, Boross Péter miniszterelnök. E padokat koptatta a rendszerváltozás első kaposvári polgármestere, Szabados Péter, és itt végzett Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés elnöke is.
Kálmán Imre életműve
Siófok, a leghosszabb Balaton parti település szülötte Kálmán Imre, az operettfejedelem. Szülőháza emlékmúzeumként működik, ahol megtalálhatók személyes tárgyai, fotói, és édes-bús melódiák idézik fel a világhírű komponista életművét. Alakját az ugyancsak siófoki születésű Kossuth-díjas Varga Imre szobrászművész mintázta meg. A város sokat tesz azért, hogy ápolja Kálmán Imre örökségét, hiszen az általa képviselt operett műfaj ma is szépszámú közönséget vonz a Balaton-parti városba, amelyet nem véletlenül tartanak a Balaton nyári fővárosának.
Gyergyai Albert életműve
Az egyik legfiatalabb somogyi kisvárosban, Nagybajomban született, és itt is van eltemetve Gyergyai Albert író, irodalomtörténész, műfordító, a francia nyelv professzora. A Baumgarten- és Állami-díjas irodalmár a francia Becsületrendet is megkapta. Személyes tárgyai mellett kitüntetései is láthatók a Sárközy kúriában lévő múzeumban. Tizenhárom önálló könyve, ötven műfordításkötete és harminchat általa szerkesztett antológia alkotja gazdag életművét. Több könyvében Somogynak is emléket állít. A falutól a városig című regényében így ír: „Somogy. Nincs szülőm se szülöttem, csak te, s úgy térek meg mindig hozzád, mint gyermek az anyjához, mint madár a fészkére, mint a tékozló fiú, ha egyszer elpazalta örökségét.”
Rippl-Rónai József életműve
A Festők Szindbádja – sokan nevezték így Rippl-Rónai Józsefet, Kaposvár legismertebb festőművészét, aki kiemelkedőt alkotott a hazai képzőművészetben. Münchenben és Párizsban tanult; kezdetben Munkácsy mellett dolgozott. Dekoratív, szecessziós hangulatú képeket festett, és a múlt század fordulója után hazaköltözött francia származású feleségével, Lazarine-nal, akiről parfümériát neveztek el a kaposvári Anker-házban, s ahol Somogy kereskedelme anno címmel állandó kiállítás várja a látogatókat. Rippl nemcsak festéssel, hanem iparművészeti tervezéssel is foglalkozott. Képein élénk, erőteljes színekkel komponált. A Róma-hegyen lévő, mediterrán hangulatú villalakást vásárolta meg, amely emlékmúzeum.
Kunffy Lajos életműve
Kunffy Lajos a XI és a XX. századi magyar festészet meghatározó alakja. Jogi diplomát szerzett, majd Münchenben és Párizsban ismerkedett a festészettel, ahol műterme is volt. Művészetéért  megkapta a francia becsületrendet. Nyarait, majd élete utolsó évtizedeit Somogytúron töltötte. Napfényes somogyi tájaival, hangulatos életképeivel állandó kiállítója volt a fővárosi tárlatoknak. Kúriája és műterme – amely előtt sírja található –, emlékmúzeum. Visszaemlékezéseim című kötetének előszavában Takáts Gyula kaposvári költő azt írta róla: „Kitűnő előadó, színes egyéniség volt. Elbeszélései sokszor versenyre keltek életképeivel. Írói stílusa oly világos és tiszta, mint életének utolsó éveiben megfiatalodott képeinek ragyogása, amellyel a somogytúri kúria körüli tájakat, falvakat, s embereket örökítette meg.”
A kaposvári Csiky Gergely Színház
1911-ben épült a kaposvári Csiky Gergely Színház szecessziós épülete, amelyben 1955 óta működik állandó társulat. A somogyi megyeszékhely legismertebb alkotóműhelye a színház, amelynek folyton megújuló társulata az elmúlt évtizedekben a nemzetközi színházművészetben is jelentős babérokat szerzett. Számos színészegyéniség kezdte itt munkáját, akik közül többen Kossuth-díjat kaptak. A társulat élén mintegy három évtizeden át Babarczy László igazgató állt. Nagyszínpadi és stúdiószínházi bemutatóikra most is a folyamatos kísérletező kedv és szókimondás jellemző.
A Megyeháza címerterme
Somogyország lelkének, Somogy kincsestárának tartják a Megyeháza címertermét, amelynek falain a megye valamennyi, mind a kétszáznegyvenöt településének címere megtalálható. Jelképesen tehát az egész megye jelen van a Címerteremben, ahol bizottsági üléseket, sajtótájékoztatókat, könyvbemutatókat, értekezleteket tartanak, de itt fogadják a delegációkat is a hivatal vezetői. Az Örökségünk-Somogyország Kincse kitüntető címmel elismert értékeket bemutató, aranyozott képeket ugyancsak itt helyezték el.
A szennai skanzen
A somogyi népi építészet talán legkiemelkedőbb épületegyüttese a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, amely évről-évre egyre több látogatót vonz, s amely éppen ebben az évben ünnepli 30. születésnapját. Az élő faluban lévő skanzen része a festett kazettás mennyezetű református templom. Az Európa Nostra-díjas gyűjteményben a Belső-Somogy és a Dráva mente népi építészetével, talpas házaival és lakberendezésével ismerteti meg a látogatót. A zsúptetők felújítása elodázhatatlan, s azt tervezik, hogy a reformátustemető öreg kopjafáit újra elkészíttetik, s így egy temető is helyet kap majd itt.
Somogy egyébként híres népművészetéről, Karád és Buzsák szépséges hímzésvilágát őrzik az asszonyok, de a balatonendrédi iskolából sem kerülhet ki egyetlen lány sem, aki ne sajátította volna el a csipkeverés titkát. Számos hagyományőrző egyesület, néptáncegyüttes őrzi jövőnkhöz is erőt adó szokásainkat, dalainkat, táncainkat.
Nagy Ferenc életműve
Országos híre van a somogyi faragóknak. Gondoljunk csak a Kapoliakra, akik megszelídítették erdők-mezők virágait, terméseit, s úgy adják vissza őket a dúsan faragott, használati és dísztárgyakká nemesült fán! A tabi Nagy Ferenc fafaragó is őszinte tisztelettel és szeretettel fordult a falusi létforma, s a magyarság történelme felé. Életművében fontos helyet kapnak szobrai, kisplasztikái, amelyek hol együttérzéssel, hol humorral vagy kritikával idézik fel a régi paraszti életet. A legendák iránti rajongása éppúgy tetten érhető művészetében, mint a szakralitás. A népművészet néhai mesterének munkái a tabi emlékházban tekinthetők meg.
A somogyi szőlő- és borkultúra
A szőlő már a megye címerében megtalálható – arra utalva, hogy félezer éve is foglalkoztak szőlő- és bortermeléssel ezen a vidéken. Somogyba egyébként a kelták hozták a szőlőt, a rómaiak a III. századig tiltották termelését, de később hagyományos művelési ággá vált. Szerencsére sok neves borász él a megyében, a minősített borutak mentén folyamatosan virágzik a borturizmus, amely köré nemzetközivé vált rendezvények sora is szerveződik. Több somogyi borász szerzett hírnevet e vidéknek, ezzel is népszerűsítve a hazai borkultúrát.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu