Az ismert ókori történet szerint, aki ki tudja bogozni a gordiuszi csomót, a világ ura lesz. Nagy Sándor úgy oldotta meg a kérdést, hogy a csomót kardjával kettévágta s valóban: meghódította az akkor ismert világot, Ázsiát.

Kevés köztisztviselő vágyálma a világhódítás, mégis munkájuk során gyakorta rákényszerülnek a csomóvágásra. Gordiuszi „gubancok” a Ket.-ben is előfordulnak, ráadásul – Murphy törvénye értelmében – a legjelentősebb szabályok körül sűrűsödnek össze. Első átvágandó csomóként itt áll előttünk a jogerő kérdésköre.
A jogerő kapcsán az a hamis benyomásunk keletkezhet, hogy egy részletesen szabályozott jogintézmény körül nem alakulhat ki gyakorlati bizonytalanság. A látszat azonban itt is csal, az ördög a részletekben lakik.
A kérdés elsősorban az egyfokú eljárásban hozott határozatok és a klasszikus kétfokú eljárásban meghozott másodfokú határozat jogerejének vonatkozásában lesz nyitott, ezért a továbbiakban ezzel kívánok részletesebben foglalkozni.
A legnagyobb horderejű változások egyike volt, hogy a Ket. „egybekapcsolta” az (alaki) jogerőt és a végrehajthatóságot, ellentétben az Áe. szabályaival, ahol a jogerő beállása és a határozat végrehajthatósága főszabály szerint elvált egymástól (kivételesen, a másodfokú határozatot is azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatták). Azt minden másodfokú hivatalban dolgozó jól tudta, hogy az új szabályozással lényegesen nagyobb felelősség hárul rá, mert a keresetlevél benyújtásának és az erre induló peres eljárásnak nem lesz halasztó hatálya a végrehajtásra, kivéve, ha a bíróság a végrehajtást fel nem függeszti.
Az új szabályozás gyakorlati tapasztalatainak leszűrése után olyan kérdések merültek fel, amelyek jelentős következményekkel járhatnak. A Ket. Szakértői Bizottság is meglehetősen hamar foglalkozott a jogerő kérdésével, de az alább kifejtett probléma elkerülte figyelmét. A kihívás ismertetésének megalapozásához először jöjjenek az ahhoz kapcsolódó jogszabályi hivatkozások, aztán egy mindennapos példa az építésügyi igazgatásból (a probléma más ügyekben is mindennapos):
A Ket. 128. § (4) bekezdése kimondja, hogy a másodfokon hozott döntés a közléssel jogerős és végrehajthatóvá válik. A Ket. 110. § (1) bekezdése szerint: a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt benyújtott keresetlevél előterjesztésének a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, az ügyfél azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti.
Ez utóbbi jogszabályhely azt is kimondja, hogy a végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható.
A Ket. szabályaiból tehát az következik, hogy az építési engedélyt megszerző építtető a közlés időpontjától, (természetesen az építési munka megkezdésének bejelentésére, a határozat és a tervdokumentáció jogerősítésére vonatkozó szabályok betartásra mellett) azonnal építkezhet.
Az elsőfokú építésügyi hatóságok részéről egymással ellentétes joggyakorlat kialakítását lehet tapasztalni a tekintetben, hogy az építési engedélyt – a határozatok közlési időpontjait figyelembe véve – mikor jogerősítik. Konkrétan, amennyiben az ügyben több ügyfél is szerepel, az új Ket. rendelkezések ellenére a jogerősítést mindaddig megtagadják – álláspontom szerint – jogellenesen, amíg az összes ügyfél részéről vissza nem érkezett a határozat átvételét tanúsító tértivevény. (Ezzel gyakorlatilag a korábban kialakult Áe. szabályok élnek tovább.)
Gyakran előfordul, hogy egy ügyfél az eljárás folyamán ismeretlen helyre költözik, eredményes felkutatása pedig az építtető joggyakorlását aránytalanul késlelteti.
Véleményem szerint, a fenti esetben szükségtelen bevárni az összes tértivevény beérkezését, mert a határozat közlésének időpontja, minden ügyfél esetében más és más lesz. A jogalkotói szándékkal nyilvánvalóan ellentétes az a gyakorlat, hogy az építtető mindaddig nem élhet az egyébként törvény erejénél fogva jogerős és végrehajtható határozatban foglalt jogaival, amíg az ügyben szereplő ügyfelek mind át nem veszik a határozatot.
Ebben az esetben az ellenérdekű ügyfeleket sem éri joghátrány, mert a bíróságtól kérhetik a végrehajtás felfüggesztését. Amíg a bíróság erről nem dönt, az építtető által elvégzett munkák szabályosak, ez esetben a felfüggesztő végzés meghozataláig az addig elvégzett beruházás költségei az építtető költségére és veszélyére esnek.
Mindaddig, amíg a jogalkotó meg nem szünteti az ismertetett anomáliát, mindenkit a jogerő csomójának átvágására bíztatok, a fent említett csapásirány betartásával. Javaslom, a kardokat ne tegye senki a hüvelybe, mert a Ket. még sok gordiuszi csomót rejteget magában.