A határ elválaszt vagy összeköt? 2008/3

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Turizmus

A határ elválaszt vagy összeköt? 2008/3

X. évfolyam, 3. lapszám
Szerző(k):
Balázsné dr. Vástyán Krisztina
jegyző
Barcs


Barcs múltját, jelenét és jövőjét jelentősen meghatározta és meghatározza határ mentisége. A történelem folyamán ennek pozitív és negatív hatásai alapvetően befolyásolták a település életét. Barcs dinamikusan fejlődő kisváros a magyar-horvát határon, a barcsi kistérség természetes központja. Közúti határátkelőhelye az EU kapuját jelenti Dél-Kelet Európa irányába. A város a Duna-Dráva Nemzeti Park területén fekszik.

1856-ban tűnt fel az első gőzhajó a Dráván. Hamarosan kikötő is épült és a hajók menetrendszerűen közlekedtek Barcs és Eszék között, árut és személyt egyaránt szállítva. A fellendülő kereskedelem fejlődése a vasút fejlesztésekkel kapott igazi segítőtársat .1868-ban a település – a csatlakozó vasútvonalak révén – összeköttetésbe került Béccsel és a tengerrel is. A Déli Vasút állomásai közül a teherforgalom tekintetében Bécs és Trieszt után Barcs következett. A település egy poros kis faluból Magyarország egyik legforgalmasabb kereskedelmi központjává vált. 1886-ban Somogy második legnépesebb, a forgalmat és az ipari munkásság számát tekintve első helyen álló településévé nőtte ki magát. A gyors ütemű fejlődést azonban a világháborúk hátrányosan érintették. A Dráva, mint határfolyó már nem összekötötte, hanem elválasztotta azoktól a településektől, melyek egykor piacot jelentettek az addig virágzó gazdaságnak örvendő településnek. A háborúk folytán megsemmisültek a drávai hidak, az épületek jelentős károkat szenvedtek, melyek újjáépítésére két évtizedet kellett várni. Találóan foglalta össze a helyzetet a Barcson szállóigévé lett mondás: Chicagónak indult, Barcs lett belőle! értve ezt a kivándorlónak indult és Barcson letelepedett munkásokra éppúgy, mint a megrekedt gazdasági fejlődésre. A II. világháborút követő Jugoszláviával szembeni külpolitika Barcsot – mint határsávot – még országon belül is elzárt településsé változtatta.


Határnyitás után

A határok megnyitásának következtében a 90-es években a város gazdasága régen nem látott átalakuláson ment át, új városközpont és sétálóutca épült, lehetővé téve a kulturált bevásárlást, a kikapcsolódást. Korszerűsítésre került a határállomás, kereskedelmi létesítmények épültek és ipari park létesült. Azonban a kezdeti lendületet megtörte az 1991-1995-ig tartó délszláv-háború. A bevásárló-turizmus mellett a várt gazdasági együttműködés értelemszerűen elmaradt.1996-ban testvérvárosi szerződést kötöttünk Virovitica Megyei Jogú Város Tanácsával és még ebben az évben gazdasági jellegű együttműködési megállapodást kötött Barcs, Szigetvár, Virovitica és Szlatina. A városok együttműködésének alapján a kereskedelmi kamarák is felvették a kapcsolatot és minden évben Nemzetközi Vásár kerül Barcson megrendezésre. Barcs Városa 1998 óta tagja a Duna- Dráva-Száva Euroregionális Együttműködési Szervezetnek Sajnos a gazdasági kapcsolatok nem hozták a várt eredményt, az együttműködés a sport és a kulturális élet területén fejlődött igazán. 1989-ben rendezték meg első alkalommal a Virovitica – Barcs közötti Határfutó versenyt, amelyet a háború miatti kényszerszünet kivételével minden évben megrendezünk. Intézményeink és kulturális egyesületeink kölcsönösen részt vesznek egymás rendezvényein. Határszakaszunkon az európai normáknak megfelelő együttműködés alakult ki a határrendészeti szervek, a katasztrófavédelmi szervek között. 2004-ben Virovitica és Barcs Város Hivatásos Tűzoltósága együttműködési megállapodást írt alá, melynek alapján kölcsönösen segítséget nyújtanak a mentési és védelmi munkálatokban.2004-ben Phare-forrásból megvalósításra kerülhetett régi álmunk, ismét van kikötő Barcson, a Dráva folyó ismét életünk részévé vált. Évente több vízi túrát szervezünk a Dráva folyó magyarországi szakaszán, júniustól szeptember végéig. A vízi túrák alkalmával évente 1500-1700 fő élheti át a háborítatlan természet nyújtotta szépséget. A barcsi Dráva kikötőben lévő sétahajó lehetőséget jelent a fél- és egynapos sétahajózásra. Az ipari fejlesztés mellett – visszanyúlva a századforduló eredményeihez – a város tovább szeretné fejleszteni a kereskedelmi és idegenforgalmi szerepét. Barcs város és környéke elsősorban a Duna-Dráva Nemzeti Park, a Dráva folyó, valamint gyógyvízkincse adta lehetőségeket szeretné kihasználni.
A város turisztikai fejlesztéseinek legnagyobb eredménye a közelmúltban megvalósított „Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ” mely rekreációs, szabadidős szolgáltatásai mellett jelentős gyógyászati szolgáltatást is biztosít.
Az európai integráció olyan körülményeket teremtett a térség számára, amelyek alapján a határ mentiség hátrányból előnnyé válik. Barcsnak erre kell felkészülnie és ennek kell megfelelnie a következő években.
Ha sikerült felkeltenem érdeklődésüket szeretettel várunk mindenkit Barcson. Látogasson el hozzánk, vagy ismerkedjen tovább városunkkal a www.barcs.hu honlapunkon.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu